Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-07 / 233. szám
www.ujszo.com | 2019. október 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Reform vagy kórházbezárás? Kalavská reformjával a fő gond, hogy sok időt hagy a politikának Mintegy 15 év telt el Rudolf Zajac volt egészségügyi miniszter reformjának elindítása óta: az akkor elfogadott, jobbára kis mértékben módosított jogszabályok alapján működik az egészségügy. A 2006-ban kormányt alakító Robert Fico is csak a marginális költségtérítésként bevezetett vizit- és ágydíjat, a 20 és 50 koronás, az orvosnak, kórháznak helyben fizetett díjat törölte el. Zajac volt az, aki új alapokra helyezte az egészségbiztosítók működését, az orvosok, kórházak és a biztosítók közti viszonyt, a gyógyszerellátást, a mentőszolgálat működését. Szinte az egész rendszert átalakította, egy szegmenst kivéve: a kórházak működése szinte változatlan maradt. Átalakításukba Zajacnak is beletört a bicskája, a folyamat akkor is azért akadt meg, amiért ma is csikorog: nagyon rossz PR egy politikusnak, ha kórházat kell bezárnia, vagy azt kell mondania, hogy ott, ahol eddig műtéteket végeztek, ezentúl jobbára csak idős, beteg emberek ápolását végzik majd. 2004-ben még közel 38 ezer kórházi ágy volt, ez mára 32 ezerre csökkent, viszont már 2004-ben is azt mutatták az elemzések, hogy jó lenne 30 ezer alá vinni az akut kezelést biztosító ágyak számát. Azt már Zajac idejében is látni lehetett, hogy a kórházi kezelés finanszírozása rosszul működik, ezt mutatta ugyanis az intézmények folyamatos eladósodása. Annak ellenére, hogy 2004 óta már legalább két nagy adósságrendezés történt, jelenleg is mintegy 5-600 millió euró a fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmények össztartozása, ennek is a legnagyobb részét az állami mamutkórházak halmozták fel. A Zajac-reform egyik fontos, de meg nem valósult pontja volt a kórházak részvénytársasággá való alakítása, ami megakadályozta volna a további eladósodást. Igaz, sok esetben ezzel a kórházak csődjét kockáztatta volna, és már egyetlen nagy intézmény csődje is földrengést indíthat el az egészségügyben és a politikában egyaránt. A Pellegrini-Kalavská duó most eljutott oda, ahol már 2004-ben is járt apolitika: ajelenlegi kórházhálózat nem tartható fenn, az ellátás az elmúlt 15 évben tovább drágult, egyre költségesebb kezelések jelentek meg, egyre drágább eszközökre van szükség, és az egészségügyi személyzet bére is fokozatosan emelkedik (ha nem nőne, akkor még nagyobb lenne az orvos- és nővérhiány). 2004 óta az unió teljes jogú tagjai vagyunk, vagyis semmi sem gátolja az orvosokat és a nővéreket abban, hogy külföldön vállaljanak munkát, és a külföld elsősorban Németország és Nagy-Britannia, ahol tárt karokkal várják őket, hiszen a jóval magasabb fizetések ellenére ott is nagy a szakemberhiány. Reformra tehát szükség van, inkább legyen kevesebb, de jobban felszerelt, orvosokkal, nővérekkel jól ellátott intézmény, még ha távolabb kell is utaznia a betegnek. Már most is ez zajlik, a súlyos betegek inkább kérik felvételüket a nagyobb, jobb hírű kórházba, még ha távolabb is van. Mert a mostani reform, a kórházbesorolás lényege, hogy több csoportba osztja a kórházakat az ott végezhető kezelések alapján. Leegyszerűsítve: vakbél- vagy sérvműtét elvégezhető bármelyik kórházban, a viszonylag kevés tapasztalattal rendelkező sebész is képes megoldani, de a komolyabb gyakorlatot igénylő szívműtéteket csak néhány kiemelt, magyarországi kifejezéssel élve súlyponti kórházban végezzenek. Kalavská reformjával az a baj, hogy túl sok időt hagy a politikának a beavatkozásra: az első években adatgyűjtés folyik, ez alapján osztják fel az intézményeket. Ez a ködösítés arra is szolgálhat, hogy ne most kelljen megmondani, melyik kórház lesz az, ahol megszűnhetnek osztályok, leépülhet az