Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-05 / 232. szám
Szlovákiában intézkedtek a sertéspestis ellen, Magyarország még mindig titkolja KÓSAANDRÁS Hatósági titkolózás, kiszivárgott intézkedési tervek, rejtélyes tűzesetek, na és persze az egy hét múlva sorra kerülő helyhatósági választás árnyékában terjed a sertéspestis Magyarországon. Mi köze a sertéspestisnek a helyhatósági választáshoz? Egy normális országban persze az lenne az evidens válasz, hogy „Semmi!”, de Magyarországon nagyon szoros az összefüggés. Mindez legutóbb egy, a hvg.hu által nyilvánosságra hozott intézkedéstervezet alapján derült ki. Mint ismert, a sertéspestis tavaly óta van jelen (ismét) komolyabb mértékben Magyarországon, míg korábban főleg az ország keleti részem tapasztalták, egy hete már a budakeszi vadasparkban is több száz vaddisznó pusztult el a kór következtében. Szlovákiába is a legnagyobb valószínűséggel Magyarországról érkezett a pestis, hiszen először a szlovák-magyar országhatár közelében, a tőketerebesi járásbeli Őrös községben ütötte fel a fejét házi sertésnél. Hivatalos hallgatás Bár a magyar médiában már számos cikk jelent meg arról, hogy a betegség házi sertésekre is átterjedt, a hatóságok, ezt következetesen tagadják, pontosabban leginkább nem mondanak semmit ezzel kapcsolatban. A hvg.hu birtokába került, a mezőgazdasági minisztériumban készített intézkedéstervezet alapján már érthetővé válik, miért. Bár maga a tervezet is világosan leírja, hogy a sertéspestis terjedése miatt a betegség felbukkanásának legkisebb gyanúja esetén is az adott terület teljes sertésállományának kiirtása lenne a legcélszerűbb védekezési eljárás, a készítők azt is megjegyzik, hogy ebben az esetben „számolni kell egyéb, a felszámolás végrehajtásából fakadó kockázatokkal is, így az állattartók érzelmi kötődésével az általa nevelt állatokhoz és az ebből fakadó tiltakozással, politikai következményekkel”. A sertéspestis terjedése szempontjából ugyanis (a vaddisznókat leszámítva természetesen, melyek egyelőre a fő terjesztői a kórnak) éppen az egy-két disznót hizlaló, és azt otthon, saját célra levágó háztáji kisgazdaságok számítanak a legkockázatosabbnak. Ezekben ugyanis még mindig moslékkal, zöldhulladékkal etetik a disznókat, amelyek a szabadban, az udvaron élnek, márpedig a sertéspestis váladékkal terjed, azt akár emberek, madarak is terjeszthetik (a kórokozó csak a sertéseknél okoz tüneteket, megbetegedést), sőt volt már olyan, hogy egy mangalicatelepre úgy jutott be a fertőzés, hogy egy kombájn alváza érintkezett olyan füfelülettel, ahol jelen volt a kórokozó. Tízezer embert érintene Ha az összes veszélyeztetett háztájiban nevelt sertést elpusztítanák, az az agrártárca szerint mintegy tízezer embert (családot) érintene, de a kártalanítás mértéke így sem lenne több nagyjából egymilliárd forintnál, amit ráadásul uniós támogatásból lehetne fedezni. Ezzel szemben, ha a sertéspestis a magyar sertésállomány jelentős részét megfertőzi, akkor az egész ágazat veszélybe kerülhet, ez már közvetlenül vagy közvetve 280 ezer ember megélhetésére lenne hatással, és nemzetgazdasági szinten is mérhető kárt okozna. Elsősorban az export elmaradása révén, a magyar sertésnek ugyanis az utóbbi időben nem csak az EU-ban, de Japánban, Kínában is kialakult a piaca - igaz, a pekingi vezetés már megtiltotta a magyar sertéshús bevitelét az országba. A házi sertést mégis leölik A szaktárca egyelőre hivatalosan ötezer házi sertés leölését ismerte el, ami elenyésző a 2,8 