Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-28 / 226. szám
6 KÜLFÖLD 2019. szeptember 28. | www.ujszo.com RÖVIDEN Irán: feloldhatók az amerikai szankciók Kurz ismét kancellár lehet Strache újabb botránya fájhat az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a hétvégi választás előtt Teherán. Az iráni elnök szerint az Egyesült Államok felajánlotta, hogy feloldja az összes, Iránra kirótt szankciót, ha Teherán tárgyal vele - Haszan Róháni ezt tegnap közölte, amikor visszatért az ENSZ Közgyűlésről Teheránba. Az elnök utalt arra, hogy a német kancellár, a brit miniszterelnök és a francia elnök is New Yorkban volt, és mindannyian sürgettek egy amerikai-iráni találkozót. Teherán egyelőre még nem fogadta el az ajánlatot - mondta Roháni a két ország közötti „mérgező légkörre” utalva. (MTI) Amerikai F-35-ös repülők Varsónak Varsó. Az amerikai kongresszus jóváhagyta 32 F-35-ös harci repülő eladását Varsónak - közölte Máriusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter. A csúcstechnológiájú, többfunkciós vadászbombázók eladását Varsónak szeptember közepén hagyta jóvá a washingtoni kormány, az amerikai külügyminisztérium akkor kiadott közleményében 6,5 milliárd dollár értékű ügyletről volt szó. Az F-35-ös gyártója, a Lockheed Martin amerikai cég szerint Lengyelország 2024-ben kaphatná meg az első négy gépet pilótaképzésre. (MTI) Egyiptom: százakat tartóztattak le Kairó. Csaknem kétezer embert vettek őrizetbe Egyiptomban az egy héttel ezelőtti kormányellenes tüntetések után - állította a Human Rights Watch nemzetközijogvédő szervezet. Az őrizetbe vételeken túl a hatóságok blokkolták több politikai és tájékoztatási honlap elérhetőségét, illetve lezártak más internetes kommunikációs szolgáltatásokat, amelyeket a tüntetők használtak. A múlt hét végén egy internetes felhívásra kitört tiltakozáson a tömeg - állítólagos korrupciós ügyei miatt - Abdel Fattáh esz-Szíszi elnök lemondását követelte. A tegnapi esetleges tüntetések megelőzésére a biztonsági erők hermetikusan lezárták a kairói Tahrír teret, a 2011. évi arab tavasz emblematikus helyszínét. (MTI) Orosz hajóelhárító robotrepülőgép Moszkva. Először tesztelt Onyiksz típusú szuperszonikus manőverező robotrepülőgépet az orosz hadsereg. A fegyvert a Basztyion partvédelmi rendszer lőtte ki Oroszország legkeletibb régiójában, az Alaszkával közös tengeri határral rendelkező Csukcsföldön. A manőverező robotrepülőgép a célpontot, egy több mint 200 km-re lévő hajót az előre megadott időpontban semmisítette meg a Csukcs-tengeren. Emellett először próbálták ki az ötödik generációs Szu-57-es vadászgéppel párban őijáratozva az Ohotnyik típusú drónt. (MTI) Sebastian Kurz méregeti esetleges koalíciós partnerét, a szociáldemokrata SPÖ vezetőjét, Pamela Rendi-Wagnert. Újra nagykoalíció születik? (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a holnapra kiírt előrehozott parlamenti választás toronymagas esélyese. Sebastian Kurz pártelnöknek egyedül az okozhat fejfájást, hogy melyik erőt vonja be még a koalícióba. Hiába nyerte meg májusban nagy fölénnyel az európai választást a néppárt (ÖVP), a győzelemre sötét árnyékot vetett, hogy mindezt már az előrehozott választás tudatában tette, miután koalíciós partnerét „elveszítette” a kampány lázában. Ekkor ugyanis már feloszlott az ÖVP és a Szabadságpárt közötti koalíció. A szakítás oka Heinz-Christian Strache alkancellár ibizai videója volt, amelyben a politikus egy állítólagos orosz oligarcha lányával bevodkázva arról társalgóit, hogy az oroszok megvennék az FPÖ-nek a nagy példányszámú, népszerű osztrák napilapot, a Kronen Zeitungot. Ezzel a még az előző választás előtt felvett videóval a felvételt nyilvánosságra hozók nemcsak az európai radikális jobboldalra mértek