Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-11 / 237. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. október 11. | www.ujszo.com RÖVIDEN Megbuktatták a román kormányt Bukarest. Megvonta tegnap a bizalmat a román parlament a. Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormánytól. Az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 238 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség. A továbbiakban Klaus Iohannis államfő kormányalakítási megbízást kell hogy adjon egy új miniszterelnök-jelöltnek, miután konzultált a parlamenti pártokkal. A jobboldali államfő korábban arra figyelmeztette volt pártját, a bizalmatlansági indítványt beterjesztő, európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Pártot, készüljön a kormányzásra. ADancila-kormány a következő időszakban ügyvivőként, korlátozott jogkörökkel fogja vezetni az országot. (MTI) Corbyn: referendum kell a brexitről London. A brit Munkáspárt (Labour) kormányra kerülése után azonnal törvénybe iktatja a népszavazást a brit EU-tagságról, azzal a választási lehetőséggel, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja - mondta a legnagyobb brit ellenzéki erő vezetője. Jeremy Corbyn kijelentette: miután a konzervatív párti kormány a brexit folyamatának eddigi 3 évében kudarcot vallott, ideje kivenni a döntést a politikusok kezéből, és a népre kell bízni az utolsó szó kimondását a brexit kérdésében. A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott referendumon a választók 51,89%-os többsége a kilépésre voksolt. A népszavazás ügyében a Labour is megosztott. (MTI) Zelenszkij államfő a hadisegélyről Kijev. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, nem tudott az Ukrajnának szánt amerikai hadisegély befagyasztásáról, amikor júliusban telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, erről csak később értesült védelmi miniszterétől. Az államfő elmondta, hogy a hadisegély kérdését később felvetette Mike Pence alelnöknek, ezután Washington feloldotta a zárlatot, és még ki is egészítette a segélykeretet 140 millió dollárral. (MTI) Elutasított francia uniós biztosjelölt Brüsszel. Elutasították az új Európai Bizottságban belső piaci biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai. A jelöltet azzal vádolták, hogy EP-képviselőként jogtalanul vett fel pénzeket egyik asszisztense után, aki valójában volt pártjának, a Modemnek dolgozott, és nem a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó munkát végzett. (MTI) Kurdokat ölnek a török erök Szír menekültek millióinak áradatával fenyegeti Európát Recep Tayyip Erdogan török elnök ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat Északkelet-Szíriában a szerdán indított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében - közölte tegnap a török védelmi minisztérium. A tárca hozzátette, a katonai beavatkozás légi és szárazföldi műveletei sikeresen, a tervnek megfelelően zajlottak. Az offenzíva szerda délután a tüzérség és a légierő csapásméréseivel kezdődött meg a Szíriái Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél, ahol a török szárazföldi alakulatok késő este lépték át a határt. A török-szír határon végrehajtott légitámadásoknak több civil, mint fegyveres áldozata volt - szerdán 5 civil és 3 kurd katona vesztette életét. Bombázták a részben keresztények lakta Kamislit is.Akna- és rakétagránátok csapódtak be tegnap a délkelet-törökországi Sanliurfa és Mardin tartományokban, négy civil, köztük egy 9 hónapos csecsemő is meghalt. Csak szerdán több mint 60 ezren menekültek el a török offenzíva elől - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH). A katonai beavatkozás elsősorban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen irányul, amelyet az USA kiképzett és modem fegyverekkel látott el az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben folytatott harc során. Ankara az YPG-t biztonsági fenyegetésnek és terrorszervezetnek tartja, miután szerinte a szíriai kurd fegyveresek a Törökországban tevékeny Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadásainak szövetségesei. Iskolaszünetet rendeltek el Törökország szíriai határán október 14-éig és az ottomán korszakból származó katonai indulókat játszottak, miután megkezdődött a török hadsereg és szíriai szövetséges milíciájának közös hadművelete Eszakkelet-Szíriában. Mindeközben az isztambuli rendőrség tegnap őrizetbe vette otthonában a BirGün című ellenzéki napilap internetes kiadásának szerkesztőjét, Hakan Demirt. A rendőrség közölte: szerda éjszaka óta 78 emberrel szemben indult jogi eljárás, amiért forrásmegjelölés nélkül, hazug információkkal lejárató kampányt, valamint terrorpropagandát folytatott Törökország és a török biztonsági erők ellen a Béke Forrása hadműveleten keresztül, továbbá gyűlölködésre buzdította a lakosságot. Ha a szíriai török hadműveletek „nem lesznek emberségesek”, akkor A török katonai erők bevonulnak, a szíriai kurdok pedig menekülnek (tasr/apj Washington tönkreteszi a török gazdaságot-jelentette ki DonaldTrump amerikai elnök. Az elnök az újságírók nógatására sem kívánta részletezni, hogy mit ért azon, ha egy katonai hadművelet „nem humánus”, de ha ez így lesz - mondta akkor „eltörlöm (Törökország) gazdaságát”. Az amerikai szenátusban bejelentették: kétpárti megállapodással megszületett az a törvénytervezet, amely szankcionálni tervezi a török politikai vezetést, beleértve Recep Tayyip Erdogan államfőt, és az ország hadi és energetikai szektorát. Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 3,6 millió szíriai menekültet küld országából Európába, amennyiben az unió megszállásnak próbálja minősíteni a török hadműveletet Szíriában. Erdogan úgy fogalmazott: Ankarának könnyű a dolga, csak megnyitja a kapukat. A török államfő egyúttal kijelentette: Brüsszel térjen magához. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán arra szólította fel Törökországot, hogy azonnal állítsa le az offenzívát. (MTI, NSza) Antiszemita indíttatású volt a haliéi 1 m ..11.. r lövöldözés Antiszemita indíttatásra és szélsőjobboldali háttérre utalnak a német Halléban szerdán történt lövöldözés körülményei, a cselekményt egy ember követte el - közölte Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter. Berlin. A német belügyminiszter megerősítette, az esetnek két halálos áldozata és két sebesültje van. Mint írta, egy állig felfegyverzett ember megpróbált behatolni a haliéi zsinagógába, amelyben nagyjából nyolcvanan tartózkodtak. így a legfőbb zsidó ünnepnap, a jóm kippur az idén „fekete nap” - fogalmazott a politikus. A jóm kippur, vagyis az engesztelés napja a legszentebb, bűnbánó imákkal töltött zsidó főünnep. Izraelben ekkor gyakorlatilag megáll az élet. Szélsőjobboldali, antiszemita indíttatású terrorcselekmény volt a haliéi támadás - erősítette meg Christine Lambrecht igazságügyi miniszter, aki szerint a támadó korábbi hasonló terrorcselekményeket akart utánozni, és arra akart biztatni másokat, hogy kövessék példáját, ezért a támadás előtt az interneten közzétett egy kiáltványt. Német hírportálok egybehangzó jelentése szerint a lövöldöző egy 27 éves német férfi. A neonáciként jellemzett Stephan B. a katonai sisakjára szerelt kamerával élőben közvetítette az interneten a jóm kippur miatt hívőkkel teli zsinagóga elleni támadását. A férfi azonban nem tudott áthatolni a megerősített, biztonsági kapun, és az épület melletti temetőbe se jutott be. A sikertelen támadás után az utcán hátulról lelőtt egy fiatal nőt, aki éppen arra járt, majd autójával egy közeli török büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy férfit, és elmenekült. Menekülés közben tüzpárbajba került a rendőrökkel, és megsebesült. Egy közeli településen ismét lövöldözni kezdett, és elrabolt egy taxit. Végül Haliétól 30 km-re fogták el, miután nekihajtott egy teherautónak. A Németországi Zsidók Központi Tanácsa (ZdJ) élesen bírálta a Szász- Anhalt tartományi hatóságokat az eset miatt. „Botrányos, hogy a rendőrség nem őrizte a haliéi zsinagógát egy olyan ünnepnapon, mint a jóm kippur” - áll a ZdJ elnöke, Josef Schuster közleményében. Angela Merkel kancellár szerda este a szolidaritás jeleként csatlakozott az áldozatok tiszteletére egy berlini zsinagóga előtt tartott megemlékezéshez - közölte a kormányfő szóvivője, hozzátéve, fel kell lépni az antiszemitizmus minden formája ellen. Erre buzdított Frank-Walter Steinmeier államfő is a Halle közeli Lipcsében egy megemlékezésen, amelyet a rendszerváltást megelőző tömegtüntetések 30. évfordulójára rendeztek. Beszédében hangsúlyozta, Németországban mindenkinek szolidaritást kell vállalnia zsidó polgártársaival. (MTI) Még hevesebb zavargások voltak Ecuadorban Az erőszakos tüntetések során több mint 400 ember sérült meg (TASR/AP) A korábbiaknál is hevesebb zavargások voltak Ecuadorban a kormány megszorító intézkedásei ellen. A fővárosban, Quitóban az üres kormányzati épületek környékén több ezer erőszakos tüntető kövekkel dobálta a rohamrendőröket, akik könnygázzal próbálták oszlatni a tömeget. Quito. A randalírozók megpróbáltak eljutni a kormány székházához, a Carondelet-palotához, de nem sikerült nekik, mert a rendőrség nagy erőkkel védi. A Vöröskereszt bejelentette, a veszélyes körzetekben felfüggeszti a mentőszolgáltatást. A napokban több mentőorvost és ápolót is támadás ért. A fővárosinál békésebb, de szintén többezres tüntetés volt Guayaquil tengerparti városban. Maria Paula Romo ecuadori belügyminiszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elmúlt napok erőszakos tüntetésein több mint négyszáz ember, köztük 86 rendőr sérült meg, de senki sem vesztette életét. A hatóságok által őrizetbe vettek száma 714-re nőtt, de sokakat elengedtek. Romo szerint a zavargások idején több tucat elítélt szökött meg Portoviejo város börtönéből. Több mint ötven szökevényt elfogtak. Lenin Moreno elnök és kormánya időközben visszaköltözött Quitóba, alig 2 napig volt a székhelyük Guayaquilben. A vezetés az egyre erőszakosabbá váló tüntetések miatt menekült a tengerparti városba. Az elnök közölte, hogy tárgyal az elégedetlenkedőkkel, de miután több csoportra oszlanak, ez nem könnyű. A politikai válság egyelőre nem csillapodik. Az éjszakai kijárási tilalom párhuzamosan van érvényben a múlt héten kihirdetett 30 napos szükségállapottal. A politikai válság a múlt héten kezdődött Ecuadorban annak hatására, hogy a kormány több megszorító intézkedést jelentett be, köztük az üzemanyagár-támogatás megszüntetését. Ennek hatására a benzin több mint 120%-kal drágult, mivel eltörölték az üzemanyag 40 éven át tartó állami ártámogatását. (MTI, ú)
