Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-25 / 223. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2019. szeptember25. I 7 Turizmuskatasztrófa 7-es erejű földregés az utazási piacon, és most jön a cunami SZABÓ LACI Még nem látni, pontosan milyen következményei lesznek a Thomas Cook csoport bedőlésének, de az biztos, hogy alaposan felforgatja az utazási piacot, néhol földrengésszerű változások lesznek. Mint ahogy Michalisz Vlatakisz görög turisztikai szakember mondta, a csőd 7-es erejű földrengéssel ér fel és a cunami még csak most jön. O a görög turizmus szempontjából foglalta össze a történteket, de lesznek népszerű célállomások, országok, ahol még ennél is tragikusabban alakul a helyzet. A Thomas Cook csoport a világ legrégebbi szabadidős utazásokra specializálódott irodája. Volt. Mert a 178 évnyi működés után nem volt, aki segítő kezet nyújtson neki. Igaz, korábban már több alkalommal is kisegítették, előbb a bankok, majd a brit kormány, most egy kínai befektető ígért mentőövet, ám amíg ez megérkezik, kellett volna a londoni kormány 200 millió fontos segítsége. Boris Johnson azonban nemet mondott, annak ellenére, hogy a mentéssel és a csőddel kapcsolatos kiadások többe fognak kerülni, mint amennyit kért az utazási iroda. Olyan a helyzet, mint a világválság előtt, amikor az amerikai kormány hagyta bedőlni a Lehman Brotherst, nem is sejtve, hogy az mekkora lavinát indít el. A következményeket ismerjük. Talán nem túlzás azt állítani, hogy most is ilyen helyzet állt elő, csak az utazási piacon. A csőd bajba sodorhat olyan országokat, amelyek gazdasága erősen függ a turizmustól és főleg az európai turistáktól. Hiányozni fog az a sok millió utas, akik eddig a Cookkal érkeztek. A görögök mellett a spanyol (Mallorca, Ibiza, a Kanári-szigetek, amelyek elsődlegesen a Thomas Cook csoport utasaira építettek), a török, a tunéziai, a máltai, a ciprusi, de még az olasz idegenforgalom is meg fogja érezni a csőd hatását, de az olyan távolabbi célállomások, mint Thaiföld, a Karib-tenger térsége, Kuba, Dominikai Köztársaság vagy Mexikó is felkészülhet a turisták számának jelentős csökkenésére. Emellett az utazási szektor szolgáltatóit, a szállodákat, utazási irodákat, a légitársaságokat is megrázza a csőd, lesznek olyanok, amelyek szintén csődbe mennek, hiszen a Thomas Cook csoport utasainak kifizetetlen számlái miatt ők is fizetésképtelenné válnak, és hiányozni fog a sok vendég, akikkel már számoltak a következő hónapokra. Az utazási szektor szerencsésebb szereplőire „csak” egy kemény tél vár, de túlélik. A világ legpatinásabb utazási irodájának csődje azonban alaposan átrendezheti az utazási szokásokat. Az a 19 millió utas, aki eddig vele utazott, nem tűnik el, csak máshova és másképp fog utazni. Sokan lesznek, akik már nem fognak bízni az utazási irodákban és inkább maguk szervezik meg a nyaralást. Ezt kell a szolgáltatóknak gyorsan felfogni és átalakítani az üzletpolitikájukat, hogy több figyelmet fordítsanak az egyéni utazókra. Emellett tudomásul kell venni az online helyfoglalások és az Airbnb ingatlanközvetítő portál teijedését is. Ahogy minden csődnek, ennek is lesznek nagy nyertesei: azok a szolgáltatók, amelyek felfedezik a csődben rejlő lehetőségeket. És akik nem tudnak gyorsan alkalmazkodni, azok lesznek a vesztesek. A lavina elindult, a kérdés csak az, mikor áll meg, és mennyi céget temet maga alá. Marián K.