Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-12 / 238. szám
Elismerik a felelősséget, de nem fizetnek Bepereli a kórházat az a férfi, akinek a bal térdét műtötték meg a jobb helyett 5. oldal Ne hülyéskedjetek, magyarok! Juraj Martiny szlovák újságíró a magyar képviselet fontosságáról Szalon, 18-19. oldal A NAP MONDATA Magyarország egy klímabajnok, kedves elnök úr! Orbán Viktor Emmanuel Macronnak IDŐJÁRÁS Jobbára derült égbolt, reggel helyenként köd várható. A nappali csúcshőmérséklet délen 20 és 24 fok között alakul. JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK USD GBP CZK HUF A ▲ ▼ Y 1,1043 0,8751 25,807 331,71 ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@petitpress.sk 02/323 77 777 9 PRESSZÓ A párizsi háztetőkön 13. oldal 72. évfolyam | 238. szám | www.ujszo.com Híd-MKP: régi-új párbeszéd Menyhárt József szerint pár napon belül eldőlhet, hogy osszefog-e a két magyar párt NAGYROLAND Pozsony. Az MKP Országos Tanácsa ma dönt arról, hogy hajlandóak-e közös választási pártot létrehozni a Híddal. Menyhárt József, az M KP elnöke nem zárkózott el ettől a lehetőségtől, elmondása szerint a pártja korábban hasonló ajánlattal kereste fal a Hidat. Miután elutasította az Összefogás ajánlatát, a Hid bejelentette, hogy újra hajlandó tárgyalni az MKP-vel. Bugár Béla pártelnök a döntést azzal indokolta, hogy amit az Összefogás művel, az véleménye szerint inkább bomlasztás. „Ha így folytatjuk, a szlovákiai magyarság politikai képviselet nélkül marad” - olvasható Bugár közleményében. A Híd ezért felajánlotta az MKP-nak egy közös választási párt létrehozását. Az MKP szombaton tartja Országos Tanácsát, ahol egyebek mellett a Híd ajánlatáról is egyeztetnek. Menyhárt József, az MKP elnöke hangsúlyozta, hogy nyári tárgyalások során a közös választási párt ötletével az MKP rukkolt elő. „A párt Országos Tanácsa abszolút prioritásként kezelte a választási párt létrehozását, a delegációnk ezzel érkezett a Hídhoz. Mivel ezt elutasították, ezért kezdtünk el végül koalícióról tárgyalni” - mondta lapunknak Menyhárt. A Híd és az MKP korábbi, eredménytelen tárgyalássorozata heteken keresztül húzódott. Menyhárt szerint ha elindulnak az újabb egyeztetések, azok már nem fognak sokáig tartani. „Az Országos Tanácsnak legkésőbb decemberig döntenie kell a listáról, úgyhogy itt már nem beszélhetünk hetekről, inkább csak napokról. Ha nagyon leszűkítem, akkor talán egy hét is elég lehet. Ha az Országos Tanács olyan döntést hoz, hogy tárgyalunk a Híddal, akkor véleményem szerint azt a jövő hét folyamán végig kell vinni” - fogalmazott az MKP elnöke. Debnár Klára, a Híd szóvivője elmondta, hogy a párt nem tekintette lezártnak az MKP-vel folytatott tárgyalássorozatot. Mindössze a koalícióra lépésről való tárgyalás zárult le, de a „közös gondolkodás nem”, így az esetleges újabb egyeztetés már nem a nulláról indul. „A legkockázatosabb lépésnek azt tartanám, ha a magyarok, a kisebbségek és régióink érdekképviselete biztosításának érdekében a koalíció kizárása után nem keresnénk az eredményes együttműködés egyéb formáit” - közölte lapunkkal Bugár. A Híd és az MKP összefogása esetén felmerül a kérdés, hogy mi lesz a többi, kisebb magyar párttal. Farkas Iván, az MKP alelnöke elmondta, személy szerint szívesen látná a kisebb pártok képviselőit a közös választási párt listáján. Folytatás a 2. oldalon. Tízezrek vettek búcsút pénteken Prágában, a Éofln-palota nagytermében Karel Gott énekestől, aki 80 évesen október 1-jén hunyt el. Hírünk a 28. oldalon. (TASR) Etiópiába kerül a Nobel-békedíj Oslo. Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnök azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy komoly erőfeszítéseket tett a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében, és különösen meghatározó kezdeményező szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában - állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában. Reményüket fejezték ki, hogy a kitüntetés megerősíti majd Abij Ahmed Ali munkáját. Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat, akkor jelentették be, hogy megszűnt a két ország közötti háborús állapot, és kezdetét vette a béke és a barátság időszaka. (MTI) Utolsó esély a magyar ellenzéknek? KÓSAANDRÁS Általános vélekedés szerint a vasárnapi helyhatósági választásokon reális esélye lehet az egyesült ellenzéknek, hogy megerősítse pozícióit és így készüljön a 2022-es választásra. De ha most is a Fidesz tarol, akkor az ellenzék a teljes ellehetetlenülés szélére kerülhet. Budapest. „Megvannak a szavazóink. Látszott ez a tavalyi parlamenti választásokon és májusban az EP-voksoláson is. Csak akkor hat párt között oszlottak meg a szavazatok. Most a legtöbb helyen sikerült egy ellenzéki jelöltet indítani az egy kormánypártival szemben. Csak el kell tudni vinni a választókat az urnákhoz, és akkor sikert érhetünk el” - mondta egy budai kerület ellenzéki polgármesterjelöltje az Új Szónak a vasárnapi magyarországi helyhatósági választással kapcsolatban. Tény, hogy például Budapesten az összesített ellenzéki eredményeket nézve a tavalyi parlamenti választáson is jelentősen jobb eredményt hozott volna a koordináció, májusban pedig egyenesen azt mutatták a számok, hogy minden kerületben többen szavaztak összességében az ellenzéki pártokra, mint a Fidesz- KDNP jelöltjeire. Persze az elemzők mindig figyelmeztetnek rá, hogy nem lehet egyszerűen összeadni az MSZP, a DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP százalékait, mert előfordulhat az is, hogy egy jobbikos vagy DK-s szavazó nem adja a voksát a másik párt jelöltjére. Ügyanakkor az sem kizárt, hogy az egyesített erőknek köszönhető megnövelt esély „felhajtóerőt” képez, és azok az ellenzéki szavazók is elmennek szavazni, akik egyébként inkább otthon maradtak volna, mert nem bíztak benne, hogy le lehet győzni a fideszes indulót. Az biztos, hogy aki a közvélemény-kutatókra szeretne hagyatkozni Budapesten, csak kapkodhatja a fejét, nem véletlenül mondta Török Gábor politológus, hogy egyes intézetek nagyon komoly magyarázkodásra kényszerülhetnek. Folytatás a 3. oldalon. NAHÁT! Robotoknak fejlesztettek ki bőrt München. Elsőként láttak el egy emberméretü robotot teljes mértékben mesterséges bőrrel müncheni kutatók, hogy jobban érzékelje környezetét és képes legyen akár egy lábon is egyensúlyozni. A mesterséges bőr hatszögletű sejtekből áll, melyek nagyjából akkorák, mint egy kéteurós érme. A bőrt először a H-1 nevű, emberméretü roboton vetik be: 1260 sejtje és több mint 13 ezer szenzora van a felsőtestén, karján, lábán és még a talpán is. Mikroprocesszorok érzékelik az érintést, gyorsulást, közeledést és hőmérsékletet. Összehasonlításképpen: az emberi bőr mintegy ötmillió receptort tartalmaz. (MTI)