millió példányos összállományhoz képest. (Igaz a tendencia csökkenő mértékű, az év első felében 32 ezerrel volt kevesebb sertés, mint egy évvel korábban.) Ehhez képest számos hírportál és lap közölt riportokat olyan sertéstelepek vezetőivel, melyek teljes állományát kiirtották a hatóság emberei - igaz, egyetlen esetben sem a sertéspestis volt a konkrét ok. A legtöbben egyébként éppen azt kifogásolták, hogy nem kaptak pontos indoklást a drasztikus intézkedésekről, és egyelőre azt sem tudják, hogy pontosan mikor és milyen kártérítésre számíthatnak. Pedig a 24.hu által összegyűjtött esetek egyértelműen erre utalnak. Eszerint az irtások a gazdák beszámolói szerint az ország azon területein történtek (főleg Eszakkelet-Magyarországon, az Alföldön, a keleti határoknál), amelyek a környező országok már hivatalosan is fertőzöttnek minősített területeivel határosak. Az állatok a sertéspestis tipikus tüneteit mutatták: láz, gyengeség, vérzések majd két-három napon belül elhullás. Házisertés-irtások azóta történtek, mióta legalább a vaddisznókkal kapcsolatban elismerték a hatóságok a fertőzést. Fontos ágazat A sertéságazat a mostani fertőzéstől függetlenül is fontos politikai kérdés lett az elmúlt években Magyarországon. Az Orbán-kormány egyrészt nagyon komoly népszerűsítő kampányokat indított a fogyasztás növelésére, ennek érdekében még a sertéshús áfáját is csökkentették 5%-ra. Másrészt az állam több százmilliárd forintot fordított a sertéstelepek fejlesztésére - a zsíros üzletekből bőven jutott a NER oligarcháinak is. A 24.hu összeállításából kiderült például, hogy Csányi Sándor mohácsi vágóhídjának felépítését a kormány egyedi döntés alapján finanszírozta. Orbán Viktor veje is érdekelt az üzletben, mint ahogy - természetesen - Mészáros Lőrinc sem maradhatott ki, ő egy mangalicatelepet létesített, amelyet maga a kormányfő adott át. Kosa Lajos, a Fidesz napokban újraválasztott alelnökének édesanyja is vett már sertéstelepet. Ugyanakkor, mint a hírportál megjegyezte, a sertéspestis felbukkanását az elmúlt években újra és újra gyanús tűzesetek is kísérik: 2014 óta négy sertéstelep semmisült meg az állatállománnyal együtt. Ezek között volt olyan is, amikor a Győr-Moson-Sopron megyei Lázi településen csak a sertésistálló égett le, a mellette álló magtár sértetlen maradt, holott az sokkal gyúlékonyabb volt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt közölte, hogy a négy esetből kettővel kapcsolatban indult vizsgálat, de egyik esetben sem lehetett megállapítani pontosan a tűz okát, így nem indult semmilyen további eljárás. Mentőbotrány: Kalavská már lépett 53 beruházóval folytat tárgyalásokat az állam NAGY ROLAND Andrea Kalavská egészségügyi miniszter Tóméi Haiko, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (UDZS) elnökének leváltásét javasolja a botrányt kavaró mentőszolgélati tender miatt. Pozsony. Az ÚDZS idén nyáron írta ki a közbeszerzési eljárást a hiányzó mentőállomások üzemeltetésére, miután a Falck vállalat bejelentette, hogy jövőre elhagyja az országot. A tender győztese a Life Star Emergency (LSE) nevű vállalat lett, melyről később kiderült, hogy szoros szálak fűzhetik a döntőbizottság tagjaihoz. Az összeférhetetlenség gyanúja mellett felmerült az is, hogy az UDZS közbeszerzése nem az arra vonatkozó törvények szerint zajlott, végül már a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) is eljárást indított az ügyben. A parlament egészségügyi bizottságának tagjai szintén utána akartak járni a gyanús