Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-25 / 223. szám
2 I KOZELET 2019. szeptember 25. | www.ujszo.com Sólymos részt vesz a kampányban Sólymos László már nem alelnöke a Hídnak (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Összefogás: 15 000 aláírást gyűjtöttek Pozsony. Ma délelőtt adja le az Összefogás mozgalom a bejegyzéshez szükséges támogatói íveket és a bejegyzéshez szükséges dokumentumokat a belügyminisztériumban. Összesen több mint 15 ezer aláírás gyűlt össze az elmúlt három hét alatt. (szh) SaS-lista Galko és Rajtár nólkül Pozsony. Natália Blahová, Józef Rajtár, Eubomír Galko és még négy képviselő szinte biztos, hogy nem szerepel majd az SaS választási listáján -jelentette ki Natália Blahová, az SaS alelnöke a párt országos tanácsa után. Eubomír Galko és Jozef Rajtár, a párt parlamenti képviselői azonban ezzel kapcsolatban azt mondták, az utolsó szót a párt rendkívüli kongresszusán mondják ki a küldöttek, és még korai végső következtetéseket levonni. Richard Sulik pártelnök hétfőn megismételte, hogy ha Galko és Rajtár rajta lesz a listán, akkor ő nem indul. A hétfői fejleményeket Sulik nem kommentálta, a képviselőlistára vonatkozójavaslatát szeptember 30-án teijeszti elő. A párt országos kongresszusa október 5-én Ül össze. (TASR) BUCHLOVICS PÉTER A Híd alapító tagja, a párt által jelölt környezetvédelmi miniszter, a legutóbbi Hídközgyűlós előtt azonban lemondott párttisztségeiről. Sólymos Lászlót kérdeztük. Önről köztudott, hogy a Híd és az MKP megegyezését szorgalmazta. Ez nem jött össze, a szlovákiai magyar térfélen pedig sorra alakultak a különféle mozgalmak. Miként értékeli a jelenlegi helyzetet? Úgy gondolom, hogy ha meg tudott volna egyezni ez a két párt, akkor most nem lenne tere annak, hogy mindenféle új párt alakuljon. A koalíció lehetett volna az a releváns politikai erő, amely méltón és elég erősen, hangsúlyosan tudta volna képviselni a szlovákiai magyarság, a többi kisebbség és azoknak a régióknak az érdekeit, ahol a kisebbségek élnek - a parlamentben és esetleg a jövőbeli kormányban is. Az összefogás meghiúsulásának logikus következménye, hogy ennyi párt alakul, mindenki mozgolódik. Én nagy veszélyét látom annak, hogy a következő négy évben nem lesz magyar érdekképviselet. Ezáltal az is veszélybe kerül, amit a Híd eddig kormányszinten és a parlamentben elért, és megváltozhat az eddig békés magyar-szlovák viszony is. Ráadásul a szlovák pártok és mozgalmak is utaznak a magyar szavazatokra. A jelenlegi helyzetben szerintem nagyon nehéz lesz biztosítani az érdekképviseletet. Mindenesetre én a megegyezés mellett voltam, mert ez biztosította volna a legnagyobb esélyt a magyar érdekképviseletre. Mi a Hídban mindent megteszünk azért, hogy továbbra is legyen a parlamentben szlovákiai magyar érdekképviselet. Ön még lát esélyt a Híd és az MKP megegyezésére? Szeptember vége van, most már nagyon kevés az idő. A politikában soha nem szabad azt mondani, hogy soha, de még ha meg is tudnánk egyezni, kérdéses, hogy a választók ezt miként fogadnák. Mert most már nem biztos, hogy elhinnék, hogy mi ezt valóban akartuk. Most, sajnos ez a helyzet és ezzel kell megbirkózni. Mi a véleménye az MKP és az Összefogás közti és körüli történésekről? Nem akarom és most se fogom minősíteni más pártok lépéseit. Azokat is felnőtt emberek vezetik, tehát pontosan tudják, a döntéseiknek mik a következményei, és hogy milyen felelősségük van. Én mindenesetre most környezetvédelmi miniszterként arra fogok koncentrálni, hogy az elmúlt négy évben elért eredményeket bemutassam. Ebben az időszakban a Dél-Szlovákiába áramló támogatások a többszörösére nőttek a korábbi négyéves ciklushoz képest. Ezeket próbálom majd kommunikálni a választás előtt is, mert van mit. Ez alatt a négy év alatt nagyon sok mindent