csapást, hanem az osztrák kormányzó pártra is. Egyébként az ibiziai videóba belebukott egykori osztrák alkancellár körül annyi botrány halmozódott fel, kezdve az állítólagos havi tízezer eurós, magáncélra költött pártkasszától az egy napra őrizetbe vett testőrig, hogy az FPÖ-ben most már felmerült: ki kéne zárni, de legalábbis fel kéne függeszteni Strachét. Volt biztonsági embere állítólag 2013 óta gyűjtött bizonyítékokat Strachéról, az FPÖ munkatársai nevére címzett számlákról, amelyek Strache és később a felesége luxuskiadásait fedezték. Alkancellári minőségében - 2017 végétől - Strache havi 22 ezer euró fizetést kapott, de pártja fizette klostemeuburgi házának bérleti díját, hivatali autójának költségeit sofőröstül, ráadásul felesége fiktív állását is busásan finanszírozta. Hírek szólnak további, sporttáskában tartott készpénzekről, ezeket állítólag orosz forrásból juttatták a vezérnek. A kitálaló testőr több mint 10 évig vigyázott Strachéra, minden ügyét ismerte és segítette. Viszonyuk 2013- ban romlott meg, amikor a biztonsági ember súlyosan megbetegedett, s felgyógyulása után főnöke szűkmarkúan bánt vele, nem tartotta be pénzügyi ígéreteit. Úgy hírlik, a hírhedt Ibiza-videóban is benne volt, az ő aktív közreműködésével sikerült a spanyolországi felvételekkel politikai halálba kergetni Strachét. A korábbi botrányokból most lábadozó szélsőjobboldali párt vezetése, amely a néppárttal szeretne újra országos koalícióra lépni, már szabadulna a 14 éven át főnökösködő Strachétól. Állítólag a választás után ki is teszik a Szabadságpártból. A hétvégi választás után 3 forgatókönyv feltételezhető. A néppárt és a szociáldemokraták nagykoalíciója, az ÖVP-FPÖ-kormányzás folytatása és az, hogy az ÖVP a két kis párttal, a Zöldekkel és a liberális NEOS- szal fog össze. (NSz, MaHa, ú) Trócsányi orosz fegyverkereskedők miatt nem kell Trócsányi László potenciális magyar uniós biztost részben azért vetették el Brüsszelben, mert fegyverkereskedőket adott ki Oroszországnak. Orbán szerint Trócsányi „bűne", hogy segített megvédeni az országot a migrációtól. Briisszel/Budapest. A Politico brüsszeli hírportál tegnap kirakta annak a levélnek a részletét, amelyet a jogi szakbizottság elnöke küldött az Európai Parlament elnökének, és amelyben megindokolta Trócsányi elutasítását. így hivatalos forrásból is lehet tudni, hogy a négy kifogás közül három valóban az ügyvédi irodára vonatkozik (A biztosjelölt többszörös és egyértelmű részvétele az állami megbízatásokat teljesítő Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában). A dokumentum szerint azonban felmerült egy más természetű probléma is Trócsányival szemben, konkrétan a kapcsolatai Oroszországgal, különösen az igazságügyi miniszterként vitt szerepe olyan fegyverkereskedő orosz gyanúsítottak kiadatásában Oroszországnak, akiket később elengedtek, az USA kiadatási kérései ellenére. Emellett igazságügyi miniszterként szerepet játszott abban, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda Paks II-vel kapcsolatos megrendeléseket kapott. Egészen máshol keresi az elutasítás okait a magyar miniszterelnök. Trócsányi László segített megvédeni Magyarországot a migrációtól, és most ezt „dörgölik az orra alá. De nem szemből támadnak, hanem egy sunyi oldalvágást tettek, és nem a szakmai, hanem a jogi bizottságban szavaztak ellene, pártalapon” — mondta Orbán Viktor tegnap a Kossuth rádió műsorában, miután csütörtökön az Európai Parlament jogi bizottsága összeférhetetlenséget állapított meg Trócsányi biztosi pozíciója, valamint az ügyvédi irodája tevékenysége között. Örbán közölte: csütörtökön beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság megválasztott elnökével, és abban maradt vele, hogy megvárják, amíg írásba adják a jogi bizottság