Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-30 / 227. szám
4 KÜLFÖLD 2019. szeptember 30. I www.ujszo.com RÖVIDEN Összecsapások Hongkongban Peking. Ismét összecsaptak egymással a rendőrök és a tüntetők tegnap Hongkongban; a biztonságiak könnygázt és vízágyút is bevetettek a tömeg feloszlatására. A rendőrök gumilövedékekkel is lőtték a tüntetőket. Hongkongban legalább három helyen volt tegnap ellenzéki megmozdulás a hatósági tilalom ellenére, és világszerte 60 városban szerveztek nemzetközi tiltakozásokat a totalitarizmus és a „kínai zsarnokság” ellen. Előző napon is ezrek gyűltek össze Hongkonban, hogy megemlékezzenek a demokratikus reformokért öt évvel korábban indított „esemyős forradalom” kezdetéről. Egy Peking-barát demonstráció is volt a városban, ahol a szervezők az évforduló békés ünneplésére szólítottak fel. (MTI) 30 ezer migráns a görög szigeteken Athón. A görög hatóságok szombaton illegális bevándorlók újabb nagy csoportját, mintegy 350 embert szállítottak el az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő szigetek túlzsúfolt menekülttáboraiból a görög szárazföldre. Ma újabb több száz migránst szándékoznak az Athén közelében fekvő Pireusz kikötővárosba szállítani. Áprilisban a szigeteken tartózkodó migránsok száma 14 ezerre esett vissza. Azóta viszont felerősödött az illegális bevándorlás. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint augusztusban 8103 migráns érkezett a szigetekre. Leszbosz, Híosz, Számosz, Lérosz és Kosz szigetén mintegy 30 ezer illegális bevándorló várakozik, hogy továbbutazhasson Nyugat-Európába. Ez a legmagasabb szám az EU-török menekültügyi egyezmény 2016 márciusi hatályba lépése óta. (MTI) Választás és robbantások Kabul. Afganisztán több pontján is robbantások történtek szombaton, az elnökválasztás napján, alig valamivel a szavazóhelyiségek megnyitása után. Legkevesebb 32-en vesztették életüket a szélsőségesek által elkövetett 113 támadásban. A radikális iszlamista tálib lázadók jelentkeztek 64 támadás elkövetőjeként. Az elnökválasztásra a fenyegetések ellenére hozzávetőleg 9,7 millió szavazó regisztráltatta magát a mintegy 34 milliós országban. A biztonsági erők több mint 70 ezer tagját mozgósították, és mintegy 30 ezren álltak készenlétben. Több mint 400 szavazóhelyiség ki sem nyitott a veszélyek vagy amiatt, mert a tálibok uralta területeken voltak. Az urnáknál csak kevesen jelentek meg. A két legfőbb esélyes a hivatalban lévő államfő, Asraf Gáni és a kormányfő, Abdulla Abdulla. Ha egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, második fordulót tartanak, az első forduló eredményeit a tervek szerint október 19-én teszik közzé. (MTI) Fölényes győzelmet aratott Kurz Osztrák Néppártja Sebastian Kurz voksolás után újságírók gyűrűjében (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) fölényes győzelmet aratott a tegnapi előrehozott parlamenti választáson Ausztriában. Az első előrejelzések szerint a szavazatok 37,1 százalékát szerezte meg. . Szavazatokat vesztett az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), ám 22, 5 százalékkal még így is a második helyen végzett. A voksok 16, 7 százalékával az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte meg a harmadik helyet, 13, 1 százalékkal következnek a Zöldek, akik két év után ismét bejutottak a parlamentbe, amelyben - a 7,8 százaléknak köszönhetően - a NEOS (Az Új Ausztria és Liberális Fórum) is képviselve lesz. A JETZT (MOST) 1,8 százalékot kapott, és ezzel kiesett a törvényhozásból. A parlamenti bejutási küszöb 4 százalékos volt. , Az adatok szerint 6 millió 397 ezren járulhattak az urnákhoz, a szavazók az osztrák szövetségi parlament alsóházának, a Nemzeti Tanácsnak a 183 tagját választották meg. A szavazók három preferenciaszavazatot adhattak le, szövetségi, tartományi, illetve helyi szinten. Ausztriában a parlamenti választáson a szavazásra jogosultak a pártok mellett politikusokra is voksolhatnak; vagyis országos, tartományi és helyi szinten is megjelölhettek egy-egy politikust, akit szívesen lámának a parlamentben. A szavazólapon nyolc párt neve szerepelt: az ÖVP, az SPÖ, az FPÖ, a NEOS, a JETZT, a Zöldek, az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) és a Változás (Wandel). Helyi szinten más pártok jelöltjei is indulhattak. A bécsi választópolgárok például az Osztrák Sörpártra (Bierpartei Österreich) is szavazhattak. Már az előzetes közvéleménykutatások is győzelemre esélyes pártként emlegették a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppártot. A második legnépszerűbb párt a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) volt, a harmadik helyen az Osztrák Szabadságpárt állt. A kormányválság május 17-én robbant ki Ausztriában, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz- Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült. Ezt követően a Néppárt és a Szabadságpárt koalíciója felbomlott. Sebastian Kurz kancellár és Alexander Van der Bellen elnök kihirdették az előrehozott választást. (MTI, ORF) Orbán újabb nehéz harcokra