Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-10 / 236. szám

2 I 2019. október 10.1 www.ujszo.com Híd: az Összefogás bomlasztás Bugár Béla és Menyhárt József ismét tárgyalóasztalhoz ülhet (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Újabb párttal bővült a lista Pozsony. Bejegyezte Eduard Chmelár mozgalmát, a Socia­­listi.sk pártot tegnap a belügy­minisztérium. A mozgalom több mint 14 000 aláírást adott le a bejegyzés kérvény ezése­­kor. Az idei államfőválasztáson is induló Chmelár már négy évvel ezelőtt is megpróbált pártot alapítani, akkor azonban a belügyminisztérium hibákat talált az aláírásokat tartalmazó íveken. (TASR) Maradnak a születési számok Pozsony. A kormány levette a napirendről a születési számok eltörléséről és az azonosító számok bevezetéséről szóló törvényjavaslatot az előter­jesztő belügyminiszter, Denisa Saková (Smer) kérésére. A rendszert fölöslegesnek és rendkívül költségesnek nevezte az ellenzék, de számos szakértő, például a slovensko-digital platform is. Saková tegnap az­zal magyarázta sajátjavaslatá­nak visszavonását, hogy sze­retné, ha kiszűrnék a problémás pontokat. (TASR) A Köd vizsgálja a bírók mobiljait Pozsony. Büntetőeljárás indult a bírók lefoglalt mobiltelefon­jainak ügyében - tájékoztatott tegnap a Facebook közösségi portálon az Országos Rendőr­főkapitányság azzal, hogy több bűncselekmény gyanúj a is fennáll. Egyben létrehoztak egy munkacsoportot is az ügy kivizsgálására, melynek tagja egy nyomozó, egy operatív munkatárs és egy elemző. A csoport neve: Köd. Konkrét személyt egyelőre nem gyanú­sítottak meg. Monika Jankov­­ská volt igazságügyi államtitkár is azon bírók közé tartozik, akiknek a mobiltelefonját le­foglalták. (TASR) Kevesebb ember él szegénységben Pozsony. Csökken Szlovákiában a szegénység és a társadalmi ki­rekesztettség kockázata. A kor­mánynak sikerül teljesítenie azt a célkitűzését, hogy 2020-ig leg­alább 170 ezer emberrel csök­kenjen azok száma, akiket sze­génység fenyeget. Ezt a társadal­mi integráció előmozdítására és a szegénység elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti keretstratégia hatásának tartja a munkaügyi minisztérium. A jelentést tudo­másul vette a kormány. Az EU SILC 2018 felmérése alapján Szlovákiában 872 301 embert, a teljes népesség 16,3%-át fenye­gette a szegénység vagy a társa­dalmi kirekesztettség. Az elmúlt tíz évben a különféle intézkedé­seknek köszönhetően mintegy 239 ezer embernek sikerült csök­kenteni azok számát, akiket sze­génység fenyeget, amivel a mun­kaügyi minisztérium közlése sze­rint 140,4%-ra sikerült teljesíteni az eredeti célkitűzést. (TASR) CZÍMER GÁBOR A Híd újra tárgyalni hívta az MKP-t, de visszautasította az Összefogás mozgalom együttműködési ajánlatát. A parlamenten kívüli magyar pártok pedig folytatják közös tárgyalásaikat. Pozsony. Kedden Bugár Béla, a Híd elnöke A Tablet.tv-nek adott nyilatkozatában az MKP-val közös választási párt létrehozásának lehe­tőségét is meglebegtette. Arra a fel­vetésre, hogy nincs elég magyar vá­lasztó ahhoz, hogy két kisebbségi párt is bejusson a parlamentbe, azt válaszolta, két út van a Hid előtt. Az első, hogy egyedül indul, és megpró­bál más kisebbségeket is megszólí­tani, valamint a szlovák választókat is. „Megegyezést kötöttünk néhány