Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-04 / 231. szám

A gyakorlott pedagógus nem érzi a béremelést Pozsony. Orosz István, a ri­maszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója szerint csak a kezdő pedagógusok fize­tése nőtt, a többiek észre sem ve­szik az emelést. „A táblázatban meghatározott bérek növeked­tek minden fizetési osztályban, viszont a ledolgozott évekért já­ró százalékos emelések rend­szerét átalakították. Itt olyan szintű a csökkenés, hogy egy gyakorlott pedagógus semmit nem vesz észre az emelésből, hi­szen az alapbér növekedését kompenzálja a ledolgozott évek alapján megítélt összeg csök­kentése” - magyarázta az igaz­gató. Ugyanerre hívta fel a fi­gyelmet a Felsőpatonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazga­tója, Horváth Zoltán is. „Egy kezdő pedagógus az első tíz év­ben többet keres majd, mint ed­dig kerestek a tanárok, 10 év után azonban a helyzet kiegyenlítő­dik” - mondta Horváth. A kezdő tanárok jelenleg a ha­tos fizetési osztályba tartoznak, tehát az alapbérük bruttó 831,50 euró, ehhez jön még 50 euró kö­rüli pótlék. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimná­zium igazgatója elmondta, a kezdő tanároknak két évük van, hogy elvégezzék az adaptációs képzést? különben megszűnik a munkaviszonyuk, ezután kerül­nek át a hetes fizetési osztályba. Itt a táblázat alapján 907,50 eu­­rós fizetésre jogosultak. „Szin­tén újítás, hogy eddig nem volt behatárolva, hogy a kollégák mikor mehetnek atesztációt csi­nálni, amelyeknek köszönhető­en feljebb léphetnek a fizetési osztályokba. Mostantól öt le­dolgozott év után tehetik le a ta­nárok az első atesztációs vizsgá­jukat, majd ismét el kell telnie öt évnek, hogy megcsinálhassák a következő atesztációjukat” - nyilatkozta az igazgató, aki ki­emelte, a bonyolult rendszer kö­vetkeztében még ők sem tudják biztosra, hogyan fog ez működni a jövőben. „Mostantól portfolio gyűjtés lesz, de senki sem tudja, mit takar ez pontosan. Úgy ma­gyarázzák, hogy össze kell gyűjteni a szakmai továbbkép­zésekről szóló dokumentumo­kat, beszámíthatják a tanár diák­jainak sikeres szereplését verse­nyeken, vagy a tanárok jelenlé­tét különböző projektekben, de ennél pontosabbat egyelőre sen­ki sem tud. Az atesztációk ugyan nem kötelezőek, viszont ezek nélkül nem kerülhetnek át ma­gasabb fizetési osztályba” - zár­ta Andruskó. (szh) 2J ___________ RÖVIDEN Ma van az SaS kongresszusa Jasná. Zárt ajtók mögött tartja mai listaállító kongresszusát az SaS. A párt tagjai többek között arról szavaznak, kik szerepeljenek az SaS jelöltlis­táján a jövő évi parlamenti vá­lasztáson. Richard Sulik párt­elnök saját listájára nem vette fel a Eubomír Galko körül ki­alakult ún. Demokratikus Mag tagjait. (szh) KÖZÉLET 2019. október 5.1 www.ujszo.com Feketelistával ment az Összefogás a Híddal való tárgyalásra Bugár Béla (Híd) és Mózes Szabolcs (Összefogás) ugyan közösen tartott sajtótájékoztatót, az összefogás lehetőségei viszont ezzel minden bizonnyal kimerültek (Somogyi Tibor felvétele) NAGYROLAND Pozsony. Az Összefogás a teg­napi tárgyaláson felajánlotta a Híd képviselőinek, hogy indulhatnak a mozgalom választási listáján. Néhány személyt kizártak az együtt­működésből, azt viszont nem árulták