ellátás, hiszen a központi egészségügyi statisztikák vagy az egészségbiztosítók, elsősorban az Általános Egészségbiztosító statisztikái alapján már most is fel lehetne osztani a kórházakat. Az adatgyűjtésre szolgáló időszak éppen arra lesz jó, hogy a politika úgy felpuhítsa a reformot, hogy éppen a lényege ne valósuljon meg. Az, hogy a reform még ilyen szoft formában is elakadt, mutatja a probléma nagyságát is. De Fico vonakodása, ellenállása lehet marketingfogás is, ami - ha mégis sikerül elfogadtatni a törvényt a parlamentben— segíthet Pellegrininek, aki így bizonyíthatja politikai erejét a pártelnökével szemben, és segíthet Ficónak is, aki a választói előtt mutathatja „érzékenységét” a lakosság problémái iránt. A politikai csatározások és színjáték ellenére azonban a reformra szükség van ahhoz, hogy jobban felszerelt kórházakban jól képzett személyzet nyújtson kezelést. Nyúló rosszullét. Kalavská szempontjából így összegezhető az egészségügyi reform. (TASR-felvétel) Erőszakra kész a német szélsőjobb A szélsőjobboldal és az iszlám terrorizmus a legnagyobb fenyegetés Németországban - jelentette ki Horst Seehofer belügyminiszter a Welt am Sonntagnak adott interjúban. A konzervatív bajor politikus hangsúlyozta, hogy az erőszakra kész német szélsőjobboldal komoly veszélyt jelent az országban. A belügyminiszter ebből kiindulva célul tűzte ki, hogy személyi állományában és szervezetileg is erősítsék meg a Szövetségi Bűnügyi Hivatalt és az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Ezenkívül a világhálón megjelenő tartalmakkal kapcsolatban is „aktívabb magatartást” szorgalmaz a hatóságok részéről. Seehofer azt mondta, semmilyen formában nem tűrhető gyűlöletkeltés az interneten. „A gyűlölet szításának semmi köze a véleményszabadsághoz” - hangsúlyozta. Seehofer a hajókra felvett és olaszországi kikötőkbe szállított emberek szétosztására tervezett ideiglenes mechanizmusról szólva kiemelte, el akarja kerülni, hogy a rendszer szívó hatást gyakoroljon, ezét szerepel a német javaslatban kilépési záradék. „Ha a szükséghelyzeti mechanizmus rossz ösztönzőként működik vagy visszaélnek vele, Németország bármikor egyoldalúan felmondhatja, minden konzultáció nélkül, és szükség esetén ezt meg is teszem” - mondta a miniszter. (MTI) Bűnöző bűnbakok MOLNÁR IVÁN A kormánypárti politikusok elmúlt egy hétben tett nyilatkozatait böngészve egy rendkívül érdekes jelenségre figyelhettünk fel. Azonkívül, hogy teljes mellbedobással folytatják a jövő évi parlamenti választás előtti kampányt - ami egyelőre kimerül a népámító, fércmunkának is gyalázatos jogszabályok futószalagon történő gyártásában és az ellenzékkel szembeni válogatott támadásokban -, végre egy „pozitív” dologra is rászánták magukat. A szemünk előtt bontakozik ki egy, az antik örökséget aktívan ápoló hagyományőrző csoport. Ha ma azt a szót halljuk, hogy bűnbak, általában olyan személyre gondolunk, aki vagy önként vállalja át mások bűneit és hibáit, vagy mások vádolják meg őt azok elkövetésével, teljesen igazságtalanul. A Magyar értelmező kéziszótárt fellapozva a következő meghatározást találjuk a bűnbak címszónál: akire - noha ártatlan - ráfogják mások bűneit. Azt már kevesebben tudják, hogy az ókori Görögországban a bűnbak kiűzésével kapcsolatos szertartáshoz valódi bűnözőket is felhasználtak. Ezeket nyilvánosan meghurcolták, megkövezték, megverték, majd elűzték a közösségből. A szlovák kormánypárti politikusok - legalábbis az elmúlt egy hétben tett nyilatkozataikból ítélve - épp ezt az ősi hagyományt szeretnék feléleszteni. Az apropót az a múlt heti hírcunami adta, hogy a szlovákiai politikai elit egy részének korábbi kegyeltje, a világot ma már rácsok mögül figyelő, a Kuciak-gyilkosság megrendelésével is gyanúsított Marian Kocner kiszivárgott telefonüzeneteiből kiderült: Monika Jankovská volt smeres