roma vezetővel, a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetséggel (MKDSZ) és független személyek­kel is. Nagyon aktívak a ruszin tag­jaink. Ha minden egyes párttag el­végzi a munkáját, a miniszterek és az államtitkárok, a parlamenti képvise­lők, a polgármestereink, akkor ma­gunk is átlépjük az ötszázalékos kü­szöböt” - sorolta Bugár. Hozzátette, tudják, fennáll a veszélye, hogy el­vesznek a magyar szavazatok és a magyar parlamenti képviselet is, ezért még nyitva hagyták az ajtót, és továbbra is van lehetőség az MKP- val való együttműködésre, de nem klasszikus koalíciókötés, hanem vá­lasztási párt létrehozása. Ebben az esetben a két párt jelöltjei közösen, egy harmadik szubjektum listáján indulnának, és elég lenne 5%-os eredményt elérniük. Az MKP a felvetésre úgy reagált, hogy nem zárkóznak el a lehetőség­től. Ugyanakkor felhívták a figyel­met arra, hogy a választási pártban való együttműködést ők már nyáron felajánlották, de akkor a Híd eluta­sította. A Híd tárgyal az MKP-val A Híd röviddel lapzárta előtt saj­tónyilatkozatban azt közölte, ismét tárgyalni hívják az MKP-t. Ezt az­zal indokolták, hogy korábban a párt Országos Tanácsa a koalícióra és a koalícióról szóló tárgyalásokon megfogalmazott feltételekre mon­dott nemet. A közlemény idézi Bu­gáit, aki a pártja döntését a követ­kezőképpen indokolta: „Az Össze­fogással való múlt heti találkozón megértettem, hogy az, amit ezek a fiatalemberek kínálnak, nem összefogás, hanem bomlasztás. Ha így folytatjuk, a szlovákiai ma­gyarság politikai képviselet nélkül marad.” A Híd és az Összefogás A Híd tegnap visszautasította az Összefogás mozgalomnak a parla­menti választás előtti együttmű­ködésre vonatkozó ajánlatát. Deb­­nár Klára, a Híd szóvivője elmond­ta, a párt tegnapi elnökségi ülésén úgy döntött, hogy nem folytatja a tárgyalásokat az Összefogás moz­galommal. Ezt levélben közölték a bejegyzésre váró politikai szubjek­tummal. A szóvivő tájékoztatása szerint a levél nem tartalmazza, hogy miért döntött így a Híd elnöksége, és kérdésünkre sem indokolták a lépé­süket. Előkerült a feketelista Az Összefogás mozgalom sajná­lattal vette tudomásul, hogy a Híd visszautasította az együttműkö­désre vonatkozó ajánlatukat, és nyilvánosságra hozták azoknak a hidas politikusoknak a nevét, akik­nek a közös listáról való lehagyását korábban feltételül szabták. A listán Bastmák Tibor parlamenti frakció­­vezetőt a himnuszbotrány miatt, Ja­kab Elemér parlamenti képviselőt pedig a kétes valódiságú diplomája miatt nem látták volna szívesen. Egyben felszólították a Híd elnökét, Bugár Bélát, hogy hozzon szemé­lyes döntést a politikai jövőjéről. Ezzel arra utaltak, hogy a Híd elnö­ke korábban azt is felajánlotta, ha a személye a magyar pártok együtt­működésének akadálya, akkor haj­landó arra, hogy ne induljon a vá­lasztáson. Az Összefogás más pár­tokkal és személyekkel tovább foly­tatja a tárgyalásokat. A többiek asztalhoz ülnek Ma délután a parlamenti választás előtti együttműködésről tárgyal a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum, az MKP, az Összefogás mozgalom, de az Új Egység mozgalom, a Szlo­vákiai Magyarok Kerekasztala, a Csemadok és a Via Nova képviselői is meghívót kaptak. Az egyeztetés annak a tárgyalássorozatnak a kö­vetkező