el, kit. Az Összefogás az MKP-val és a Magyar Fórummal való tárgyalá­sok után a Híddal is megpróbált megegyezni az együttműködésről. Ezért felajánlották a Hídnak, hogy képviselői a jövő évi parlamenti választáson induljanak az Összefo­gás színeiben. Mózes Szabolcs, a mozgalom előkészítő bizottságá­nak tagja viszont hozzátette, hogy a megosztó személyiségeket nem szívesen látnák listájukon. Azt azonban nem árulta el, konkrétan kikről van szó, egyedül Bugár Béla személyes felelősségvállalását emelte ki. „A választók az együtt­működés mellett megújult és hite­les politikát szeretnének, ezért a megosztó személyiségeknek át kell gondolniuk eddigi szerepvállalá­sukat. A pártelnöknek is komoly személyes döntést kell hoznia, amire nyári nyilatkozatai alapján egyébként már hajlandóságot mu­tatott” -jelentette ki Mózes. Osaka Fidesz nélkül Bugár Béla elmondta, hogy az Összefogás ajánlatát tolmácsolni fogja a Híd elnökségének. Saját vé­leményét nem fejtette ki bővebben, Mózes kijelentéseivel kapcsolat­ban mindössze annyit mondott, hogy az új politikai pártok vezetői a maguk módján szintén hozzájárul­nak „a szlovákiai magyar politikai színtér szétveréséhez”, ezért nekik sem kellene indulniuk a jelöltlistán. Bugár hozzátette, hogy a Híd sem­miképpen sem hajlandó együtt­működni az Összefogással, ha ki­derül, hogy az a „magyar kormány meghosszabbított kezeként” mű­ködik. Mózes Szabolcs cáfolta Bu­gár kijelentéseit, elmondása szerint az Összefogás csakis a felvidéki magyarok érdekeit képviseli. To­vábbá leszögezte, hogy a jelöltjeik nem jelennek meg más pártok vá­lasztási listáján. Bugár a saját lis­tájukkal kapcsolatban elmondta, hogy nemcsak a magyarokat, ha­nem az összes szlovákiai kisebbsé­get támogatni szeretnék. Választási feketelista Ravasz Ábel, a Híd alelnöke sze­rint a tárgyalás baráti hangulatban zajlott, és szinte biztos benne, hogy további egyeztetés várható a két fél között. Arról nem akart nyilatkoz­ni, hogy az Összefogás kiket nem látna szívesen a választási listán. „Azt gondolom, ez elsősorban az ő felelősségük. Ha egy politikai párt egy feketelistával érkezik egy tár­gyalásra, akkor azt nekik kell köz­zétenniük, nem nekünk” - fogal­mazott Ravasz. Mózes Szabolcs lapunknak el­mondta, hogy a tiltólistán szereplő neveket a Híd elnökségének tár­gyalása után hozzák nyilvánosság­ra. Az Összefogás választási listá­járól szerinte még korai beszélni, hiszen további tárgyalások várnak rájuk a többi szlovákiai magyar párttal. „A célunk az, hogy a vá­lasztási listánkon minél több poli­tikai szubjektum jelöltje vegyen részt, minél nagyobb teret szeret­nénk hagyni a pártok jelöltjeinek” - jelentette ki Mózes. A tanároknak is van hova fejlődni CZlMER GÁBOR Egy széles körű felmérés szerint a tanárok nagy részének módszertani felkészültsége nem elégséges. A diákok jelentős hányada legalább egyszer tapasztalta, hogy tanára megalázott vagy nevetség tárgyává tett egy diákot. Pozsony. Az Értelmet Ad (To dá rozum) kutatási kezdeményezés fel­mérése szerint a középiskolások kö­zel háromnegyede és a felsőoktatás­ban tanuló hallgatók 60%-a találko­zott azzal, hogy egy tanára megaláz, vagy nevetség tárgyává tesz egy diá­kot. A vizsgálat szerint a tanárok je­lentős részét nem készítik