Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-08 / 234. szám
FOCUIPP ■ 2019. OKTÓBER 8. SERIE A 11 A Juve legyőzte az Intelt a San Siróban www.ujszo.com Az Inter Spalletti-érában látott vérszegény játékát elsősorban a középpályára fogták a hozzáértők, úgyhogy Conténak ebben a csapatrészben kellett a legkomolyabbat villantania. A változás nyomban észrevehető volt: labda nélküli A hétvégén 173. alkalommal csapott össze a Serie A-ban az Inter és a Juventus. A San Siróban hamar vezetést szereztek a torinóiak, miközben Ronaldo sérülten a földön feküdt, Pjanic indította Dybalát, aki kicsit kisodródva kilőtte Handanovic kapujának bal oldalát. Nem sokkal később Ronaldo találta telibe 16 méterről a keresztlécet, majd a 18. percben egyenlített az Inter: De Ligt kezezéséért a játékvezető büntetőt ítélt, Lautaro Martinez pedig értékesítette azt. A második félidőben kiegyenlített játék folyt, ám a 80. percben a csereként beállt Higuaínnak köszönhetően a Juventus kihasználta az egyik lehetőségét, és megnyerte az összescsapást. 2-1-es győzelmével a torinói együttes átvette a vezetést a tabellán, az Inter pedig visszacsúszott a második helyre. „Egy rossz szavam sem lehet a fiúkra, mert mindent kiadtak magukból. Még nagyon hosszú út áll előttünk, tudjuk, hogy fejlődnünk keli. A statisztikát látva azt kell mondanom, ez egy nagyon kiegyensúlyozott találkozó volt, amelyet bármelyik csapat megnyerhetett volna. Nekünk is megvolt az esélyünk, de végül a tapasztalat döntött. Egyelőre nem szabad magunkat összehasonlítani a Juventusszal, mert ők más szinten vannak. A mi célunk most az, hogy csökkentsük a két csapat közti különbséget" - mondta Antonio Conte a meccs után. „Ez egy érdekes hét volt, mivel a Barcelona és a Juventus ellen sem játszottunk rosszul. Megtartottuk a labdát, és lehetőségeket dolgoztunk ki, de képtelenek voltunk gólt szerezni. Tisztában voltunk vagyunk vele, hogy még sokat kell fejlődnünk - jelenleg ugyanis még a tanulófázisban tartunk" - értékelt az Inter védője, Milan Skriniar. „Az első hely? Az most még nem jelent semmit - kezdte a győztes csapat trénere, Maurizio Sarri. - Ami számít, hogy jól és elszántan játszottunk egy olyan ellenfél ellen, amely eddig minden meccsét megnyerte a bajnokságban. A passzjátékban már sokat javultunk, amin most dolgoznunk keli, az a meccs feletti dominancia, és a letámadás, hogy már az ellenfél térfelén visszaszerezzük a labdát. Szerencsére erős egyéniségek alkotják a csapatot, így akkor is tudjuk szállítani a győzelmet, ha a játékunk nem százszázalékos." „Kényelmesen meg tudtuk tartani a labdát, de akkor sem jöttünk zavarba, ha az Inter irányította a játékot. Azt hiszem, ma este láthattuk a legjobb Juventust, és azt is, amelyiknek még fejlődnie kell. Élveztük a meccset, nagy volt az intenzitás, de ez a játékosok minőségének és a tétnek volt köszönhető. Chiellini kiesése nagy érvágás a számunkra, mind a pályán, mind azon kívül. Tisztában vagyok vele, hogy az ő távollétében nagyobb felelősség hárul rám, többet kell nyújtanom. Most én vagyok a legidősebb a védelemben, az a dolgom, hogy a tapasztalatommal segítsem a csapattársaimat" - mondta a Juventus védője, Leonardo Bonucci. Milan Skriniar az egy az egy elleni párharcokban gyakorlatilag legyőzhetetlen guayi fálember beépítése volt, de az Atlético exkapitánya percek alatt adaptálódott az olasz futballhoz és a Conte-féle filozófiához. A holland De Vrij afféle rendőrként járőrözik két bivalyerős kollégája mellett/mögött, kicsit a régi söprögetős hagyományokat felidézve segíti ki a társait. Lenyűgözően fútballozik eddig: főként magabiztossága, eleganciája és labdabiztossága emelhető ki. Skriniar viszont egyelőre nem hozza azt a kirobbanó teljesítményt, amiért két esztendővel ezelőtt a fél város beleszeretett. Erre magyarázatot jelenthet a háromfős belső védelem bal oldalán szerepeltetése, ahol