-val mérnem szomszédok, és még nem. Pellegrini szerint Fico már kiköltözött a Bonapartéból (Lubomír Kotrha karikatúrája) Elrugaszkodott képviselők a kormányrúdnál DUDÁS TAMÁS Furcsa kettősséget lehet manapság megfigyelni a szlovák gazdaságpolitikában. Míg a kormány tagjai, a miniszterek átérzik, mekkora kihívást jelent a szlovák gazdaság lelassulása, addig a törvényhozás, a parlamenti képviselők a saját útjukat járják és a költségvetést meg a vállalkozásokat terhelő törvényjavaslatokkal kövezik ki azt. Úgy tűnik, a választási ciklus vége felé a kormánypártok diktálják a tempót, és a kormány csak tompítani tudja a leginkább elrugaszkodott javaslatokat. Peter Pellegrini kormányfő ezt nyíltan be is vallotta a vállalkozói szféra képviselőivel tartott találkozón. Azt mondta, megérti a félelmeiket, azonban a képviselői javaslatokkal a törvényhozók átvették a gazdaságpolitikai „kezdeményezést”. A vállalkozói szféra félelmei válóban érthetőek, hiszen már kézzelfogható a szlovák gazdaság lassulása. Míg az év elején a pénzügyminisztérium elemzői négy százalékot meghaladó gazdasági növekedést vártak 2019-re, a múlt héten ez már 2,4 százalékra csökkent. A fogyatkozó megrendelések mellett a munkáltatók már félve tekintenek a parlamenti ülésszakok elé is, vajon milyen újabb költségnövelő javaslatokkal állnak elő a kormánypártok. Pellegrini is beismerte, hogy a vállalkozói környezet kiszámíthatósága most nagy kihívás, de a közeledő parlamenti választás előtt nem nagyon tudott mást ígérni nekik, mint hogy rendszeres találkozik velük. A kormányfő a gazdasági minisztérium legújabb, kétéves stratégiai akciótervével próbált optimizmust önteni a munkavállalókba. Ebben a dokumentumban a kormány a gazdasági kilátások romlására is reagál, és megcélozza a vállalkozói környezet javítását is. Az akciótervet olvasva azonban felemás érzései támadnak az embernek. Maga a stratégia létezése mindenképpen pozitívum, de az egyes javaslatok gyakran általánosak, vagy régebbi ötletek újrahasznosított változatai. A semmitmondó feladatok remek példája, hogy „esetleges gazdasági visszaesés esetén a költségvetési konszolidáció ütemét úgy kell módosítani, hogy az ne csökkentse tovább a gazdaság teljesítményét”. Emberi nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy ha beüt a válság, akkor el kell felejteni a kiegyensúlyozott költségvetést, és a költségvetési kiadásokkal kell támogatni a gazdaságot. Nem kell képzett közgazdásznak lenni ahhoz, hogy belássuk, ez nem vadonatúj gazdaságpolitikai gondolat. Hogy ne legyünk teljesen igazságtalanok, el kell ismerni, jó ötletek is vannak a stratégiai akciótervben. Ilyen például a Németországból ellesett rugalmas, rövidített munkaidő, amivel gazdasági visszaesés esetén is fenntarthatóak a munkahelyek. Nem új, de hasznos ötlet a munkavállalói prémium felélesztése is egy gazdasági visszaesés esetére. A vállalkozók biztosan pozitívan értékelik a vállalkozói környezet szabályozásánál az egy szabály be, egy szabály ki elv alkalmazását, mely új szabályozás bevezetését egy régebbi kiiktatásához köti. Az akciótervvel azonban az a fő gond, hogy a kormányzati ciklus utolsó hónapjaiban jött létre, és még csak a tárcaközi egyeztetésnél tart a folyamat. Reálisan ez azt jelenti, hogy a feladatok teljesítése már az új kormányra marad, bárki is alakítja. Éz így ebben a formában túl kevés, ugyanis hosszú hónapok telhetnek el, míg az új kormánykoalíció feláll és a minisztériumok reálisan