Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-28 / 226. szám
www.ujszo.com | 2019. szeptember 28. KÖZÉLET I 3 EP-választás: bizalmatlanok voltunk Sokakat még mindig nem érdekel az európai politika (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. A szlovákiai szavazók főként azért nem vesznek részt az európai parlamenti választáson, mert nem bíznak a politikusokban, vagy egyáltalán nem is érdekli őket a politika - derült ki az Eurobarometer legújabb elemzéséből. A felmérésből kiderült, hogy az idén májusban tartott európai parlamenti választáson az összeurópai részvételi arány 50,6 százalék volt, vagyis minden második választásra jogosult személy szavazott. Az öt évvel ezelőtti választási részvételhez képest ez 8 százalékpontnyi növekedést jelent, 1994 óta nem vettek részt ennyien a választáson. Ugyanakkor ez jócskán elmarad a legmagasabb részvételi aránytól, melyet 1979-ben mértek, ekkor 62 százalékos volt a részvételi arány. Szlovákia utolsó Az elemzők kiemelték, hogy azokban az országokban, ahol korábban rendkívül alacsony volt a részvétel, most jelentősen megemelkedett. Ezek közé tartozik Szlovákia, Magyarország és Csehország is. Szlovákiában idén 22,74 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 9 százalékponttal magasabb, mint 5 éve. Ennek ellenére a többi EU-s országhoz képest mégis nálunk volt a legalacsonyabb részvételi arány. Állampolgári kötelesség A felmérésben azt is vizsgálták, hogy az emberek miért, illetve miért nem mentek el szavazni. A szlovákiai válaszadók 40 százaléka azzal magyarázta részvételét, hogy állampolgári kötelességének érezte szavazni, ez volt a leggyakoribb indok. A résztvevők 28 százaléka nem indokolta részletesebben, hogy miért ment el szavazni, egyszerűen csak a „mindig részt veszek a szavazáson” opciót választották. A harmadik leggyakoribb indok az volt, hogy a válaszadó támogatja az Európai Uniót, ezt a lehetőséget 22 százalékuk választotta. Ugyanilyen százalékban választották azt a lehetőséget, hogy egy hozzájuk közel álló politikai párt indult a választáson, és támogatni akarták a programjukat. Sokan közömbösek Ugyanakkor sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem bíznak a politikusokban, és általánosságban az egész politikai rendszer működésében sem. Minden ötödik ember, aki nem vett részt a választáson, ezzel indokolta távollétét. Szintén gyakori indoknak számít, hogy a megkérdezetteket egyszerűen nem érdekli a politika, a válaszadók 16 százaléka vélekedik így. 12 százalék pedig azért nem ment el szavazni, mert úgy gondolja, hogy a szavazata semmit sem változtathat az EU működésén. Brüsszel távolinak tűnik Az adatokból kitűnik, hogy a szlovákiai politikai pártok még mindig nem tudják elég hatékonyan megszólítani a választókat az európai parlamenti választáson. Ez abból is látszik, hogy a legutóbbi hazai parlamenti választáson a részvételi arány 59,82 százalékos volt, vagyis csaknem háromszor annyi, mint az idei EP-választáson. Rácz Orsolya, a Globsec intézet elemzője szerint ez annak tudható be, hogy Szlovákia lakossága még egyszerűen túl távolinak érzi az EU-s témákat. „Az emberek máshogy viszonyulnak azokhoz a témákhoz, melyek az EP- választás során rezonálnak. A lakosok talán nem is értik azt, hogy ezek személyesen mennyire érintik őket. A hazai választáson felmerülő témák, mint például az egészségügy, a szociális rendszer, a gazdasági témák, ezek egyszerűen jobban megszólítják az embereket. Az, hogy Szlovákia hogyan lesz képviselve az EU-ban, távolinak tűnik számukra, és