elértünk. Miért épp a napokban döntött úgy, hogy lemond minden pártbeli funkciójáról és csak egyszerű tag marad? Várható, hogy a választások után ön is elhagyja a Hidat? Ez segítség volt a pártnak, mert szerintem tudunk új arcokat, új, hiteles, régióbeli embereket is bemutatni. Ez adhat pozitív lökést a kampányban a pártnak, arra készülök, hogy a kampányban részt fogok venni. A Híd legfelsőbb vezetésében is többen osztják a véleményt, hogy legkésőbb a Kuciak-gyilkosság után mindenképp ki kellett volna lépni a koalícióból. Ön is így véli? Akkor a párt így döntött. Lehet, ha kilépünk, akkor nem kellene szembenéznünk azokkal a problémákkal, mint most. De viszont az se biztos, hogy az országnak jobb lett volna, ha akkor megbukik a kormány. Mi végigvittük ezt a választási időszakot, aki dolgozik, az hibákat is követ el. De úgy gondolom, ez alatt a négy év alatt az itteni magyarság számára sokat elértünk. Attól tartok, ha a következő négy évben nem leszünk ott - vagy ha a parlamentben nem lesz magyar érdekképviselet, akkor ez egyáltalán nem sikerül és rosszabb lesz a helyzet. Abortusz, szigorúbb feltételekkel? ÖSSZEFOGLALÓ Abortuszellenes civil szervezetek arra kérik a képviselőket és a köztársasági elnököt, hogy állítsák meg az ok nélküli abortuszokat, amelyek az anyákra is veszélyesek. Az OLaNO a rendszeren változtatna. A Nemzeti Menet az Életért (Národny pochod za zivot) mozgalom ma adja le felhívását a parlamenti képviselőknek, amelyben arra kérik őket, hogy támogassák a jelenlegi parlamenti ülésre benyújtott törvényjavaslatokat, amelyek szigorítanák a művi terhességmegszakítást szabályozó törvényt. A Szövetség a családért (Aliancia za rodinu) és több más kezdeményezés üdvözli az összes olyan javaslatot, amelyek az indoklás nélküli terhesség megszakítás betiltásával foglalkoznak. Úgy vélik, ezeknek véget kellene vetni Szlovákiában. „Nőként arra kérem az államfőt, hogy támogassa a jelenleg parlament előtt lévő javaslatokat, és hogy elnöki autoritásával védje az anyákat és meg nem született gyermekeiket a művi terhességmegszakítástól” - mondta Martina Bednáriková, az egyik szervezet képviselője. Mindeközben az OEaNO ún. várandóssági segély bevezetését javasolja, hogy ezzel segítsék azokat a nőket, akik úgy döntenek, megtartják gyermeküket. Igor Matovic pártelnök szerint az elmúlt 30 évben a parlament érdemben nem foglalkozott azokkal a nőkkel, akik úgy döntenek, örökbe adják gyermeküket rögtön a szülés után. Ezért az ún. eltitkolt várandósság intézményét is bevezetnék, amelynek lényege, hogy az anya a terhesség 21. hetétől betegszabadságra mehetne, hogy titokban hordja ki gyermekét. Marek Krajcí (OEaNO) szerint szeretnék elérni, hogy az örökbefogadó szülők rögtön a születése után elvihessék a kórházból az újszülöttet. Hozzátette azonban, hogy a jelenleg is érvényben lévő hathetes időszakot megtartanák. A biológiai anyának ennyi ideig a továbbiakban is joga lenne meggondolnia magát. A párt ezzel akaija megelőzni, hogy a gyereküket születésük után örökbe adó anyáknak a későbbiekben esetleg szégyenkezniük kelljen azért, mert nem ők nevelik gyereküket. A jövendőbeli anyák gazdasági helyzetének könnyítésére a párt javasolni fogja, hogy a terhesség 13. hetétől, tehát attól az időponttól, amikortól az anya már nem élhet a művi terhességmegszakítás lehetőségével, 220 eurós várandóssági segélyre legyen jogosult, amennyiben a teherbeesés előtt dolgozott. Ezt a kiegészítést addig kapná, amíg nem válna jogosulttá az anyasági támogatásra. Az OEaNO ezektől az intézkedésektől azt vátja, hogy a jövőben kevesebbén döntenek majd az abortusz mellett. A parlament jelenlegi ülésére még hárman nyújtottak be törvénymódosítást, amelyekkel szigorítanák a terhességmegszakítást. A legradikálisabb javaslat Richard Vaseckáé, aki csak abban az esetben engedélyezné az abortuszt, ha a magzat kihordása az anya életét veszélyezteti vagy komoly egészségügyi kockázatot jelent az anyára, valamint, ha az anya nemi erőszak következtében esett teherbe. A Mi Szlovákiánk Néppárt és a Sme rodina is szigorítana: az előbbi csak a terhesség nyolcadik hetéig, utóbbi a hetedik hétig engedélyezné az abortuszt. (szh, TASR) Kettészakadt a szlovákiai magyar írótársadalom Pellegrini vezetheti a Smer listáját Pozsony. Peter Pellegrini és Robert Fico között megszületett az egyezség a jövő évi parlamenti választás listájáról - nyilatkozta Pellegrini a tegnapi találkozót követően. Részletes tájékoztatást mára ígért. Arra a kérdésre, hogy Fico indult-e a listán, elmondta, a pártelnöknek minden joga megvan, hogy rajta legyen a listán. A glob.sk portál szerint Fico és Pellegrini már múlt héten megegyeztek, hogy utóbbi fogja vezetni a listát. Az információt egy Smerhez közeli forrás a Pravda napilapnak is megerősítette. Ezzel kapcsolatban Pellegrini elmondta, az ehhez hasonló dolgokat a pártelnöknek kell bejelentenie. A Smer alelnöke azt is elmondta, tudomása szerint a volt miniszterelnök már nem lakik a Ladislav Bastemák tulajdonában lévő Bonaparte épületkomplexumban. A DenníkN portál szerint múlt héten Fico és felesége kiköltözött a lakásból. (DenníkN) A Markíza az első, az RTVS a második Pozsony. A Median SK szerint a második negyedévben a televíziók közül a Markízának volt a legobjektívebb a híradása, amelyet közvetlenül a köztelevízió (RTVS) hírműsorai követnek. A válaszadók 23,1 %-a szerint a Markízának a legfüggetlenebbek a híradásai, míg az RTVS-ről 22,6% mondta ugyanezt. A TV Joj 19,4%-ot, aTA3 hírtelevízió pedig 17,8%-ot ért el, 2,4% pedig valamilyen más tévécsatornát jelölt meg, 14 % nem válaszolt a kérdésre. (TASR) CZÍMER GÁBOR Bázis nóven új irodalmi, művészeti egyesület alakult, amely a magyar irodalom szlovákiai jelenlétét kívánja erősíteni. Többen az évtizedek óta létező írészervezetből, a Szlovákiai Magyar írók Társaságából (SZMÍT) léptek át az új szervezetbe. Németh Zoltán irodalomtörténész, költő, az újonnan alakult szervezet egyik elnöke elmondta, az intézmény létrehozásban fontos szerepet játszott, hogy a SZMÍT elnöke, Hodossy Gyula aláírt egy szándéknyilatkozatot a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) való együttműködésről. „Azt a dokumentumot, amelyet a választmány többsége ellenzett, illetve Hodossy erről nem értesítette a tagságot sem” — tette hozzá Németh, aki szerint az elnök nem demokratikusan járt el. Ezeket a vádakat, ahogy korábban, Hodossy most is visszautasította. Élmondta, a SZMIT demokratikusan működik, és a választmány nem hozott olyan döntést, amellyel korlátozta volna, hogy az elnök mit írhat alá. „A választmány az alapszabály értelmében nem hozhat és nem is hozott ilyen döntést” - mondta. Hodossy nem tudta megmondani, hogy a kilépési hullám után mennyi tagja maradt a SZMIT-nek. Hozzátette, a napokban 11-en csatlakoztak a szervezethez. Köztük több fiatal író, költő is van. A SZMIT honlapján több mint 90 tag neve szerepel. Az irodalmi társaság vezetője azt is visszautasította, hogy a magyar kormány által diktált kultúrpolitikai céloknak rendelné alá a SZMÍT tevékenységét. Hodossy szerint a kilépők nem szakmai elvekkel támasztották alá távozásukat, hanem politikai alapon döntöttek így. Nem ez az első kilépési hullám a SZMÍT-ből. Néhány éve a szervezet az egyik antológiájában közölte Zirig Árpádnak egy antiszemita utalásokat tartalmazó versét. Ezt követően többen hagyták el a szervezetet - például Csehy Zoltán és Polgár Anikó -, ők most a Bázishoz csatlakoztak. A most távozó tagok szerint a SZMÍT az elmúlt években nem tartott fenn érdemi kapcsolatot a magyar kormánytól független Szépírók Társaságával sem.