tendernek, de Tomás Hasko, az UDZS elnöke nem működött együtt Tornáé Haáko (TASR-feivétei) a képviselőkkel. A közbeszerzéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az eljárás összhangban volt az érvényben lévő törvényekkel. Az egészségügyi minisztérium tegnap arról tájékoztatott, hogy Andrea Kalavská Hasko leváltását javasolja. A tárca vezetője azután döntött így, miután kedden találkozott a Szlovák Mentőorvosi Kamara (SKZZ) képviselőivel. „Döntésének oka, hogy komoly kétségek merültek fel a hivatal eljárásának helyességét illetően. Annak érdekében, hogy az éppen zajló nyomozás befolyásolását elkerülje, a minisztérium egyelőre nem kíván további részleteket megosztani a döntéssel kapcsolatban” - közölte Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője. Hozzátette, hogy a minisztérium jelenleg egy olyan törvénymódosító javaslaton dolgozik, mellyel a jövőben elkerülhetővé válnának az ehhez hasonló gyanús egészségügyi közbeszerzések. Az ellenzék örömmel fogadta Andrea Kalavská döntését. „Hasko úr leváltásával azonban még nem elégszünk meg. Új és igazságos közbeszerzési eljárás kiírását követeljük” - mondta Janka Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának tagja. Marek Krajcí, az OEaNO parlamenti képviselője írásban követeli az ÚZDS-től, hogy kérvényezze az illetékes bíróságokon az LSE mentőszolgálati engedélyeinek bevonását. „Ezt a rendkívül szembetűnő igazságtalanságot meg kell állítani, a közbeszerzési eljárást pedig meg kell ismételni” - vélekedett Krajcí. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt években ugyan látványosan nőtt a szlovákiai foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés közelgő lassulása miatt azonban változhat a helyzet, az állam így továbbra is aktívan keresi a lehetséges beruházókat. Ha sikerrel jár, akár több ezer új munkahellyel is számolhatunk. Míg tavaly nagyjából 2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma az országban, idén 1, az elkövetkező két évben pedig már csak 0,3 százalékos bővüléssel számolhatunk. Ezen szeretne javítani a gazdasági tárca hatáskörébe tartozó SARIO állami beruházásösztönző ügynökség, amely jelenleg is 53 beruházási projekten dolgozik. Magyarul: ennyi beruházóval folytat aktív tárgyalásokat arról, hogy más országok helyett inkább Szlovákiát válasszák. Ha az összes projekt sikerrel záródna, a SARIO adatai szerint együttesen több mint 4 milliárd eurónyi beruházás érkezhetne, aminek köszönhetően több mint 13 ezer új állást hozhatnának létre. A beruházásösztönző ügynökség is felhívja azonban a figyelmet arra, hogy potenciális beruházásokról van szó, vagyis a többségüknél a végeredmény egyelőre kétséges. A jó hír, hogy egyre több potenciális beruházó érdeklődik az ország kevésbé fejlett, keleti régiói iránt is. „Az említett 53-ból 32 projekt, vagyis nagyjából a 60 százalékuk olyan, amelynél a beruházó a keleti járásokban is hajlandó lenne letelepedni” - derül ki a SARIO nyilatkozatából. A szlovákiai beruházás iránt érdeklődő cégek többsége továbbra is a gépiparban vállalkozik, a jó hír azonban, hogy nő az olyan ígéretes jövő előtt álló ágazatokból származó cégek száma, mint amilyen például az elektromos autók gyártása, a repülőgépgyártás vagy az űrkutatás. Sok cég érdeklődik Szlovákia iránt azonban a vegyiparból, az elektronikai ágazatból és az élelmiszeriparból is. Kétség nem fér hozzá, hogy Szlovákiába épp Magyarországról kerül át a sertéspestis (TASR-felvétel) : KÖZÉLET I 3 www.ujszo.com | 2019. október 5.
