Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-04 / 205. szám
Kelet- és Közép-Szlovákia 2019. szeptember 4., szerda, 13-14. oldal Nagykövesden, az Árpád-kori eredetű faluban álló várat a tatárjárás (1241-42) után emelték a Micbán nemzetség tagjai, de a vár nevét először egy 14. századi oklevélben olvashatjuk a Baksa-nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtokaként. A 15. századvégén a Felvidéket fosztogató, egykori huszita vezér, Ján Jiskra kezébe került, akitől Mátyás király vette vissza. A 16. század második felében és a 17. században Nagykövesd az Erdélyi Fejedelemség és a „királyi" Magyarország ütközőzónájába került, számos alkalommal ostromolták vagy cserélt gazdát és hűséget. 1673-ban a császáriak felgyújtottákés lerombolták. Ma a vár igen látványos romja, a közeli római katolikus templommal és a várdomb alatti, erősen átalakított, egykori Szirmay-Fischer-kastéllyal alkot műemléki együttest. Avárból ma legépebben a déli ötszögű ágyútorony négy emelet magas csonkja és az ehhez egykor kapcsolódó palotaszárny falai állnak, melyek hajdan egy szabálytalan alaprajzú, a várdomb platóját körülölelő várudvart vettek körül. (Németi Róbert felvételei) Kecskék tartják rendben a Nagy-hegyet NÉMETI RÓBERT A Bodrogköz központi városa határában álló Nagy-hegyet az elmúlt évtizedekben szinte teljesen ellepte a gaz és aljnövényzet, kecskék takarítják ki. Mivel a védett virágok nem jutnak elegendő napfényhez, az illetékes szervek egy helyi mezőgazdához fordultak segítségért, aki a kecskéi segítségével fogja kitakarítani és karbantartani a domboldalt. Katarina Mikulová, a Pozsonyi Regionális Környezetvédelmi Egyesület (BROZ) munkatársa elmondta, a kecskék nagyjából másfél hónappal ezelőtt vették birtokukba a városhoz közeli Nagy-hegyen a mintegy 28 hektáros területet. „Mivel a terület értékes nemzeti és európai jelentőségű védett és veszélyeztetett növény- és rovarfajoknak az élőhelye, tájvédelmet élvez. Az évtizedek óta érintetlenül álló területet teljesen ellepte a magas fű, benőtték a csipkebokrok, és elterjedt benne az akác, az élővilágnak szinte semmi esélye nincs a szaporodásra és a megújulásra” - nyilatkozta lapunknak Katarina Mikulová. A szakember szerint az aljnövényzet, a fák és a bokrok olyan sűrűn benőtték a domboldalt és a dombtetőt, hogy el akarjuk rejteni az emberek elől. Éppen ellenkezőleg, azt reméljük, hogy a kecskék munkájának köszönhetően hamarosan kitisztul a rét, megújul a növényzet, és egyre több lesz a turista is. Az elkövetkező időszakban tájékoztatótáblákat szeretnénk elhelyezni az ösvények mentén, melyekkel a térség élővilágát és történetét mutatnánk be” - magyarázta Mikulová. Hosszú folyamat Pontosan senki sem tudja, mennyi idő kell a terület megújulásához, de a szakemberek szerint biztosan kell néhány év, mire minden olyan lesz, mint régen volt. „Az állatok tavasztól őszig, az első fagy beálltáig fognak legelni a domboldalon. Nagyon örülök a lehetőségnek, ugyanis több mint 250 kecském van, de eddig még nem sikerült ehhez hasonló területet találnom” - mondta a mezőgazdász. Leczo Zoltán, Királyhelmec kommunikációért felelős szakembere lapunknak megerősítette, hogy noha a terület valóban a város közvetlen közelében van, semmi közük a projekthez, ugyanis a dombtető már nem tartozik a város kataszterébe. „Az emberek sajnos sokszor csak a dolgok rossz oldalát nézik. A kerítés építése miatt már többen is panaszkodtak a hivatalban, azonban ez nem a mi dolgunk, ez egy különálló projekt” - zárta Leczo Zoltán. hogy a védett virágok nem jutnak elegendő napfényhez, ezért nem virágoznak. „Az állatok már kint vannak, de még mielőtt nekilátnak a munkának, el kell távolítani az elszaporodott növényzetet. A kecskéknek ezután már könnyű dolguk lesz, hiszen ők nagyon ügyesen és gyorsan lelegelik a fiatal hajtásokat. Úgy is mondhatnánk, hogy ők lesznek a Nagy-hegy természetes karbantartói” - tette hozzá Mikulová. Kerítéssel védik A projekt kidolgozása után az egyesület szakemberei a kecskefarmjáról ismert Dócs Amold királyhelmeci mezőgazdászt kérték meg, ha módjában áll, a kecskéit a domboldalon legeltesse. „Miután megegyeztünk, márciusban megkezdtük a kerítés építését. Erre elsősorban azért van szükség, hogy a kecskék ne kóboroljanak el, és hogy biztonságban legelhessenek. A villanypásztorra figyelmeztető táblákkal ellátott kerítést a Latorca Tájvédelmi Körzet szakembereivel mértük ki” - mondta lapunknak Dócs Amold. Bár egy kerítéssel elkerített, védett területről van szó, bárki átmehet rajta, a mezőgazdász és a szakemberek csupán arra kérik az arra járókat, hogy a kapukat mindig zárják be maguk után. „Azt szeretnénk, ha a terület szépen lassan megújulna, de ez nem azt jelenti, A területet a szakemberek folyamatosan ellenőrzik, már most látható a javulás (A szerző felvétele)