hozzálátnak a feladatok végrehajtásához. Mindeközben a parlamentben sorra születnek az olyan javaslatok, amelyek a vállalkozói szféra helyzetét már most megnehezítik. Az új kormánynak ezért nem lesz könnyű dolga, hiszen lassuló gazdasági teljesítmény és növekvő költségvetési hiány mellett kell a vállalkozói környezeten javítania. Caputová az ENSZ-ben: „Adósai vagyunk a bolygónknak” Az ENSZ hétfőn kezdődött New York-i klímacsúcsán részt vevő Zuzana Óaputová szólalhatott fel elsőként a szénalapú gazdaság átalakításáról szóló témakörben. Közöljük a szlovák államfő beszédét. „Az emberiség most éli történetének egyik legjobb időszakát, élvezheti az óriási fejlődés előnyeit, de elfelejtette, hogy adósa ennek a bolygónak. A mostani generáció az első, amely már érzi a felelőtlen lépések következményeit, és talán ez az utolsó generáció, amely még tehet ellene valamit, amely még megfordíthatja a folyamatot. Ha csak egyetlen dolgot kellene megneveznem, ami a legjobban aggaszt, akkor az a klímaváltozás tagadása vagy bagatellizálása lenne. Amíg létezik a klímaváltozás tagadása, addig nem tudunk eredményesen harcolni a klímaváltozás ellen. Új, globális szabályokat kell megfogalmaznunk és azokat betartatnunk. Gyors és tényleges változásokra van szükség, meg kell változtatnunk azt, hogy hogyan üzletelünk, hogy termelünk energiát, hogyan közlekedünk, milyen beruházásokat hajtunk végre, hogyan védjük a sokszínű természetet és hogyan használjuk fel a természetes erőforrásokat. Meg kell változtatnunk az életmódunkat. Hogy konkrét legyek: Szlovákiában olyan döntést hoztunk, amely korábban politikailag elképzelhetetlen volt: bezárjuk a szénbányáinkat. Ami azt jelenti, hogy át kell alakítani az országunk egy részét, át kell alakítanunk a gazdaságunkat. Új munkahelyeket kell teremteni, új cégeket létrehozni, új lehetőségeket adni az embereknek. Az energia 80 százalékát már ma is alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból állítjuk elő, és jó úton haladunk afelé, hogy 2030-ra az eredetileg tervezett 40 százalék helyett 45-re csökkentsük a kibocsátást. Emellett köteleztük magunkat, hogy 2050-re elérjük a szénsemlegességet. Emellett néhány napja úgy döntöttünk, hogy 2030-ig további 2,5 milliárd eurót különítünk el környezetvédelmi projektek finanszírozására. Hozzájárulunk a nemzetközi Zöld Klíma Alaphoz és támogatjuk az Európai Unió tervét, hogy Európát az első szénsemleges kontinenssé tegyük. Csatlakoztunk Alexander Van der Bellen osztrák Ha csak egyetlen dolgot kellene megneveznem, ami a legjobban aggaszt, akkor az a klímaváltozás tagadása vagy bagatellizálása lenne. elnök környezetvédelmi kezdeményezéséhez is. Nem számít, hogy kicsi vagy nagy egy ország, mindenki hozzájárulhat a változáshoz, ahelyett, hogy a másikra vár. De azt is el kell érnünk, hogy a klímaváltozás elleni harcból mindenki, az egész bolygó profitáljon. Csak akkor leszünk sikeresek, ha mindenki a mainál jobb, emberhez méltóbb körülmények közt élhet, és persze elsősorban a legszegényebbek és a legkiszolgáltatottabbak. Zárszóként szeretném elmondani meggyőződésemet, hogy ha összefogunk és összehangoljuk a klímavédelmi intézkedéseinket, új értelmet adhatunk az emberi szolidaritásnak is. így legyőzhetjük a különbségeket és új lehetőséget teremthetünk a béke és a fejlődés számára. Ha sikerül megvédenünk a természetet, a Földünket, akkor az azt fogja jelenteni, hogy valóban emberek vagyunk.”