kevesebb teher hárul rá és kevésbé látványos a játéka, mondhatni, még az „átszokás” fázisában van (a szereléseket tekintve például 13-an is megelőzik a házi ranglistán). Conte csapataiban mindig találni olyan névtelen hősöket, akik zokszó nélkül veszik tudomásul, hogy „vénségükre” kénytelenek új posztot megtanulni. Ilyen volt a Juventusban a jobb oldali támadóból bal oldali szárnyvédővé átnevelt Emanuele Giaccherini, a Chelseaben szélsőből jobbfutóvá programozott Victor Moses és ilyen az Interben támadó középpályásból a jobb oldali szárnyvédő posztjára állított Antonio Candreva. A 32 éves olasz förtelmes teljesítményt nyújtott az utóbbi időben, kiégettnek, kifacsartnak és önbizalom-hiányosnak tűnt, de Conte étkezte óta mintha egy új embert lámának az Inter szurkolói a 87-es mezben futballozni. A Lecce elleni nyitányon a kezdőben kapott helyet, és megrúgta alighanem élete gólját is, azóta fontos része a csapatnak és már senki sem akarja elküldeni a kínai másodosztályba levezetni. Stefano Sensi az új Skriniar Leonardo Bonucci egyetlen hibával játszotta végig az Inter elleni meccset kipipált 22 éves Barellának és a 24 esztendős Sensinek. A Cagliariból igazolt, első mérkőzésein haloványabb Barellát fokozatosan építette be a kezdőbe (gólja és gólpassza is van már), a Sassuolóból fillérekért elhozott Stefano Sensi viszont valósággal berobbant az Interbe. A kiscsapatban csak tengő-lengő, nagyok által nem igazán kerülgetett 168 centi magas középpályást már a debütálásán állva tapsolta a Meazza közönsége. Wesley Sneijder óta nem akadt ilyen „utolsó paszszos” játékosa az Internek, aki nem csak gyorsan gondolkodik, hanem oda is tudja tenni a labdát, ahová kell (meccsenként 2,2 kulcspasszt ádagol), mindkét lábbal veszélyes kapura, kiválóan passzol (ezen a poszton a 86,9 százalékos mutató parádés), remekül cselez és a védekezésben sem kell bújtatni (majdnem két labdaszerzést szállít mérkőzésenként). Csupaszív, szerény, csendes és hajtós kis játékos, hasonló karakter, mint a barcelonai legenda, András Iniesta - nem meglepő hát, hogy csodájára járnak Milánóban. A három góllal és két assziszttal álló középpályás máris az ötfős csapatrész egyértelműen legfontosabb eleme. Egy sorral előmozgásban szembetűnő a különbség a korábbiakhoz képest, és passzjáték is hatalmasat javult, köszönhetően a nyári bevásárló listáról Történelemírás Utoljára az 1966/67-es idényben fordult elő az Interrel, hogy szezonbeli első hat bajnokijából hatot megnyert. A csapat a Sampdoria idegenbeli megverésével állította be ezt a rekordot. Antonio Conte pedig az első vezetőedző lett a klub történetében, aki az első öt Serie A-mérkőzésén öt győzelmet aratott. értelemszerűen nem lehet megmondani. Az viszont biztos, hogy pályafutása legnehezebb feladatának látszik, hiszen egy olyan Juventust kellene letaszítania a trónról, melynek minőségi fölényben lévő kerete évek óta dominálja a mezőnyt, és eddig megszorongatni se nagyon lehetett. Ráadásul a félresikerült BL-rajt miatt az eleve nehéz csoportban vért kell izzadnia a továbbjutásért, tehát kénytelen megosztani az energiákat. Abból mondjuk akad bőven. Kovács Gábor A trónfosztás egyelőid elmaradt, Higuaín góljával a Juve legyőzte az Intert a derbin rébb az Inter történetének legdrágább igazolása is hasonló terheket visel. Romelu Lukaku döbbenetes testi ereje miatt már önmagában nagy falat a Serie A védőinek, ha pedig a belga center megfelelő kiszolgálás mellett állandósítja kezdeti biztató formáját, senki sem fog Mauro Icardi után sími. Contét egyébként a motivációs képességei mellett azért tartják világelit edzőnek, mert kevesen tudják ilyen gyorsan átadni a saját módszerüket és produkálnak szinte azonnal látványos eredményt, mint ő. A tálján tréner indításként a Juventusszal és a Chelsea-vel is bajnokságot nyert, de hogy ez az Internéi is sikerül-e neki, azt most