fel arra, hogy azonosítsa a tanulók egyéni igé­nyeit. Ugyancsak jelentős probléma, hogy a tanári hivatás általános és anyagi megbecsülése is alacsony, nem tükrözi a pedagógusi munka ne­hézségét és fontosságát. A tanárhiány is gond A kutatás szerint a tanári szakokra jelentkezők alacsony száma a gya­korlatban ahhoz vezet, hogy olyano­kat is felvesznek, akiknek a felké­szültsége nem megfelelő a pedagó­gusi hivatás gyakorlásához. A tanári szakokon tanuló hallgatók szerint ugyanakkor a főiskolákon, egyete­meken inkább a tárgyi tudás meg­szerzésén van a hangsúly, nem pedig a pedagógiai gyakorlaton. Egyben az a tendencia is megfigyelhető, hogy a pedagógusdiplomával rendelkező fi­atalok egy jelentős része nem a szak­mában helyezkedik el. Az iskolák ugyanakkor arra törekednek, hogy a legkompetensebb tanárokat alkal­mazzák. Ezt azonban nagyban befo­lyásolja, hogy melyik régióról és mi­lyen szaktantárgyról van szó, hiszen az sem ritka, hogy egy-egy tantárgy­ra, vagy egy-egy régióban az iskolák nem találnak megfelelően képesített tanerőt. Az oktatási intézmények ugyan elbocsáthatják a munkájukat nem megfelelő színvonalon végző tanárokat, a felmérés szerint ez a gya­korlatban nem könnyű, hiszen nehéz a pedagógiai munka alacsony minő­ségét igazolni. Hiányos továbbképzések A kutatás szerint a tanárok szakmai fejlődését sem ideális módon ösztön­zik, mert ugyan bérkiegészítést kap­nak, ha továbbképzik magukat, de az anyagi juttatás odaítélésekor nem ve­szik figyelembe, hogy a pedagógus valóban alkalmazza-e a megszerzett új ismereteket. A felméréséhez ké­szült elemzésben a szakemberek azt írják, a tanárok továbbképzése ugyan lehetőséget kínál arra, hogy a peda­gógusok megszerezzék azokat a ké­pességeket és készségeket, amelye­ket a felsőoktatásban történő felké­szítésük során nem sikerült elsajátí­taniuk, de ez a gyakorlatban csak kor­látozottan valósul meg. „Az állam­nak nyomon kellene követnie, hogy ez a rendszer mennyiben teljesíti a céljait” - fogalmaz az elemzés. Ä kutatásból ugyanakkor az is ki­derül, maguk a pedagógusok 31,1%­­a gondolja úgy, hogy semmi sem gá­tolja őt a szakmai fejlődésben. 20,9% ellenben úgy látja, a túl nagy munka­terhelés gátolja őket ebben. További 23,2% pedig úgy nyilatkozott, hogy a továbbképzések szegényes kínálata miatt nem tudja magát képezni. Prékop Mária, az oktatási minisz­térium kisebbségi oktatásért felelős főosztályának vezetője egyetért az Értelmet Ad szakembereinek a taná­rok továbbképzésére vonatkozó megállapításaival. Prékop szerint a tanfolyamoknak nem azt a célt kell szolgálniuk, hogy azt a tudást kínál­ják, amelyet a pedagógusoknak az egyetemen kellett volna megkapni­uk. Az osztályvezető szerint az egye­temeknek a tanárjelölteket arra is fel kellene készítenie, hogy a tanulók na­gyon sokféle háttérrel rendelkeznek. A kezdeményezés keretében a fel­mérést a MESA10 független elem­zőközpont szakemberei készítették. A kvalitatív vizsgálat során 421 egyéni és csoportos interjút készítet­tek az oktatási-nevelési folyamat kü­lönböző szereplőivel. A számszerű adatok felvételekor pedig 15 322 vá­laszadót kérdeztek meg. A kutatás a tanárok továbbképzési rendszerét is bírálta (TASR-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom