Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-26 / 224. szám
közélet www.ujszo.com I 2019. szeptember26. 3 Ilyen volt Caputová első 100 napja Zuzana Őaputová államfővé választása nemcsak Idehaza, hanem külföldön is nagy port kavart (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Gombaszögi beszélgetés és a közmédia magyar adásában adott interjú, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök óvatos kritikája, a liberális demokrácia melletti kiállás is belefért. Ilyen volt az ország első női köztársasági elnökének, Zuzana Őaputovának a hivatalában eltöltött első 100 napja. Hétfőn volt kereken 100 napja, hogy június 15-én beiktatták elnöki hivatalába Zuzana Caputovát. Ezzel ő lett Szlovákia ötödik - és egyben első női - államfője. Az eseményen jelen voltak a meggyilkolt Ján Kuciak és Martina Kusnírová szülei, Robert Fico (Smer) korábbi kormányfő azonban nem vett részt az eseményen. Caputová a beiktatásával kapcsolatban elmondta, minden szlovák állampolgár elnöke akar lenni. Konstruktív párbeszédet akar folytatni a kormánnyal, és aktív akar lenni belpolitikai téren is. Hivatalba lépése óta közel 10 külföldi látogatást tett már. Prága és Brüsszel A beiktatása után, június második felében első külföldi útja Csehországba vezetett. Ez a szlovák államfők számára egyfajta hagyomány. Itt találkozott Milos Zeman cseh elnökkel. Bár a két politikus nézetei közismerten különböznek, a látogatás során nem kerültek elő a vitás kérdések. Caputová inkább arról beszélt, még idén elfogadhatják a választási törvény módosítását, amelynek értelmében a külföldön élő szlovákok a következő elnökválasztáson már szavazhatnának. A szlovák államfő Prága után Brüsszelbe látogatott. Miután megérkezett a NATO központjába, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt közölte, Caputová által Szlovákia megerősítette a NATO, a biztonság megteremtése iránti egyértelmű elkötelezettségét. Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság hivatalban lévő elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján a szlovák elnök a beiktatási beszédéből idézte azt a kijelentést, miszerint az Európai Unióra úgy tekint, mint „közös értéktérre”. Caputová Szlovákiajövőjét az egységes és erős Európai Unióban látja. Bírálatok sora Július 10-én Caputová keményen kritizálta Kínát az emberi jogok megsértése miatt. A kínai külügyminiszter szlovákiai látogatása után az elnök arról beszélt, nyugtalanítónak tartja, hogy a távol-keleti országban jogászokat és aktivistákat vett őrizetbe a karhatalom, valamint az etnikai és vallási kisebbségek kedvezőtlen helyzetére is felhívta a figyelmet. Caputová Kínának szóló bírálatával szemben az SNS több politikusa, köztük Danko is szót emelt. Július 11 -én az elnök Budapestre látogatott. Caputovát katonai tiszteletadás mellett a budai Sándor-palota előtt fogadta Ader János magyar köztársasági elnök. A szlovák államfő a V4-ek küldetéséről beszélt Áderrel. „Tájékoztattam az elnök urat arról, hogy az együttműködésünknek akkor van értelme, ha nem csak a regionális érdekeinket tarjuk szem előtt. Az együttműködésünknek a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság értékeiről kell szólnia. De az európai integrációnak is az értékeink között kell szerepelnie úgy, ahogy az abban a megállapodásban van, mely alapján létrejött a V4-es államok szövetsége. Mindezt azért, hogy ne úgy lássanak minket, mint akik az Európai Uniót gyengítik” - nyilatkozta Caputová. Az államfő a magyarországi látogatásán hazugságnak nevezte azokat a magyar kormányhoz közeli sajtóban megjelent állításokat, hogy Soros György ügynöke lenne. Caputovát fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, de ez a találkozó az újságírók kizárásával történt és sajtótájékoztatót sem tartottak utána. A szlovák elnök a találkozó után azonban így nyilatkozott: „Meggyőződése, hogy az a liberális demokrácia, amely mindenkinek garantálja a jogegyenlőséget, a kisebbségek védelmének is a leghatékonyabb eszköze”. Caputová ezzel közvetetten bírálta Orbánt, aki a liberális demokráciával szemben illiberális rendszert épít. Magyarországi útja után Caputová július 15-én Lengyelországba látogatott, ahol Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt. „Egyetértettünk abban, hogy a V4 fontos regionális szereplő a közös érdekérvényesítés szempontjából” - jelentette ki a szlovák elnök, és hozzátette, Szlovákia a legintegráltabb visegrádi ország. A két államfő egyetértett abban, hogy „a NATO egysége Szlovákia Oroszországhoz fűződő, nem javuló kapcsolatai miatt is fontos”. Caputová sajnálatát fejezte ki emiatt, mert meggyőződése, hogy „szükséges lenne konstruktív viszonyokat fenntartani Oroszországgal”. Őaputová és a magyarok Az államfő a szlovákiai magyarok felé is szimbolikus lépéseket tett. Július 6-án kiderült, Simon Attila történész és Németh Ilona képzőművész lesznek a magyar tanácsadói. Caputová elfogadta a Gombaszögi Nyári Tábor szervezőinek meghívását, és július 17-én egy nyilvános beszélgetésen találkozott a táborozókkal. Itt kijelentette, ha a parlament olyan törvényt terjesztene elé, amely megnyirbálná a kisebbségek jogait, ő megvétózná azt. Szerinte minden országnak nagyon oda kell figyelnie a kisebbségekre, mert megtörténhet, hogy a többségi nemzet figyelmen kívül hagyja jogos igényeiket. „Éppen ezért vagyok itt, és ezért tagjai a tanácsadói testületemnek az egyes kisebbségek képviselői” - mondta. Ugyanezen napon a Pátria rádió is műsorára tűzte az elnökkel készített beszélgetését. Az államfő itt arról beszélt, elképzelhetőnek tartja, hogy megváltozzon az Alkotmány preambuluma, amely a „Mi, a szlovák nemzet ...” szavakkal kezdődik. Nemzetközi látogatások Az elnök július 25-én Párizsban járt, ahol a francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján közeli barátnak és szövetségesnek nevezte Franciaországot, és hangsúlyozta, hogy a két ország azonos értékeket vall. Émmanuel Macron francia elnök kijelentette, Szlovákia az EU magjához tartozik, aminek egyik bizonyítéka Caputová államfővé választása. Caputová augusztus 21-én, Csehszlovákia 1968-as megszállásának évfordulóján kétnapos látogatásra utazott Németországba. Berlinben találkozott Frank-Walter Steinmeier német elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is. Merkel a szlovák politikai helyzet mellett a Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kusnírová meggyilkolásának ügyében folyó nyomozásról is kérdezte az elnököt. Az államfő augusztus 30-án Ausztriába látogatott. Bécsben Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel találkozott és kijelentette, a totalitárius rendszerben a szomszédos ország a reményt jelentette számunkra, hogy túl a vasfüggönyön létezik a szabad világ. ■ Caputová szeptemberben Kijevben találkozott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel. A szlovák elnök üdvözölte az ukrán államfő reformjait és azt, hogy konstruktív párbeszédre törekszik a kelet-ukrajnai konfliktussal összefüggésben. A szlovák elnök ezen a héten hétfőn az ENSZ klímacsúcsán New Yorkban is felszólalt. „Az emberiség ma a történelem legjobb korszakában él, élvezi a fej lődés előnyeit, de elfelejtette megfizetni az adósságait a bolygóval szemben” — mondta a klímacsúcson Caputová. Petőcz: pozitív száz nap Petőcz Kálmán korábbi genfi ENSZ-nagykövet, emberjogi szakértő Caputová hivatalban töltött száz napjáról elmondta, az elnök külpolitikai vonalvezetését egyértelműen pozitívan értékeli. „Caputová kiáll az ország euroatlanti irányultsága mellett, kiemeli a demokratikus értékek és az emberi jogok fontosságát. A New York-i klímacsúcson előadott beszéde is kiállja a próbát. Szerintem eddig nagyon jól képviseli az országot külföldön” - mondta Petőcz, aki szerint Caputová belpolitikai téren is kiállt a kampányában hangoztatott értékek, a jogállamiságot erősítő intézkedések mellett. „Egyértelműen kifejti álláspontját, közben nem válik „aktivista” elnökké. Nem szeretné a kormányt vagy a parlamentet helyettesíteni, nem lépi túl a hatásköreit” - mondta. Ugyanakkor Petőcz kritikát is megfogalmazott: „Viszont nem nevezett ki maga mellé egy belsős, magyar nemzetiségű tanácsadót. A külső nemzetiségi tanácsadó szerv, amit létrehozott, nem az, amit a választások előtt többször is megígért.” (TASR, czg) Meseznikov: Belpolitikai kérdésekben is aktív volt az államfő ÖSSZEFOGLALÓ Zuzana Őaputová államfő a hivatalában eltöltött első száz napban belpolitikai kérdésekben is aktív volt. • Pozsony. Az államfő július 19-én ellátogatott arra az előadásra, amely a Príbeh geja, príbeh lesby címet viselte. Az előadás az egy nappal utána megrendezett, pozsonyi Szivárvány os Felvonulás kísérőrendezvényeihez tartozott. Magán a felvonuláson azonban nem vett részt. Az elnök augusztus közepén kijelentette, teljes mértékben megbízik a Ján Kuciak újságíró és a jegyese, Martina Kusnírová meggyilkolása ügyében nyomozó rendőrökben és a felügyelő ügyészekben. Ebben a hónapban pedig Caputová a rendőrség függetlensége mellett is kiállt. Kijelentette, elválja, hogy az illetékes hatóságok alaposan vizsgálják ki a bűnüldöző szervek befolyásolásának gyanúját, amely Marián Kocner vállalkozónak Norbert Bödör nyitrai vállalkozóval, valamint Peter Tóthtal, a szlovák titkosszolgálat (SIS) egykori vezetőjével váltott üzeneteinek közzététele után merült fel. Kocnert a Kuciak-gyilkosság megrendelésével gyanúsítják. Caputová június végén konfliktusba került a kormánykoalíciós SNS-szel. Az államfő, valamint Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke és Peter Pellegrini (Smer) kormányfő aláírt egy közös nyilatkozatot Szlovákia külpolitikai irányáról. Ebben elkötelezték magukat Szlovákia Európa- és NATO- párti irányvonala mellett. De alig telt el néhány nap és Danko a szlovák nemzeti felkelés 75. évfordulójára Szlovákiába hívta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátort. Caputová erre reagálva megüzente Lukasenkának, hogy nem kapott meghívást, és helyretette Dankót. Lukasenka végül nem jött el a megemlékezésre. Augusztusban az ellenzéki politikusok is kritikával érintették Caputovát, mivel az elnöki hivatalban kapott munkát Adela Zábrazná, aki Michal Trubannak, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökének az élettársa. Caputová a PS jelöltjeként indult az elnökválasztáson. Az államfő augusztus végén aktívan beavatkozott a Monika Jankovská igazságügyi államtitkár leváltása körüli ügybe. Caputová kijelentette, az államtitkárnak le kell mondania, miután felmerült a gyanúja, hogy Kocnerrel kommunikált. Szeptemberben az államfő a Legfelsőbb Bíróság elnökének kinevezésével kapcsolatban azt mondta, nem garantálja, hogy automatikusan kinevezi a posztra jelölt személyt. A tisztségért ugyanis Stefan Harabin is versenybe szállt, aki az elnök bejelentése után visszavonta jelöltségét. Grigorij Meseznikov politológus sikeresnek értékeli Caputovának az elnöki tisztségben eltöltött első száz napját. A szakember kiemelte, a demokrácia, az ország külpolitikájának euroatlanti irányultsága, az emberekre való odafigyelés és a pártok felettiség jellemzi az államfő lépéseit. Meseznikov szerint a belpolitikai kérdésekben az elnök kimondottan aktív volt. „Az egyes tisztségekre jelölt személyek kapcsán kifejezetten aktivista volt” - mondta a szakember, és példaként Jankovská menesztését említette. Az pedig, hogy Caputová Harabinnak a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéért való indulásával kapcsolatban is lépett, a szakember szerint kifejezetten az igazságszolgáltatás számára támasztott magas kritériumok megnyilvánulása volt. (TASR, GZg)