nem érzik közvetlenül a hatását az életükben” - mondta lapunknak az elemző. Hozzátette: az alacsony részvételben az is közrejátszhat, hogy Szlovákia más nyugati országokhoz képest nemrég lépett be az EU-ba. „Érdekes lesz megnézni ezeket az eredményeket 10-15 év múlva, vagy akár már a következő parlamenti választáson is, amikor már kirajzolódik, hogy az új politikai szereplők mennyire teljesítették az ígéreteiket, és hogy mennyire tudták közelebb hozni az emberekhez a brüsszeli politikát” - magyarázta Rácz. A felmérésben összesen 27 ezer embert kérdeztek, ebből 1058-at Szlovákiában. Az adatgyűjtés az EP- választás után kezdődött, és egész júniusban zajlott. Egyre durvább a kampány Magyarországon ÖSSZEFOGLALÓ Megkezdődött a magyarországi önkormányzati választási kampány hajrája, egyre élesebben támadják egymást a jelöltek. Budapesten az ellenzéki és a kormánypárti jelölt támogatottsága egyre kiegyensúlyozottabb. Budapest. „Ha valaki komolyan megsérti ezt a megállapodást, akkor egyszer szólok, de másodjára felállók” - szokatlan, hogy Tarlós István egy nyíltan kormánypárti lap, a nemrég elindított nyomtatott Mandiner hasábjain keménykedjen éppen a Fidesszel és közvetve magával Orbán Viktorral szemben, ennyiben az ellenzék kampánya a jelek szerint elérte a célját. Karácsony Gergelyék fő üzenete ugyanis az, hogy „Tarlós István egy bábu, Orbán Viktor bábja”, nem önálló politikai szereplő. Kevés téma van, amivel jobban fel lehetne dühíteni a főpolgármestert, mint amikor szuverenitását vonják kétségbe. Érdekes, hogy közvetve ezt tette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor arról beszélt, a már idézett megállapodás csak abban az esetben érvényes, ha Tarlós István nyer. (Orbán Viktor és Tarlós István még tavaly novemberben kötött 15 pontos megállapodást Budapest fejlesztési stratégiájáról 2030- ig, összesen mintegy százmilliárd forintos nagyságrendben.) Karácsonyék ezt gyorsan úgy fordították le, hogy „Gulyás Gergely megfenyegette a budapestieket”, miszerint a város csak akkor jut fejlesztéshez, ha a „bábot” újraválasztják. A főpolgármester a már idézett interjúban ezzel kapcsolatban abszurd módon azt igyekezett bizonygatni, hogy fejlesztések akkor is lesznek, ha Karácsony nyer, legfeljebb akkor a pénzt nem a most létrehozott Fővárosi Közfej lesztések Tanácsa költheti el, hanem a kormány saját hatáskörben dönt majd. Kiszivárgott felvétel A kampány egyre durvább, a héten került nyilvánosságra egy hangfelvétel Karácsony Gergely telefonbeszélgetéséről, amelyben az őt támogató Magyar Szocialista Párt egyes budapesti jelöltjeiről meglehetősen negatív véleményt mond. Többek közt azt fejtegeti, hogy az MSZP „szétlophatja” Zuglót - ahol most ő a polgármester -, ha tapasztalatlan szocialista jelöltet indítottak volna polgármesternek. Karácsony szerint egy magánbeszélgetését vették fel, erre a háttérből beszűrődő gyerekzsivajból következtet. A felvételen csak az ő hangját lehet felismerni, beszélgetőtársáét eltorzították. A jelölt szerint csak titkosszolgálati eszközökkel rögzíthették szavait. Az MSZP nem sértődött meg az ellenzéki jelölt megjegyzései miatt, a magyar állami média azonban Karácsony „őszödi beszédeként” tálalja a magán-telefonbeszélgetést. Konfliktusokat vállaló A Fidesz és Tarlós kommunikációja kétirányú kihívójával szemben: egyrészt azt hangsúlyozzák, hogy „Karácsony Gergely harcolni akar a kormánnyal”, másrészt lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy a zuglói polgármester alkalmatlan, mert még saját kerületében sem