igazságügyi államtitkáron keresztül nyomást gyakorolt a bíróra az ellene zajló váltóhamisítási perben., Azon információk alapján, amelyek fokozatosan nyilvánosságra kerülnek, helyénvalónak tűnik, hogy Monika Jankovská már nem ül az igazságügyi minisztérium államtitkári székében. A további lépéseket a rendőröknek és az ügyészségnek kell megtenniük. Szabad kezet kaptak, hogy úgy járjanak el, ahogy el kell járniuk” - nyilatkozta Peter Pellegrini kormányfő., A bűnüldöző szerveknek azonnal cselekedniük kell, és ha bebizonyosodik, hogy az információk valósak, vádat kell emelni és bíróság elé kell állítani a felelőst” - áll a Híd nyilatkozatában. Gál Gábor, a Híd igazságügyi minisztere szerint a nyomozást végző szerveknek azonnal meg kellene gyanúsítaniuk Jankovskát. A fenti nyilatkozatok természetesen csak az első fecskék, amelyeket hamarosan újabbak követnek. A Jankovskát korábban egekig magasztaló politikusok még készülnek a szerepükre, hiszen ha minden bűnt át akarnak ruházni a pellengérre állított volt államtitkárra és Kocnerre, akkor valóban nagyot kell alakítani. A szlovákiai választók jelentős részét azonban már nem lehet becsapni, nagyon jól látják azt, hogy Kocner és Jankovská ugyan rendkívül sötét alakok, ugyanakkor most csak bűnöző bűnbakként szolgálnak. Soha nem tehették volna meg azt, amit megtettek, ha a jelenleg regnáló politikai elit egy része nem hozta volna létre a Szlovákiára ma jellemző, velejéig korrupt politikai rendszert, egy másik része pedig nem járult volna hozzá körömszakadtáig annak fenntartásához. Ne legyenek illúzióink, Kocner és Jankovská csak a jéghegy csúcsa, Szlovákiában ma is számtalan hozzájuk hasonló „üzletember” és „politikus” használja ki ennek a rendszernek az előnyeit, csak ők még élvezik a rendszer létrehozóinak kegyeit. Hogy Szlovákia újra normális ország legyen, ahhoz első körben a rendszer létrehozóit és fenntartóit kell leváltani, csak ezt követően lehet feltárni teljes mélységében a korrupt rendszer haszonélvezőinek bűneit. Ami azonban most folyik, az egyelőre bűnbakcsinálás, a népnek szóló cirkusz. Szép előadás, de tapsot nem érdemel. FIGYELŐ hosszabbítás elfogadása következne. Ha viszont vétó van, nincs halasztás és jön a hard brexit. A brit lapok a magyar vétó lehetőségét arra alapozzák, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter részt vehetett a Johnson-kormány pénteki ülésén, és sokkal megengedőbben beszélt a Johnson-kormány igényeiről, mint bármely más EU-s tag, és inkább az EU-s tárgyalási pozíció kioktató, időhúzó stílusát kritizálta. A magyar vétót már egyes EU-s kormányok is gyanítják. A Johnson- és Orbán-kormány viszonyajó, a fó közvetítő Takács Szabolcs brexitügyi miniszteri biztos. Másrészt a magyar kormány eddig óvakodott attól, hogy egyedül vétózzon jelentős ügyekben, a német-francia szövetség határozott akarata ellenében. Például sokat kritizálta az Orbánkormány az oroszok elleni szankciókat, azok meghosszabbítását mégsem akadályozta meg soha. (444.hu, telegraph, express) Orbán besegít a brexit be? Több brit lap arról számolt be, elhangozhatott valamilyen ígéret magyar részről, hogy az Orbánkormány elintézi Boris Johnsonnak az október 31 -i brit kilépést az EU- ból - a brit parlament akarata ellenére is. A feltételezett forgatókönyv szerint a parlament döntése miatt a brit kormány kénytelen október 19-én halasztást kérni, ha addig nem születik alku a rendezett kilépésről. És minden jel szerint nem lesz alku, mert az EU visszadobta Johnson feltételeit. Ha a brit kormány a parlament miatt rákényszerül a halasztás benyújtására, aideor azt az EU tagállamainak is jóvá kell hagyniuk, és minden országnak vétójoga van. Az eddigi halasztási kérelmeket a tagállamok különösebb vita nélkül elfogadták, mert az unió azt hangsúlyozza, hogy a rendezett kilépés a cél, és ebből a LAJOS P. JÁNOS
