Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-26 / 224. szám
141 ISKOLA UTCA 2019. szeptember 26.1 www.ujszo.com Szeptemberi szondys megemlékezések Szeptember elején két megemlékezésre is sor került az ipolysági Szondy György Gimnáziumban. Szeptember 9-én a szlovákiai holokauszt napján néma főhajtással és egy rövid előadássorozattal róttuk le kegyeletünket a második világháború áldozatai előtt. A már hagyománnyá vált megemlékezést Tóth Tibor tanár úr nyitotta meg, utána a diákok a háború kitörésének előzményeiről és annak főbb okairól tekinthettek és hallgathattak meg egy előadást az én tolmácsolásomban. A rövid történelemóra után Stranák Zoltán és Podhorszky Márk következett. Ok egy Kosztolányi-verset zenésítettek meg és adtak elő gitárkísérettel. A programot Kukolík András folytatta, aki a holokauszt történetét és annak borzalmait ismertette, ezt háborús relikviák bemutatásával színesítette. Ezután Tóth Tibor prezentációja következett Ipolyság utolsó holokauszt-túlélőjéről, aki nemrég hunyt el 94 éves korában Izraelben. A programot filmvetítéssel zártuk, egy német háborús film, a Generációk háborúja első részét tekintettük meg. Három nappal később iskolánk névadójára emlékeztünk, és elzarándokoltunk Drégely véráztatta várához. A hosszú túra végén - a csúcsra felérve - boldogan adtuk át magunkat az Ipoly menti táj gyönyörű látványának. A jól megérdemelt pihenő után ismét Kukolík-András és jómagam szavait hallgathatták társaink és tudhatták meg a régi rom és Szondy György történetét. Röpke előadásunk után Béres Gábor tanár úrral megkoszorúztuk a hősök jelképes sírját, majd tekintetünket az ösvényre vetve elindultunk hazafelé... Híves Csongor diák Szondy emléktúra: tisztelgés a hősök előtt (Fotó: SZGYG) Őszi természetjárás a pozsonyi állatkertben A tanév elején, kihasználva a nyárias időt, a pozsonyi állatkertben kerítettünk sort a Féli Alapiskola felső tagozatának őszi természetjárására. A reggeli közlekedési dugóban megtapasztaltuk, mit élnek át a naponta ingázók. Az állatkertben csoportokra oszlott a társaság, és a kiosztott feladatlapokat tanulmányozva elindultunk a ketrecek között. Rajtunk kívül nemigen volt látogató, így teljes mértékben a feladatokra összpontosíthattunk. Az állatok többsége ügyet sem vetett ránk, többnyire unottan pihengettek, míg mások kiutat próbáltak találni szűk ketrecükből. Az állatkert színvonala általános csalódást okozott más állatkertekkel, például a bajmócival összehasonlítva. Legizgalmasabb része a dínópark, ahol életnagyságú dinoszauruszmodellek bújnak meg a bokrok között. Miután bejártuk az állatkert minden zegét-zugát, és többségében megoldottuk a biológia- és földraj zfeládátokat, elindultunk hazafelé. Szerencsére még a délutáni csúcsforgalom előtt sikerült kijutnunk Pozsonyból. A vakáció után jó volt egy laza napot tölteni barátainkkal, volt időnk elmesélni nyári kalandjainkat. Többen közülünk elhatározták, hogy felnőttként igyekeznek az állatkerti állatok életkörülményein javítani. Borik Bettina, IX. A Dínó társaságában a féli alapiskolások (Fotó: FAI) Jard végig! - Egert Szeptember 9-e és 12-e között a Határtalanul Magyarországon - Járd végig! projektnek köszönhetően az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola húsz nyolcadikos diákja Egerben kirándult. Vendégeskedtünk a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, kisvonatozva ismerkedtünk a várossal, ellátogattunk az egri mestercukrász, Kopcsik Lajos munkáit bemutató, méltán híres Marcipániába, a csapat egy része pedig megmászta a kilátóként működő minaretet. A harmadik napon bebarangoltuk az egri várat, ahol kiderült, hogy 1552-ben éppen a mi Egerbe érkezésünk napján, vagyis szeptember 9-én kezdte el a török sereg a 38 napig tartó ostromot! A Hősök termében fejet hajtottunk Dobó István szarkofágja előtt, majd élvezetes fegyverbemutatón vettünk részt. Jártunk az Egri csillagok Panoptikumban, ahol a regény szereplőinek viaszfiguráit állították ki. Leereszkedtünk a vár aknakereső folyosójába, és meglátogattuk Gárdonyi Géza sírját, valamint a közelben álló lakóházát. Az egykori egri líceum csillagvizsgálójának panorámateraszáról gyönyörködtünk a városban, ahová - számításaink szerint - 300 lépcső leküzdésével jutottunk fel. Újabb lépcsőfokok után felértünk az újabban Varázstorony névre „keresztelt” épület tetejére, a sötétkamrába (latinul camera obscura), amelyben Európa legrégebbi, ma is működő periszkópja található. A negyedik nap a hazautazásról szólt. A projektben részt vevő nyolcadikos diákjaink nevében is köszönjük a lehetőséget, hogy részesei lehettünk az élvezetes, tartalmas, életre szóló élményt nyújtó egri . (idő)utazásnak. Benyovszky Ágnes és Horváth Melinda osztályfőnökök Táborozás a Javomíky hegységben A nemesócsai alapiskola nyári táborai olyan népszerűek, hogy évek óta két turnust indítanak. Pálfy Zsuzsanna, a nemesócsai Móra Ferenc Alapiskola szlovák szakos tanára 2011 óta szervez nyári táborozást. Kezdetben még csak kóstolgatták a helyi és a tanyi gyerekek a táborozást, viszont két év elteltével már annyian jelentkeztek, hogy két turnust indított. Idén is így történt. Az első turnus júliusban Várhosszúréten töltött öt napot. A másik augusztus elején indult útnak. A Móra Ferenc Alapiskola jelenlegi és volt tanulói mellett csallóközaranyosi, diósförgepatonyi, ekecsi, nagymegyeri, negyedi diákok indultak útnak Lázba (Lazy pod Makytou), a kilencedik nyári tábor második turnusának helyszínére. A pedagógiai kíséretet a szervező és a Móra Ferenc Alapiskola további két tanára, Angyal Péter és Sloboda Anita vállalta. Egészségünk védelméről Cseh Erzsébet gondoskodott. Kora délután értük el úti célunkat. A Csallóközből egyszer csak a Javomíky hegység ölelésében találtuk magunkat. Láz község (Lazy pod Makytou) a Púhói járásban terül el. A helyén egykor két falu állt: Lázalja és Láz. Lakosai pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak. A két falut 1964-ben egyesítették. Szállásunk a település üdülőközpontjában, Certovban volt. A Frantisek Hotel személyzete már várta érkezésünket. Szállodán belül és kívül kifogástalan körülmények fogadtak bennünket. Nem csoda, hogy Certov és környéke télen-nyáron turisták kedvelt üdülőhelye. Miután berendezkedtünk, az autóbuszban töltött órák után kisebb túrára indultunk a közeli erdőbe. Másnap nagyobb fába vágtuk a fejszénket. A szállodától 5-6 km-re, de már Csehország területén fekvő 913 méter magas Kohútka csúcsot és a Portás vendéglátóhelyet tűztük ki célul. Kohútka a környék legkedveltebb síközpontja, de nyáron is vonzza a látogatókat. Gyalogoltunk, s közben a természet szépségei, a gyönyörű kilátás erőt adtak a cél eléréséhez. Harmadik nap bevetettük magunkat a Javomíky hegység erdejébe, s nem kevés fáradozás után Csehország területére értünk. Vsetíni járás, jelezte a tábla. Nem álltunk meg, belekóstoltunk a cseh levegőbe is. Megérte, ugyanis cseh részen a Nyugati- Beszkidek hegységben találtuk magunkat, s megfigyelhettük, teljesen Azlíni állatkertben más az erdő, a növényzet a szlovák Javomíkyban, mint a cseh Beszedekben, pedig jó, ha 5 méteres távolság van köztük. Negyedik nap a zlíni állatkertbe látogattunk, megnéztük az állatkert területén épült Lesná várat is. A felsorolt programok mellett a szálloda is sok szabadidős tevékenységet kínált. Táborozóink maximálisan kihasználták a szálloda medencéjét, sportpályáját, nagy asztalitenisz-csaták zajlottak, izzott a levegő a csocsóasztal körül. Villámgyorsan eltelt az öt nap. Hazafelé megálltunk Beckó váránál, melyet a monda szerint Stibor vajda udvari bolondjának, Beckónak építtetett. A vár átvészelte a török időket, a Rákóczi-szabadságharcot, de 1739- ben emberi mulasztás miatt leégett, s többé nem építették újjá. Pöstyénben is töltöttünk néhány órát. Áthaladtunk a szerelmesek hídján, megnéztük a város jelképét, a Mankótörő szobrot, majd szabad programot kaptak a gyerekek. Ekkor még nem gondoltuk, hogy a tábor fénypontja csak most következik. Táborozó lányaink egy csoportja az egyik bevásárlóközpont mellékhelyiségében pénztárcát talált 400 euróval. A tárcát a benne le(Fotó: MFAI) vő összeggel átadták a bevásárlóközpont munkatársának, így az visszakerült tulajdonosához. Bravó, lányok, büszkék vagyunk rátok! Pöstyén után egyenes út vezetett Nagymegyerre és Nemesócsára. Jókedvűen, rengeteg élménnyel gazdagodva szálltunk ki az autóbuszból. Újabb részét fedeztük föl Szlovákiának, újabb barátságok szövődtek. Az autóbuszaink kormányait Fülöp György (Andi bus) és Szép Attila (Silver tour) tartották biztos kézben. Igaz, sokszor nagyon elfáradtunk, de nagyon jól éreztük magunkat. Találkozunk 2020-ban. Angyal Péter Az érsekújvári czuczorosok Dobó István szobránál (Fotó: czgaq
