Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-10 / 236. szám
www.ujszo.com | 2019. október 10. ÚJ SZÓ AKADÉMIA 2019 121 A barlangok titokzatos világa M indig az a legbecsesebb számunkra, amit ismerünk, ami közel áll hozzánk. Ezért kell minél közelebbről megismernünk a természetet szűkebb és tágabb környezetünkben, hogy tudatosítsuk, milyen értékeket rejt, és milyen pótolhatatlan szerepet játszik az életünkben. Fedezzük fel együtt Dél-Szlovákia természeti kincseit! Járjuk be a sok érdekességet, látnivalót, ismeretet kínáló tanösvényeit! Szlovákiában a földfelszínen található természeti és kulturális kincsek mellett számtalan föld alatti csoda is található. Nehezen találnánk még egy olyan országot, ahol ilyen kis területen ennyi látogatható, páratlan szépségű cseppkőképzödményekkel díszített, jól kiépített utakon elérhető barlang van. Van köztük jégbarlang (Dobsina), mészkőbarlang (Gombaszög, Domica), valamint rendkívül értékes aragonitkristályokkal borított barlang is (Ochtinai-aragonitbarlang), amilyen nincs máshol Európában. Az ország területén több mint 7100 barlangot tartanak számon, ezek közül 18 barlang látogatható. A legtöbb barlang a Szlovák-karszt, az Alacsony-Tátra, a Szepes-gömörikarszt (Szlovák Paradicsom, Murányifennsík), a Nagy-Fátra, a Nyugati- Tátra, a Magas-Tátra és a Bélai-Tátra területén van. Mi is a barlang? Barlangoknak a szilárd földkéreg kőzeteiben természetes úton létrejött üregeket nevezzük, ha azok az ember számára járható méretűek. A barlang tehát a kőzet ürege. Csakhogy nagyon sokféle kőzet létezik a Földön, s természetesen az ezekben található üregek is számtalan tekintetben különböznek egymástól. Bizonyos értelemben kőzetnek kell tekintenünk még a szilárd halmazállapotú, helyenként nagy tömegben felhalmozódó vizet: a jeget is. Barlangképződmény mindenféle kőzetben, így tehát a jégben is keletkezhet. Amíg azonban néhány kőzetnek (pl. a mészkőnek) a barlangosodásra kimondott „hajlama” van, addig bizonyos más fajtájú kőzetekben csak a legritkábban fordulnak elő természetes üregesedések. Felosztás kialakulás szerint Kialakulásuk szempontjából vannak úgynevezett: a/ szingenerikus barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egy időben jöttek létre b/ posztgenetikus barlangok, melyek már kialakult kőzetben jön létre, a kőzet keletkezési körülményeitől független földtani erők munkájának hatására. A legfontosabb másodlagos barlangképző hatások, illetve folyamatok a következők: 1. a Föld kérgében végbemenő mechanikai feszültségkiegyenlítődések okozta, úgynevezett tektonikus mozgások 2. a víz oldó (korróziós) hatása (ezt a folyamatot nevezzük karsztosodásnak) 3. a víz erőművi koptató (eróziós) hatása 4. alárendeltebb fontossággal a szél munkája. E hatásokra a különféle kőzetekben jellegzetes módon más és másféle barlangalakulatok fejlődnek ki. A leggyakoribb posztgenetikus barlangtípusok: kőzethasadék-barlangok, korróziós barlangok, abráziós barlangok, glecscserbarlangok, deflációs barlangok. BARLANGOK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN A Gombaszögi-barlang A Gombaszögi-barlangot csodálatos díszítő képződményei, elsősor- L ban az Európában ritkaságnak számító kősugarak, a néhány milliméter széles, együtt 25 kilométer hosszú barlangrendszert alkot, mintegy egynegyede húzódik Szlovákia területén. A Domicai-cseppkőbarlang Szlovákia egyetlen barlangja, amelynek szépségeit - ha megfelelők az időjárási viszonyok - csónakban ülve is megcsodálhatják a látogatók. Látnivaló akad bőven, hiszen az UNESCO világörökségi listáján szereplő barlang gazdag cseppkődíszítéssel dicsekedhet: vannak itt pajzsok, dobok, zuhatagos tavak, hagymaszerű függőcseppkövek csakúgy, mint pagodaszerű állócseppkövek. Emellett hasznos állatok lakóhelyéül is szolgál: 16 denevérfajnak ad otthont. A Jászói-barlang