Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-11 / 237. szám
2 KÖZÉLET 2019. október 11. | www.ujszo.corr 2500 ügy várja az új alkotmánybírókat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány és az ellenzéki pártok is iidvözlik, hogy nyolc hónap után teljes létszámmal működhet az Alkotmánybíróság, a Smer szűkszavúan nyilatkozott. Tegnap kinevezte a még hiányzó hat alkotmánybirót a köztársasági elnök, aki a kinevezése után tájékoztatott a döntése szempontjairól. „A választásnál a jelölteket képességeik szerint ítéltem meg, figyelembe vettem, hogy mennyire teljesítik a szakmai és személyi feltételeket. Ezt nagyban segítették ajelöltek meghallgatásán elhangzott információk. Szintén nagyon fontos kritérium volt a személyi integritás, valamint a jelöltekről számomra is elérhető információk összessége. Azt is megnéztem, a parlament mely képviselőitől kapták az egyes jelöltek a szavazatokat - mondta Zuzana Caputová a beszédében. - Ennek a folyamatnak az eredménye annak a hat embernek a neve, akik meglátásom szerint leginkább teljesítik az összes kritériumot.” Az államfő reméli, hogy az új Alkotmánybíróságnak köszönhetően az emberek jobban bíznak majd az igazságszolgáltatásban. „Ha bizonyítást nyernek a napokban nyilvánosságra került információk, akkor az az igazságügy egyik legnagyobb mulasztásnak a bizonyítéka lesz” - utalt Caputová a Monika Jankovská volt igazságügyi államtitkár és Marián Kocner közötti kommunikációra, amely arra enged következtetni, hogy befolyásolták a Kocner ellen folyó eljárásokat. Az államfő szerint az igazságszolgáltatás öngyógyításra szorul. Ezzel Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök is egyetért. „A bíróságoknak meg kell találniuk azt a módszert, amellyel megtisztíthatják önmagukat, mivel független, a végrehajtói és parlamenti hatalomtól független szervről van szó. Rajtuk is múlik, hogy megtalálják-e magukban az erőt, hogy elvegyék a talárokat azoktól, akik besározzák a bíróságok nevét és csökkentik a beléjük vetett bizalmat” — fogalmazott a kormányfő. Ladislav Duditá: Korábban bíróként dolgozott, de tagja volt a hatékony bíróságokért európai bizottságának is. 2016 óta az Európai Emberi Jogi Bíróság ad hoc bírája. Az utolsó választáson 90 szavazatot kapott, a Sme rodina képviselői és függetlenek is szavaztak rá. Peter Straka: Korábban bíróként tevékenykedett, 2012-ben pedig az Országos Bírói Tanácsnak volt a tagja. Szintén az utolsó szavazáson választották meg a parlamenti képviselők, 113 szavazatot sikerült begyűjtenie, kinevezése nem volt meglepetés. Nehéz kezdet Ivan Fiacan, az Alkotmánybíróság elnöke szerint az eddigi legjobb összetételű testület jöhet létre az Alkotmánybiróság eddig történe-Libor Dul’a: Eddig főleg bíróként tevékenykedett, 2010 és 2014 között a Legfelsőbb Bíróságon. A legutolsó, nyilvános szavazáson választották meg a parlamenti képviselők, a kormánypárti képviselők mellett a Sme rodina pártjától és két frakció nélküli képviselőtől kapott szavazatokat. Martin Vernarsky: Egyetemi docens, 2002 és 2014 között a kassai Pavol Jozef Safárik Egyetem akadémiai szenátusának tagja, 2013-tól elnöke. Később az egyetem közigazgatási tanszékének dékánja. 2007-től az Alkotmánybíróság külső tanácsadója. tében. „Nem fogom kommentálni a megválasztott bírókat, elégedett vagyok a kinevezésekkel, a nyilvánosság is elégedett lehet” — nyilatkozta az AB-elnök. Rastislav Kaááák: Pályája elején ügyvédként praktizált, majd több egyetem tanszékén is tanított, jelenleg tagja egy tudományos szakfolyóirat szerkesztőségi tanácsának. 2013- 2014-ben Alojz Hlina (akkor OLaNO) parlamenti képviselő asszisztense volt. Miloá Madár: Akadémiai közegből érkezett, de ügyvédként is dolgozott. Számos szakmai publikációnak a szerzője, melyeknek témái között szerepel a családon belüli erőszak és a védelem problematikája a büntetőjogi eljárások során. (TASR-felvételek) Mint mondja, az új bírákra nehéz kezdet vár, tekintettel az eddig körülbelül 1000 még ki nem osztott, valamint a további 1500 le nem zárt ügyre. Pozitív fogadtatás Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter ajelöltek megválasztásál nehéz folyamatnak nevezte, a kinevezett bírókkal kapcsolatbar megjegyezte, hogy ügyvéd, bíró és akadémikus is került az Alkotmánybíróságra. Andrej Danke (SNS) házelnök szintén elégedett volt, és megköszönte mindenkinek, akinek köze volt a jelöltek meghallgatásához és megválasztásához, hogy részt vettek ezekben a folyamatokban. Igor Matovic, az OEaNO elnöke elégedettségének adott hangot az alkotmánybírók kinevezése után. Szerinte az ellenzéki pártoknak és a nyilvánosság nyomásának köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy az Alkotmánybíróságra olyanok kerüljenek, akik katasztrófát jelentettek volna az országra. Fico kívánsága Robert Fico volt miniszterelnök alkotmánybírói ambícióit idézi Richard Sulik, az SaS elnöke. „Abszurd, hogy a nyilvánosság kénytelen volt azt nézni, ahogy egy politikus beteljesületlen ambíciói hogyan befolyásolták az alkotmánybíróválasztást” - nyilatkozta Sulik. Robert Fico indult ugyan az alkotmánybírói posztért, de visszalépett, miután Kiska közölte, ha a képviselők meg is választják, nem fogja őt kinevezni bírónak. A Smer ezután végig a jelöltek titkos szavazását preferálta, ezeken azonban nem sikerült megválasztani a kellő számú jelöltet. A Smer röviden reagált az alkotmánybírók megválasztására. „A párt üdvözli, hogy az elnök az alkotmánybírók kinevezésével teljesítette kötelességét” - áll a párt reakciójában. Hozzátették, hogy ezzel az Alkotmánybíróság teljes lett. Örök emlék? A Progresszív Szlovákia szerint a lakosságnak nem szabadna elfelejtenie ezt a nyolc hónapot. „A kormánykoalíció hozzáállása az Alkotmánybírósággal szembeni tiszteletlenség megnyilvánulása” - utalt Branislava Vanca, a párt igazságügyi szakértője arra, hogy a parlamenti képviselőknek 8 hónapig tartott, amíg megválasztották a 18 alkotmánybíró-jelöltet. (szh, tasr) Simon a Híd nélkül tárgyal tovább A héten sorra törölték Saková tendereit CZÍMER GÁBOR A parlamenti választás előtti együttműködésről tárgyal Pozsonyban több magyar párt ás mozgalom. A jövő héten tovább tárgyalnak. Pozsony. Az egyeztetés után a parlament lépcsőjén tartott sajtótájékoztatón Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke elmondta, az MKP-n múlik, hogy milyen úton haladnak tovább az egyeztetések. Az MKP ugyanis a Híddal közös választási párt létrehozásáról szóló tárgyalásokra kapott meghívót Bugár Béla pártjától. Simon hozzátette, a ma megjelent pártok és mozgalmak kormányváltásban érdekeltek és kizárták, hogy a Kotleba-féle ESNS-szel, esetleg Stefan Harabin pártjával együttműködnének. Simon elmondta, a most jelen lévő szubjektumok közül a jövő héten a Magyar Fórum, az MKP és a bejegyzésre váró Összefogás mozgalom folytatja a tárgyalásokat. Itt arról lesz szó, hogy megtalálják a tárgyalássorozatba bevont pártok és kezdeményezések számára azt a jogi formák amellyel a parlamenti választáson elindulhatnak. Kocur László, az MKP pártigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, a hétvégén tartják országos tanácsukat, ahol a pártjuk dönteni fog arról, hogy Simon Zsolt (TASR-felvétel) a Híddal közös választási pártban, vagy a ma megjelent szubjektumokkal közös listán indulnak-e a választáson. A tegnapi esemény házigazdája a Magyar Fórum volt, de jelen volt még az MKP, az Összefogás mozgalom, illetve az Új Egység mozgalom, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Csemadok és a Via Nova képviselői is meghívót kaptak. Az egyeztetés annak a tárgyalássorozatnak a következő állomása, amelyet első alkalommal szeptember 26-án az MKP székházában tartottak és amelyre a Hidat nem hívták meg. Ezen a tárgyaláson az MKDSZ ugyan jelen volt, de jelezte, szóbeli megállapodást kötött a Híddal való együttműködésről, így a párt képviselői még az egyeztetés vége előtt távoztak. A második találkozót eredetileg múlt hétre tervezték, de aztán elhalasztották. Ez utóbbira került sor tegnap, immáron az MKDSZ nélkül. A Hidat most sem hívták meg. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) két gyanús tendert is leállított, melyet a belügyminisztérium írt ki. Összértékük meghaladja a 250 millió eurót. A belügyi tárca az egyik tendert kamerák beszerzésére írta ki még tavaly novemberben. Mintegy 26 ezer testkameráról van szó, melyek segítségével a minisztérium ellenőrizhetőbbé akarta tenni a rendőrök munkáját. A csaknem 100 millió euró összértékű tendert múlt héten leállította az ÚVO, a döntést bővebben egyelőre nem indokolták. A kamerákkal kapcsolatos közbeszerzési eljárásban korábban többször is csalás gyanúja merült fel: a minisztérium először olyan kamerákat akart vásárolni, melyeket már nem is gyártanak, mindezt túlárazottam később pedig folyamatosan változtak a tender paraméterei, olyannyira, hogy a legtöbb cég nem is tudott ajánlatot tenni. A tender gyanús körülményeire hónapokon keresztül figyelmeztetett az Állítsuk Meg a Korrupciót nevű civil szervezet is. A második tendert a tárca informatikai felszerelések beszerzésére írta ki, ennek értéke 164 millió euró körül mozgott. Főként adattároló berendezések és különféle szerverek biztosításáról volt szó, melyeket a minisztérium a közigazgatásban hasznosított volna. Az eljárás leállításának oka egyelőre ebben az esetben sem ismert. A belügyminisztérium mindkét esetben fellebbezett az ÚVO döntése ellen. (nar, Denn(kN)