véleményét. „Van a zsebemben második, harmadik és negyedik megoldás is” —tette hozzá Orbán Viktor. (MTI, 444) A CIA tagja vallhatott Donald Trump elnök ellen Egy CIA-tiszt adott hírt Donald Trump elnök azon telefonbeszólgetósóről, amely a Demokrata Párt ás több republikánus politikus szerint jogos alapot ad az Egyesült Államok elnökánek elmozdítására. Washington. Donald Trump amerikai elnök „visszaélt hatalmával, hogy egy külföldi ország beavatkozását kérje a 2020-as amerikai elnökválasztásba”, a Fehér Ház pedig megpróbálta „zároltatni az információt, hogy elsimítsa az ügyet” - ez áll annak a nyilvánosság előtt ismeretlen amerikai hírszerzési kiszivárogtatónak a jelentésében, amelyet nyilvánosságra hoztak Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés ügyében. A Trump és Zelenszkij közötti július 25-i beszélgetésről a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott emlékeztető szerint az amerikai elnök többször is igyekezett nyomást gyakorolni ukrán hivatali kollégájára azért, hogy indítsanak vizsgálatot Ukrajnában demokrata párti riválisa, Joe Biden terhére az egykori al-Joseph Maguire, az Országos Hírszerzési Igazgatóság igazgatója példa nélküli esetről beszélt (Tasr/ap) elnök fiának ukrajnai ügyletei miatt. Biden a jelenlegi amerikai elnök egyik fő politikai ellenfele és a Demokrata Párt legnagyobb támogatottságot élvező pályázója az elnökjelöltségre. A kiszivárogtató szerint Trump beavatkozása egyebek között abban állt, hogy „nyomást gyakorolt egy külföldi országra azért, hogy vizsgálódjon az elnök egyik fő belpolitikai riválisa ellen”. Az ügy azért lehet alap az alkotmányos vádeljárásra (impeachment), mert ha bebizonyosodik, hogy Trump valóban az ukrán elnök közreműködését kérte az ukrajnai nyomozás előremozdításához, az úgy is értelmezhető, hogy az Egyesült Államok elnöke saját választási esélyének növelése érdekében kért segítséget egy külföldi ország képviselőjétől, ami törvénytelen. Az üggyel kapcsolatban csütörtökön vallomást tett a képviselőház hírszerzési bizottsága előtt Joseph Maguire, a valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) ügyvezető igazgatója, aki „példa nélkülinek” nevezte az esetet. Kijelentette: nem tud még egy olyan kiszivárogtatásról, amely „ennyire összetett és érzékeny ügyeket érintett volna”. Maguire, aki védelmébe vette a kiszivárogtatót, azt állítva, hogy „helyesen cselekedett”, a bizottság előtt azt mondta: a jelentés szerint az elnök súlyos jogsértést követett el, de - mint fogalmazott - nem az ő dolga annak megítélése, hogy az állítások hitelesek vagy sem. A The New York Times napilap információi szerint a kiszivárogtató a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik munkatársa, ám ügyvédje elzárkózott attól, hogy megnevezze őt. Donald Trump ingerülten reagált a helyzetre. „Tudni akarom, ki ez az ember! Ki ez az ember, aki információval látta el a kiszivárogtatót! Mert ez már közel áll a kémkedéshez! Tudjátok, mit szoktunk csinálni a régi jó időkben, amikor még okosak voltunk? A kémeket és az árulókat kicsit másként kezeltük, mint manapság” - fogalmazott az amerikai elnök egy magánrendezvényen egy New York-i hotelban. Aligha utalhatott másra ezzel az elnök, mint hogy régen az árulókat, kémeket simán kivégezték. Trump mindezt az amerikai ENSZ-nagykövetség ünnepi rendezvényén, mintegy ötven amerikai diplomata és családtagjai füle hallatára mondta zavaros beszédében, amiben többször is lehülyézte Joe Biden volt alelnököt, fő belföldi riválisát, aki ellen nyomozást akart indíttatni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „És aztán ott van Joe Biden, aki buta, mint a föld. Ez a fickó még a legjobb napján is ostoba, és ezek nem a legjobb napjai. Ostoba, mint a tök”-fejtegette. (MTI, 444, ú)