számít az EU-val KÓSAANDRÁS Budapest. Orbán Viktor magyar kormányfőt újraválasztották a Fidesz elnökévé tegnap a kormánypárt 28., tisztújító kongresszusán, Budapesten. Az újraválasztott Orbán felszólalását azzal kezdte, hogy mélyen meghatotta és megindította az a szeretet, amit a kongresszustól és a küldöttektől kapott. - Ez nem marad viszonzatlanul. Egy vérből valók vagyunk - fogalmazott, nagy tapsot kiváltva. A miniszterelnök szerint a bajtársiasság azt jelenti, hogy akkor is lojális vagyok hozzád, ha te tévedsz, Ronald Reagan ezt nevezte all. parancsolatnak, és ez jellemzi a F ideszt is, ezért van a magyar jobboldal fent, és ezért küzd régóta válsággal a baloldal, mert ott ez nem jellemző. All. parancsolatnak a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a politikában, mert az ellenzék fokozódó támadásai miatt egyre nagyobb szükség van a bajtársiasságra. Orbán visszatért a Tusnádfürdőn már megfogalmazottakhoz, és azt mondta, 30 éves munkával sikerült létrehozni egy teljesen új állammodellt, a kereszténydemokrata államot. A rendszerváltást húsz zavaros év követte, de mára felépítettek egy olyan államot, amiben érvényesül a „demokrácia igen, liberalizmus nem” elve. Ezután Orbán is az ellenzéket kezdte gyalázni, Gyurcsány Ferencet, mint a „december 5-ei nemzetárulót” említette a népszavazásra utalva, és azt mondta, mára komolyan vehető ellenfél nélkül maradt a Fidesz. Orbán szerint a Nyugat és a Kelet egyszerűen másképp él, és másképp is szeretne élni, Ürsula von der Leyen EU bizottsági elnöknek az lesz a feladata, hogy ebben a helyzetben egyensúlyt teremtsen. Magyarország haj landó együttműködni a Nyugattal, de ennek „feltételei vannak”, például „nem vagyunk hajlandóak európai pénzből Soros-féle szervezeteket támogatni”, és elvárjuk, hogy „az EU hagyjon fel az ellenünk folytatott rejtett akciókkal”. Orbán ismét felajánlotta, hogy ha Olaszország kéri, magyar katonák segítenek majd a határai megvédésében, sőt, az elfogott migránsokat vissza is viszik oda, ahonnan jöttek. Orbán ezután még poénkodott egy sort Karácsony Gergely kiszivárgott hangfelvételén és azon, hogy Wittinghoff Tamás budaörsi polgármesterről egy olyan videó került az internetre, amelyen egy ismeretlen nővel szeretkezik, majd azt mondta, a Fidesznek a következő időszakban igazságtalanul nehéz harcot kell vívnia, de képes lesz rá. - Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindenekfölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok! - fejezte be Orbán Viktor, természetesen ovációt kiváltva a közönségből. Pelosi: Nem szabad elhúzni a dolgokat Demokrata párti törvényhozók bejelentették, hogy felgyorsítják a Donald Trump amerikai elnök felmentését célzó eljárás (impeachment) megindítása előtti vizsgálatokat. Washington. Ennek jegyében három képviselőházi bizottság is idézéseket küldött kormányzati tisztségviselőknek. A képviselőház hírszerzési, külügyi, továbbá ellenőrzési bizottságai büntetés terhe mellett kötelezték Mike Pompeo külügyminisztert arra, hogy mutassa be Donald Trump, az elnök ügyvédje, Rudy Giuliani és az ukrán kormányzat közötti kapcsolatfelvételek dokumentumait. „Nem szabad elhúzni a dolgokat” - jelentette ki Nancy Pelosi, a demokrata többségű képviselőház elnöke. „Donald Trump nem hagy számunkra választási lehetőséget” - fogalmazott a kaliforniai politikus, és egyúttal megismételte véleményét, hogy az amerikai elnök „elárulta az esküjét, veszélybe sodorta a nemzetbiztonságot és a választások tisztaságát”. A szövetségi törvényhozás hétfőtől két hétig szabadságon van, ám a három parlamenti bizottság tagjai változatlanul dolgoznak, és e héttől kezdődően tervezik meghallgatni az amerikai külügyminisztérium öt tisztségviselőjét, köztük a pénteken lemondott Kurt Volkert, a külügyminisztérium ukrajnai ügyekkel foglalkozó különmegbízottját. Amerikai lapértesülések szerint a vizsgálatok után a képviselőház leghamarabb október végén voksolhat az elnökkel szembeni alkotmányos felelősségre vonási eljárás megindításáról. A The Wall Street Journal című lap az internetes kiadásában megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy a demokrata párti képviselők milyen vádat vagy vádakat fogalmazhatnak meg az elnök elleni vizsgálat során. Néhány demokrata párti vezető politikus szerint Trump „visszaélt a hatalmával“, amikor szerintük többször is nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre annak érdekében, hogy működjön együtt az ügyvédjével, Rudy Giulianival és William Barr igazságügyi miniszterrel Joe Biden volt alelnök és fia ukrajnai üzleti ügyeinek feltárásában. Biden jelenleg a demokraták legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa. Elemzők a politikai üzenetváltások eszkalálódásának minősítik, hogy Trump újraválasztási kampányának stábja pénteken bejelentette: az Országos Republikánus Bizottsággal közösen tízmillió dollárt költ olyan tévéreklámokra, melyekkel megvilágítják Biden korábbi ukrajnai tevékenységét és az impeachment megindítását célzó demokrata erőfeszítések hátterét. (MTI)