Kassától néhány kilométerre, Jászó határában van a ma már a szintén természeti Világörökség részeként számon tartott Jászói-barlang. írások már a 13. században említik, a közeli de 3 méter hosszú úgynevezett szalmacseppkövek teszik különlegessé. Tavaly februárban azonban kiderült, hogy a barlang eddig hozzáférhetetlen mélységei sokkal értékesebb premontrei kolostor szerzetesei pedig 1846-ban tették lehetővé látogatását a nyilvánosság számára. Rendkívüli érdekessége nemcsak a lenyűgöző baldachin képződményekben, régészeti lelőhelyekben rejlik, hanem a jelentős szintkülönbségben is, amellyel az ide látogatónak meg kell küzdenie. Aki azonban legyőzi önmagát, és felmegy a csúcsra, néhány pillanatra a középkorban érezheti magát: a barlang falán ugyanis 1452-ből származó feliratot őrzött meg az idő: a brandysi Ján Jiskrának a losonci csatában Hunyadi János felett aratott győzelmét dicsőíti. A Buzgó-barlang A kihívások kedvelői és az adrenalinfüggők számára ideális hely a Várhosszúrét közelében levő Buzgó-barlang, hiszen lámpával felszerelkezve, szűk járatokon kincseket rejtenek. A hazai barlangászok ugyanis - több mint ötven év után - nagyon ritka cseppkőképződményekkel teli termeket fedeztek fel. Pontosan egyelőre még maguk a szakemberek sem tudják, hány teremről van szó, abban azonban biztosak, hogy jóval nagyobbak a barlang eddig feltárt és látogatható helyiségeinél. A barlang állatvilágából figyelemreméltó a Typhloiulus sp. nevű vak ikerszelvényes, amely 26 mm testhosszával a legnagyobb valódi barlanglakó gerinctelen állat Szlovákiában. Átmérője 1,1 mm, szelvényeinek száma 77, lábainak száma 147 pár. A Szilicei-jégbarlang Szilice községtől délnyugatra, a Sziliceifennsíkon található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként 1995 óta a Világörökség része. A Szilicei-jégbarlang a Gombaszögi-barlanggal együtt egy összefüggő föld alatti rendszert alkot, amelyet a Fekete-patak alakított ki. Be-Domicai-cseppkőbarlang A Szlovák-karszt barlangrendszerében mintegy 700 barlang és zsomboly van. A legnagyobb a Pelsőctől 10 kilométerre fekvő Domicai-cseppkőbarlang. Az államhatár túloldalán, Magyarországon található Baradla-barlanggal Typhloiulus sp. ÚJ szó kell átküzdeniük magukat a látogatóknak, létrákon kell fel- és lemászniuk, keskeny deszkákon vagy kötélen átkelni a víz felett. A kalandos barlangi út végén azonban megérdemelt jutalom várja őket: a Rozsnyói barlangászok cseppköve, a világ egyik legnagyobb sztalagmitképződménye: magassága 34 méter, súlya pedig 2000 tonna. Nem meglepő, hogy Szlovákia egyik természeti csodájaként tartják számon. járata egy hatalmas szakadéktöbörben nyílik, és az érdekessége, hogy a barlang alsó részét egész évben jégdíszítés borítja, amely a turisták számára kiépített lépcsőn haladva közelíthető meg. Ez a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja a mérsékelt övben, tengerszint feletti magassága mindössze 503 méter. Régészeti feltárásokat is végeztek itt, melyek eredményei a néhány ezeréves újkőkori, illetve réz- és bronzkori leletek. Közülük talán a legérdekesebb egy emberi arcot ábrázoló maszk. Kedvelt helye a Sziliceijégbarlang a bogárgyűjtőknek, ugyanis itt él az egyedülálló, aprócska, átlátszó kis bogár, a vakfutrinka. (Forrás: Új Szó, Wikipedia, barlang.hu, ssj, expeditions) Az Új Szó Akadémia 2019 tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a Környezetvédelmi Alap támogatásával, országszerte 1000 magyar tanuló olvassa, október 3-ától november 6-áig. Dél-Szlovákia természeti kincsei és a tanösvények témáját dolgozzuk fel. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, az öt tematikus oldal anyagával pedig gyarapíthatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal október 17-én jelenik meg. (f) Environmentálny fond A programot a Környezetvédelmi Alap támogatja. I