állomása, amelyet első al­kalommal szeptember 26-án, az MKP székházában tartottak és amelyre a Hidat nem hívták meg. Ezen a tárgyaláson az MKDSZ ugyan jelen volt, de jelezte, szóbeli megállapodást kötött a Híddal való együttműködésről, így a párt képvi­selői még az egyeztetés vége előtt távoztak. A második találkozót ere­detileg múlt hétre tervezték, de az­tán elhalasztották. Ez utóbbira kerül sor ma, immár az MKDSZ nélkül. A Hidat most sem hívták meg. Több panaszt kapott az ombudsman SZALAY HAJNALKA Pozsony. Öt éve nem érkezett ennyi beadvány az emberi jogi biztos irodájába, mint a legutóbbi évben- erről Mária Patakyová ombudsman tájékoztatott eddigi hivatali idejének értékelésekor. Az ombudsmannak ötéves meg­bízatási idejének feléig összesen 4754 beadványt küldtek, amelyben valamilyen jogsértésre panaszkod­tak, ebből 4504-et már sikerült meg­oldaniuk. „Az ombudsman hivatal­ba lépése után kiadott egy tájékoz­tató útmutatót, amely megkönnyí­tette a beadványok benyújtását, az intézmények közti eligazodást” - fogalmazott Marián Török, az em­beri jogi biztos irodavezetője. A ki­advány négy nyelven, köztük ma­gyarul is elérhető az interneten. Idősek jogai Idén két nagyobb területet vizs­gált az iroda. Az egyik az idősek jo­gainak betartására irányult a szoci­ális szolgáltatásokat nyújtó intéz­ményekben, amelyekből jelenleg az országban 756 van, 34 000 idős em­bert gondoznak. Az országos felmé­rés eredményei alapján az ombuds­man úgy véli, hogy ezekben az in­tézményekben a szükségesnél rit­kábban végeznek ellenőrzéseket, ennek következtében sérülhetnek az idősek emberi jogai. Az ellenőrzé-Mária Patakyová szerint könnyebb beadvánnyal fordulni a hivatalához sek gyakran csak formálisak, a szol­gáltatás minősége helyett inkább az adminisztratív kötelességeket el­lenőrzik. Patakyová azt is problé­mának tartja, hogy a törvény nem határozza meg pontosan, kiknek a feladata ezen vizsgálatok elvégzése. Az ombudsman észrevételeit min­den érintett szervnek elküldte, akár­csak javaslatait, amelyekkel módo­sítaná a jelenlegi törvényeket. A ku­tatást 6 kiválasztott intézetben foly­tatták, hogy valós képet kapjanak az ezekben az intézményekben uralko­dó állapotokról. Örökbefogadás A másik nagyobb kutatás a hazai örökbefogadás körülményeire fó­kuszált. Ennek a kutatásnak az ered­ménye alapján Patakyová szerint a rendszert úgy kellene beállítani, hogy a gyerekek számára találjanak családot, ne pedig fordítva. Elmon­dása szerint sokkal kevesebb gyere­ket lehet örökbe fogadni, mint ahány szülő szeretne adoptálni, viszont a gyerekek sokszor nem teljesítik a le­endő szülők elvárásait. Ezért az om­budsman olyan intézkedéseket ja­vasolt, amelyeknek köszönhetően (TASR-felvétel) bővebb felvilágosítást kaphatnak az adoptációt tervező szülők. Patakyová eddig kétszer fordult az Alkotmánybírósághoz. A gyerme­kekkel szembeni pénzügyi végrehaj­tás kapcsán benyújtott beadványát elutasították, de az egészségkároso­dottak kor alapján való diszkriminá­ciójával foglalkozó javaslatáról az Alkotmánybíróság plénuma fog dönteni. Az ombudsman először használta ki, hogy felszólalhatott az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt a 2013-as szepsi rendőrrazziával kap­csolatban. KÖZÉLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom