Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-25 / 223. szám
141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2019. szeptember 25.1 www.ujszo.com Egyszervolt ebedi zsidó családok vataőöin Péter 1944-ben két izraelita hitvallású család még biztosan ált a Párkány melletti Ebeden. A holokausztot - jelenlegi tudásunk szerint - csak kát olyan ember élte túl, aki a falu szülöttje volt. mm Elkezdeni a kutakodást az egykori ebedi zsidó családok után azt jelenti, hogy emlékfoszlányokból és tárgyi töredékekből kell összerakni valami történetfélét. Aki a még élő ebediek közül nagyjából 1941-nél később született, annak legfeljebb csak közvetett élményei lehetnek ezekről az emberekről - az idő tehát sürget, ha még élő, személyes történeteket akarunk felgyűjteni. A majdnem eltűnt temető A-faluban ma a 20. század mindegyik nagy traumájára emlékeztet egy-egy emlékmű, noha van olyan vélemény, hogy a kommunizmus áldozatai még megérdemelnének valamilyen emlékjelet. Ugyanakkor a jelenben semmi sem jelöli azt, hogy 1944-ig itt olyan zsidó családok is éltek, akik szerves részei voltak a falu mindennapjainak. Aki kitartóan kutat, az azonban egy dolgot mégis felfedezhet: az egykori zsidó temető helyét, amely a községi temető halottasháza mögött található, s jelenleg sűrű bokrok teszik átláthatatlanná. Az emlékezés szerint itt egykor több mint egy tucat sírkő állt, de valamikor a hatvanas, esetleg a hetvenes évek folyamán ellopták azokat. A tetteseket állítólag végül bíróság elé állították, de a sírkövek végérvényesen eltűntek - egy kivételével, amelyet néhány éve a temetőn belül, a kerítés mellett állítottak fel, s amely a héber felirat szerint az 1942-ben elhunyt Illés Mózes rabbi sírja volt. Lehetséges, hogy éppen erre a temetésre emlékezik Könözsi Pál (1936): „A Tó végén voltunk, nem tudom, hogy keveredtem oda. Valamelyik azt mondja, ez zsidó temetés, hát nem látod, hogy mekkora kalapokban vannak? Hatan vitték föl a vállukon a koporsót, nem állvánnyal. Mentek utána egy-páran. De Az egyetlen épen maradt sírkő és felirata: „A csodálatos tórában jártas / tanítónk Moshe Elijahu rabbi / Aharon Berinbarnaerfia, béke rá / elhunyt 5702 Ijár hó 10-én / Lelke legyen bekötve az élők csomójába." (Ács Katalin fordítása) (A szerző felvétele) síkra úgy, hogy nem szóltak szinte senkinek. Két lányukkal, Annával és Ibolyával jóban volt a később tanítóként dolgozó Potfay Mária (1925) is, s emlékei szerint távozásuk előtt bizalmas információt kapott tőlük: „Azt mondja nekem egyszer az Annuska, hogy jaj Marikám, mondok néked egy újságot. Ne mondd el senkinek, de úgy el vagyok keseredve, anyukám is, mert elmegyünk innen lakni. Nem tudom hova, mert apukám nem mondta meg.” Úgy tudni, a háborút követően Izraelben telepedett le a család. Tehetős kereskedők A Perlusz, korábban pedig Kohn család háza, amelyben fuszerüzlet, hentesbolt és kocsma működött, érdekes módon mind a mai napig hasonló szerepet tölt be. Egy helyi vállalkozó ma ugyancsak kocsmát működtet a Főszeg, a Köblös, a Vendel-part s a Falu metszéspontján álló épületben. 1944-ben itt még négytagú család élt: Perlusz Aladár és felesége, lánykori nevén Kohn Ilona, valamint két lányuk, Rózsa és Szerén. A háborút Ilona szülei nem élték meg, de ők voltak azok, akik a vállalkozást korábban évtizedekig vezették, s minden bizonnyal már elődjeik is a falu szülöttei voltak. Aladárt, hogy ki volt az, nem tudom, csak azt, hogy zsidó temetés volt.” Ha a tárgyi emlékekről van szó, néhány töredék még azért előbukkanhat. Könözsi Pálnál megőrződött egy esküvői meghívó, amely a kereskedő-kocsmáros család lánya, Kohn Ilona 1920-ban tartott esküvőjére invitálta az egykori címzettet. Emellett talán vannak a faluban fényképek is róluk, s itt iskolai csoportképekre kell gondolni elsősorban. Akik elmenekültek A negyvenes évek üldöztetéseit nem várta meg helyben mindenki. Egy olyan családról tudunk, amely sikeresen elmenekült. A családfő, Schwarz Ignác nem tősgyökeres ebedi volt, mivelhogy az emlékek szerint a csehszlovák légió veteránjaként került a faluba feleségével. A Sötét Kertal nevű falurészen éltek, egy kis sarokházban, amely ma is áll a focipálya bejáratánál. Az emlékek szerint nem voltak tehetősek, de volt egy nagyon kicsi füszerüzletük. A háború elején vagy közvetlenül azelőtt hirtelen és nyomtalanul eltűntek Ebedről, lényegében egyik napról a má-Ilonát és Szerént 1944-ben a párkányi gettóba vitték, majd onnan transzportálták őket Lengyelországba. Az interneten elérhető holokausztadatbázisokban kutakodva egyedül csak Szerénnek (akit a helyi idősek még mindig csak Szerénkének hívnak, s azt is hozzáteszik, „nagyon szép lány” volt) van némi nyoma: 1944 nyarán a Gdansk melletti hírhedt Stutthof táborba szállították, s habár halálát nem rögzítették, soha többé nem került elő. Ebből a családból való azonban az akkori idők két túlélője is. Rózsa kikeresztelkedett, s egy helyi katolikus családba ment férjhez, majd két lánya született, tanítóként dolgozott, s egészen a nyolcvanas években bekövetkezett haláláig élt az egykori családi házban. Kohn I lonának pedig volt egy testvére, Kohn János, aki később Komlósra változtatta a nevét, és Ipolyságon volt ismert orvos. Mindkét gyereke kivándorolt Izraelbe, ő viszont az Ipoly menti városban halt meg a hatvanas években. Az üldöztetéstől talán az orvosi hivatása mentette meg. Két öreg ós az unokák Az Alszegen, egy sarokházban élt idős házaspárról is szólnak történetek. Vezetéknevükre különféle változatokban emlékeznek: a Hirschberg, Hibschberg és Hischberg variánsok egyaránt felbukkannak. Keresztnevükről senki sem tud pontosabb adatot. Fűszerüzletet és egy kis kocsmát üzemeltettek, a Kohn-Perlusz családhoz hasonlóan ők is köztiszteletben álltak. A háborús évek alatt gyakran náluk tartózkodott a két unokájuk, György és Tibor. „Ebedről vitték el az unokákat is. Hogy a szülők hol voltak... Mert olyat is hallottam, hogy azok Pesten voltak, de mintha Párkányban is laktak volna” - idézte fel a nagyszülők és a gyerekek sorsát Kremmer Julianna (1941). Hogy pontosan hova vitték őket, nem tudni. Mások sorsa A Randolf L. Braham által szerkesztett A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája c. kötet alapján az akkor 1647 lakosú Ebedről 10 ember vált a holokauszt áldozatává. Internetes adatbázisokból előelőkerülnek még más személynevek is, de még nem világos, hogy melyikük lakott életvitelszerűen a faluban. Az idős ebediek emlékezete, úgy tűnik, leginkább a családokat őrizte meg. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Új közvilágítás Muzslán A fejlesztéstől megtakarítástvárnak (A szerző felvétele) Szarvas okozott balesetet Léva. Közlekedési baleset körülményeit vizsgálják a lévai rendőrök, a balesetben két ember megsérült. Egy 21 éves sofőr Skoda Octaviája elé kifutott egy szarvas. „Jobbról ugrott az útra, és a jármű elejének ütközött. A sofőr nem veszítette el a lélekjelenlétét, megőrizte uralmát az autó felett közölte a rendőrség a közösségimédia-oldalán. Viszont az autó megcsúszott, és összeütközött a szemközti sávban szabályosan közlekedő Mercedesszel, amit egy 44 éves sofőr vezetett. A Skoda sofőrje és a Mercedes utasa megsérült. A szarvas befutott az erdőbe. (TASR, ie) VATAŐÖIN PÉTER Szeptember második felétől az eddigi 195 helyett 406 új fényforrás világítja meg a Duna menti falu utcáit. MUZSLA A községben eddig 45 wattos rendszer működött, míg a fejlesztéssel a fogyasztás 18 wattra csökkent le. A lámpák felszerelését, mely a régi világítótestek cseréjét jelentette, júliusban kezdték el, az eddig lámpák nélkül álló oszlopokra is került egyegy fényforrás. Ezidáig számos muzslai köztér sötét volt az éjszakák során, így például a főtéren korábban csak a községházán volt egy lámpa, négy teljes utcában pedig egy sem. „Különféle ajánlatokkal kerestek meg minket cégek, mióta polgármester vagyok, de mi vártunk, hogy dús fényerejű és kis fogyasztású rendszert találjunk. Ennek oka az volt, hogy nálunk csak minden második vagy harmadik villanyoszlopon volt lámpa,'a szabályzat pedig azt mondja ki, hogy nem a fényerő a fontos, hanem hogy ne legyenek fekete foltok, legyen folyamatos a megvilágítás” - tájékoztatta lapunkat Farkas Iván (MKP) polgármester. Hozzátette, ezáltal a község szén-dioxidkibocsátása is csökken, a fejlesztés ebből kifolyólag a környezetvédelem miatt is szükséges lépés volt. A felújítás költségei elsősorban a megtakarított villamosenergia árából térülnek meg. A lámpák karbantartásáról ezenfelül 12 évig a közbeszerzést elnyert cég, s nem az önkormányzat gondoskodik. A fejlesztés kivitelezője a GREP Slovakia vállalat, a szerelési munkákat pedig a Impulz Light nevű cég végezte. A muzslaiak szerint nemcsak a jobb közlekedési feltételek, hanem a közbiztonság miatt is szükség volt a közvilágítás modernizálására és kiterjesztésére. ZELKOV Nővé Zámky, Vinicná 17, tel.: 0903 818 601, mobil: 035/B4ZE 017 s.r.o. Nyitva tartás: másodlagos nyersanyagok felvásárlása Hé - Pé: 7-től 16 áráig, Szó: 7-től 12 áráig fémhulladékok RÉGI JÁRMŰVEK ÁTVÉTELE rj BONTÁSRA, RENDŐRSÉGNEK ' ' “«/ír SZŐLŐ IGAZOLÁS KIADÁSA FELVÁSÁRLÁSA Aktuális árjegyzék: www.zelkov.sk Arak megegyezés szerint. DP 190569 A Kohn-Perlusz család esküvői meghívója (A szerző felvétele)