ért el sikereket. Előbbivel kapcsolatban érdekes, hogy a 24.hu megbízásából éppen most készült egy közvélemény-kutatás, melyben arra voltak kíváncsiak, a budapestiek inkább egy harcos, vagy inkább egy a kormányhoz simulékony polgármestert szeretnének-e. A Závecz Research felmérése alapján Karácsony "Gergely megköszönheti Gulyás Gergely szavait: a megkérdezettek 60 százaléka inkább egy konfliktusokat felvállaló főpolgármestert szeretne, különösen a fiatalok és a magasabb végzettségűek. A válaszadók mind-Abszurd esetek vidéken Bár Budapesten is több botrányos esemény történt a választási kampányban, a vidéki településekről is sorra érkeznek a hírek az ellenzék ellehetetlenítésére tettabszurd kísérletekről. Baján az önkormányzat lapja, a Bácskai Napló úgy jelentette meg az ellenzéki összefogás jelöltjeinekfotóit, hogy eltorzította azokat: volt akinek az orrát nagyobbították meg, másnak az arcbőrét sötétítették be, akadt, akinek a nyakából „vágtak le" egy darabot. Az Index megkeresésére a lap csak annyit közölt, hogy ők nem hamisítottak, nem torzítottak, hanem „csak kivettek bizonyos szövegdobozokat" a képekből, ez okozta a „változásokat”. Szekszárdon a helyi jegyző „véletlenül" rossz főosztályhoz továbbította a polgármesteri hivatalban az ellenzék utcai plakátolási kérelmét, emiatt újra be kellett nyújtaniuk a kérvényt, majd közölték velük, hogy pontosan jelöljék meg, a város villanyoszlopai közül hova akarnak plakátot kitenni. Az ügy most ott tart, hogy a hivatali ügyintézési időt figyelembe véve a szekszárdi ellenzék már csak az október 13.-i választás után teheti majd ki legálisan a város közterületeire a plakátokat. Az MSZP nem sértődött meg Karácsony megjegyzései miatt (TASR-feivétel) össze harmada mondta azt, hogy Budapest első emberének inkább jó együttműködésre kell törekednie minden esetben a kormánnyal, nem meglepő módon a túlnyomó részük Fidesz-szimpatizáns volt. A felmérésből az is kiderül, hogy hatott a „fenyegetőzős” retorika: a megkérdezettek többsége úgy gondolja, a kormány igenis büntetni fogja Budapestet, ha ellenzéki főpolgármestere lesz, a válaszadók 49 százalékának meggyőződése ez, 45 százaléknyian vannak, akik szerint ez alaptalan veszély. Alkalmassági mutató Ezzel párhuzamosan azonban a kormányzati „alkalmatlanozós” kampány is hatni látszik a Nézőpont Intézet szintén most közölt felmérése alapján. Ebben arra kérdeztek rá, mennyire tartják az indulókat alkalmasnak a város vezetésére, és itt Tarlós István magabiztosan vezet. A megkérdezettek 57 százaléka Tarlós Istvánt tartja a legalkalmasabb főpolgármesternek, Karácsony Gergelyt ehhez képest mindössze 35 százaléknyian, ezzel szemben Tarlós „alkalmatlansági mutatója” is éppen 35 százalékos, míg kihívóját 52 százalék tartja alkalmatlannak. (A még induló Berki Krisztián és Puzsér Róbert számai elenyészően alacsonyak.) Szoros állás A legutóbbi, a Republikon intézet tegnap megjelent felmérése szerint Tarlós 35, Karácsony 34 százalékon áll. A budapesti választók több mint kétharmada, 68 százaléka tervez részt venni az önkormányzati választáson, mindössze 19 százalék tervez távol maradni, a válaszadók további 13 százaléka még nem tudja, elmenj en-e. A Republikon hozzáteszi, a részvétel egy különösen nehezen mérhető és megjósolható arány, de valószínűsítik, hogy a tényleges részvételi arány alacsonyabb lesz, mint a kutatás eredményeiben látott 68 százalék. A médiában viszonylag gyakran szereplő másik két jelölt, Puzsér Róbert és Berki Krisztián 5 illetve 1 százalékon áll. (ksa, hvg.hu)
