Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-04 / 205. szám

141 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2019. szeptember 4. | www.ujszo.com Egy falcsonk maradt a régi dicsőségből SZÁSZI ZOLTÁN Ha várhelyet, várromot keres az utazó Gömör kies vidákán, automatikusan dombok, he­gyek tsteján keresgél, pedig nem minden esetben van így! Érdekes módon ezen a vidéken több helyen is előfordulnak úgyne­vezett vízivárak, azaz természetes vagy mesterséges szigetre, félsziget­re épített erősségek, amelyeket élő folyóvíz és mocsár vett körül, meg­nehezítve a támadók dolgát. Ilyen­nek mondható Csernek, Gombaszög, Szabadka, Tornaija és Pelsőc vára is. Az a híres Bebek család Egy Pelsőcről készült remek mo­nográfia szerint - melynek szerzői Kardos László, Derda Sándor és Ro­­nec György - a tatárdúlás után az or­szágot romjaiból feltámasztó IV. Béla király Szár Detrének adomá­nyozta Gömömek ezt a vidékét. A források őt tartják a Bebek nemzet­ség ősének. Feltételezések szerint már abban az időben létezhetett az akkori település magvában egy föld­ia vár, mely a tatárjáráskor való­színűleg elpusztult. A királyi ado­mányozás miatt a közös ágtól, az Ákos nemzetségből származó Be­bek és Máriássy családok közt vi­szály keletkezett, mely évszázado­kig tartott. 1299-ben Pelsőcöt már mint városias helyet jelölik, 1318- ban Szent György tiszteletére temp­lomot alapítottak a település urai, amely feltehetőleg egy korábbi templom helyére épült, minden bi­zonnyal központi jói védhető helyet választottak neki, a tatárdúlásra em­lékezve fallal is körbevehették, s ez lehetett az ősi pelsőci vár eredeti magja. A templom melletti területen a terepalakulatok még most is elég nyilvánvaló épületnyomokat rajzol­nak ki, a talaj süppedések, a vegetá­ció eltérő színe, a helyenként gyor­sabban eltűnő csapadékvíz is ennek nagy valószínűségére utalnak. Elég jelentős, de beazonosítatlan falma­radvány húzódik a templomkert dél­nyugati részén is, a fél méternél vas­tagabb, helyenként három méter magas fal anyaga hasított mészkő, visszabontás nyomait mutatja. Hol volt a vár tehát? A mai helyzet Ha régészeti feltárást tervezne va­laki, akkor a mai templom kertjében kellene kezdeni, az utcaszint fölé egyes részeken máig mintegy másfél méter relatív magassággal kiemel­kedő, szigetszerű domborulat rejt­heti a vár magjának nyomait. Kö­zépkori szokás szerint egy lakóto­ronynak vagy palotának kellett ben­ne lenni, ehhez védőbástyák, gazda­sági épületek tartoztak. Felmerül azonban egy kérdés. Mégpedig az, hogy a források szerint 1320-ban RÖVIDEN Ötéves gyerek esett ki az erkélyről Tőkatarabes. Kizuhant egy öt­éves gyermek a tőketerebesi kór­ház második emeleti erkélyéről. A kicsi az aszfaltozott járdára esett. A gyermek a zuhanást követően komplex kivizsgáláson esett át, szerencsére csak kisebb, zúzódá­­sos sérüléseket szenvedett, me­lyeket elláttak, műtéti beavatko-AJÁNLÓ zásra nem volt szükség. Úgy tud­ni, a kicsi felügyelet nélkül tévedt be az egyik betegszobába, ahol nyitva volt az erkélyajtó. A kór­ház azt állítja, a gyermek maga ugrott ki az erkélyről, mert haza szeretett volna menni a családjá­hoz. A rendőrség szakértők be­vonásával indított vizsgálatot, a baleset körülményeinek felderí­tése mellett azt is vizsgálják, hogy kit terhel a felelősség a szeren­csétlenségért. (TASR, ie) Szeptember 5. (csütörtök) Kassa-18.00: Duncsák Attila és Fecsó Szilárd Ketten című kiállí­tásának megnyitója az Erzsébet utca 5. sz. alatti MaJel Rovás Központ Figuratif Galériájában. A tárlatot Szaszák György kassai publicista nyitja meg. Szeptember 6. (péntek) Szepsi -17.00: Szabó Gyuri bá­csi, a bükki fövesember Gyógy­növényekkel az egészségünk megőrzéséért című előadása a városi művelődési központban. Szeptember 6-8. (péntek-vasárnap) Kassa -16.00: Ötödik nemzet­közi tűzijátékfesztivál a kassai Átrium Optima szervezésében a Szepsi úti (Moldavská cesta) Optima bevásárlóközpont par­kolójában. Szeptember 7. (szombat) Kassa -10.00: Dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek részt vesz az Árpád-házi Szent Erzsébet-székesegyházban meg­tartandójubileumi szentmisén. Szeptember 15. (vasárnap) Kassa -18.00: A Tenkes kapitá­nya című műsor bemutatója a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában a kassai Masarykova úti Grand Színházban. A belépés ingyenes, de foglaláshoz kötött. A jegyeket mától lehet lefoglalni a nagyidai Ilosvai Házban. Domokos Szár Detre unokája, Be­nedek fia kőből építtetett várat egy lapályos helyen, a Sajó folyó kanya­rulatában. S ha ott épített, akkor en­nek a várnak ma is létezik nyoma, de csak egyetlen falcsonkja maradt meg mára, amely alig száz-százötven méterre van a templomtól. Erről a nyolc-tíz méter magas, szintén hely­ben bányászható hasított mészkőből Tájoló Pelsőcre a Pozsony és Kassa közti E 571-es úton lehet el­jutni, a vár maradványai a Nyár utca felől közelíthetők meg, a 48.547/20.401 GPS- koordinátákat keresve. rakott, fél méternél vastagabb fal­maradványról azonban nem lehet igazán pontosan megállapítani, mi lehetett eredetileg? Netán a vár északnyugati bástyájának megma­radt fala vagy valamilyen lakóépület maradványa? Mindkettő lehet, és egyik se biztos. Alapos feltárásra lenne hozzá szükség. A viszonylag magasan levő két, elég rongált álla­potban megmaradt ablakrésből megítélve inkább a külső bástyafalat azonosíthatnánk benne, mintsem palotát vagy kaszárnyát. Az is nyil­vánvaló, hogy a falhoz kelet felé in­duló falrészt később toldották a lő­­réses (?) falszakaszhoz. Mit tudha­tunk tehát Pelsőc váráról? Annyi biztos, hogy valamikor 1318 táján kezdték el építeni, sok családi vi­szálynak lehetett tanúja a Bebekek és Máriássyak közt. A vidéket a török is pusztította, dúlta, Pelsőcöt 1558-ban el is foglalta. Végpusztulására 1566- ban került sor, amikor Schwendi Lá­zár császári hadvezér gömöri hadjá­rata során a Bebekek várait, Krasz­­nahorkát, Gombaszög erődítetté tett pálos kolostorát és Pelsőcöt vissza­foglalta a töröktől. 1567-ben a török ellentámadásakor az erősségek sú­lyosan megrongálódtak, elpusztul­tak. Alig negyed évezredig álltak a kőfalak, melyeknek csekélyek a ma­radványai, mégis érdemes őket fel­fedezni. A sertéspestis miatt tilos belépni a határ menti vadászterületekre Azérintettterületeken csak áthaladni szabad (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Belépési tilalmat rendeltek el az ország délkeleti vadászte­rületeire a sertéspestis terjedése miatt. Már 23 fertőzött állatot tartanak nyilván. mr Az afrikai sertéspestis rohamos teijedése miatt a Kassa-vidéki Járási Hivatal rendelete és a Kassai Kerü­leti Rendőr-kapitányság felhívása értelmében tartózkodási tilalmat ve­zettek be a Kassától délre fekvő te­lepülések környékén. A tilalom el­sősorban a szlovák-magyar állam­határ menti Abaújnádasd, Hemád­­gönyíí, Abaúj szína, Kenyhec és Migléc településeket körülvevő va­dászterületeket érinti. A tilalmat a vadászterületeket használó vadászok és a járási hivatal felhívása után vezették be. „A szó­ban forgó területeket a vaddisznó­állományok jelenléte alapján vá­lasztottuk ki, ugyanis egy-egy falka megzavarásával olyan váratlan migrációra kerülhet sor, amely a már fertőzött vaddisznókat is új helyekre kényszerítené” - jelentette ki Gab­riel Vukusié, a Kassa-vidéki Járási Hivatal munkatársa. Mint kiderült, a tilalom csak a nyilvánosságot érinti, az állami szervekre, az önkormány­zatokra és az ahhoz tartozó szervek­re, a mentőegységekre, a földterü­letek tulajdonosaira, a vízügyi szak­emberekre, a vad- és halőrökre nem vonatkozik. Ahogyan az a tilalom bevezetését alátámasztó javaslatban is olvasha­tó, az érintett területek túlnyomó ré­sze jelenleg gabona- és kukoricatáb­lákból áll, és éppen ezekben tartóz­kodnak azok a vaddisznóállomá­nyok is, melyek főként az államha­tár mentén vándorolnak, ezért az sem kizárt, hogy a mozgás során közvet­len kapcsolatba kerülnek a határ túl­oldalán található fertőzött állo­mánnyal. Lenka Ivanová, a Kassai Kerületi Rendőr-kapitányság szóvi­vője szerkesztőségünkkel közölte, hogy a tilalom 2019. augusztus 27- től visszavonásig tart. ,3a valaki mégis úgy dönt, hogy belép a tiltott területre, a járási hivatal 30 és 3000 euró közötti pénzbüntetést is kiróhat rá” - zárta a rendőrségi szóvivő. Legutóbb az imregi vadász revír­­ben találtak újabb fertőzött állato­kat, két elhullott vaddisznó tetemé­ben mutatták ki a fertőzést. Romok maradtak csupán a Bebek-várból (A szerző felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom