Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-02 / 203. szám

Helyzetben az ártéren Harmadszor szerveztek művésztelepet a Dunasaurus árnyékában Funczik Norbert a technokrata és a természetes látásmódot ütköztette (Pálmai László felvételei) RÖVIDEN Orosz Ákosé a Kaszás Attila-díj Budapest. Orosz Ákos, a Víg­színház társulatának tagja kapta idén a Kaszás Attila-díjat. A díj a magyar nyelven játszó színészek elismerésén túl a 2008-ban el­hunyt Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja. Odaítélésekor ajelölt művészeti teljesítményén túl a társulatban vállalt közösségépítő szerepét is értékelik. A szavazás első fordulójában 32 társulat tagjai állítottak jelölteket, akik a második fordulóban önmaguk közül választottak ki három to­vábbjutó színészt. Orosz Ákos mellett Harsányi Attila, a Mis­kolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház művésze, valamint Király Attila, a tatabá­nyai Jászai Mari Színház és a Szkéné művésze jutott az első háromba. A díjazott személyéről végül a közönség voksai döntöt­tek. A Kaszás Attila-díjat koráb­ban Szarvas József, Nemes Le­vente, Mátray László, Mucsi Zoltán, Bányai Kelemen Barna, Borovics Tamás, Nagy Alfréd, Mészáros Tibor, Schneider Zol­tán, Krisztik Csaba és Nagy Csongor Zsolt vehette át. (MTI) Orosz Ákos a díjátadón (Képarch ) Paul McCartney mesekönyvet írt London. A héten jelenik meg Angliában Paul McCartney gyer­mekeknek írt képes mesekönyve, amely a szerző által felolvasott hangoskönyv-változatban is kapható lesz, eredeti zenékkel megspékelve. A 77 éves egykori Beatles-tag elmondta, hogy a Hey Grandude! (Hé, nagyhaver!) című könyvet unokái ihlették. „A gyerekek egyszer csak poén­ból elkezdtek nagyhavemak hív­ni. Én meg viccesnek találtam ezt. így aztán írtam néhány tör­ténetet nagyhaverről” - mondta McCartney. A kötet főszereplője egy nagyapa, aki izgalmas ka­landokban vesz részt négy uno­kájával, például repülő halon lo­vagolnak vagy megmenekülnek egy lavinától. (MTI, jukj Elhunyt a Szerelem operatőre Budapest. Nyolcvannyolc éves korában meghalt Tóth János Kossuth-díjas operatőr, a nemzet művésze. O fényképezte Makk Károly Szerelem és Huszárik Zoltán Elégia című filmjét.A hűt a Magyar Művészeti Akadémia közölte, amelynek 2012 óta ren­des tagja volt, és amely saját ha­lottjának tekinti őt. Tóth János több filmet rendezett is, emellett dramaturgja volt Huszárik Zoltán Szindbádjának. Utolsó műve operatőrként 1987-ben Az utolsó kézirat volt. (MTI) SZÁSZI ZOLTÁN Vajka. A sziget, amely a beton­szörny, a Dunasaurus, a vízi erőmű gátjai mögött a maga csendességében és tisztasá­gában máig megőrződött a mesterséges vízfolyás és az öreg Duna közt, úgy látszik új dimenziókat is képes meg­nyitni, ihletet tud adni alko­tóknak, gondolkodóknak. Jó jel, hogy harmadik évfolya­mában már az egész falu, az itt élők életének mondhatni természetes részévé válik egy müvésztelep. Legfeljebb tréfásan úgy nevezik, hogy „az a művész micsoda”. Az IN SITU helyet kért és kapott a szlovákiai magyar képzőművészeti életben, és azt be is tölti, értékes, át­gondolt, profi módon megalkotott művekkel. Mérlegen a harmadik évad. Célok és eszközök A művésztelepen idén részt vevő tíz alkotó Aradsky Richárd, Ferdics Béla, Funczik Norbert, Gyenes Gá­bor, Kubicsek Mónika, Pálmai László, Pézman Andrea, Szőke Erika, Török Bianka és Václav Kinga - képzőművészek és építé­szek - az egyre népszerűbb, igen látványos tájmüvészettel és hely­­specifikus alkotásokkal reagáltak az ártér tájaira az egyhetes munka során. A kettéválasztott Duna, amely a helyi lakosok életére bő harminc éve hatással van, érdekes és figyelemreméltó koncepciók sze­rint alkotott műveket ihletett. Ve­gyük talán sorjában. Az építészek Idén először három építész is részt vett az alkotói folyamatban. Kubicsek Mónika olyan ártéri erdei ház alaprajzát és tereit alkotta meg, amely együtt élne a természettel. Az erdei állatok vonulási útvonalán állna, egész nap lenne benne nap­sütötte helyiség és minden a termé­szet elvárásai, igényei szerint ala­kulna, persze finomitva a techno­lógiával és az urbánus életmód alapján kialakult tervezési elvárá­sokkal. S hogy egy ilyen kis erdei ház esetleg megépülhessen, ahhoz tudni kell, mennyi az annyi, azaz mit jelent pontosan egy négyzetméter, egy köbméter, mint etalon kint a természetben, terepen. Funczik Norbert több helyszínen is felállí­tott élénk színű mértékegysége a technokrata és a természetes látás­mód ütköztetése is. Izgalmas, el­gondolkodtató, számolgatásra biz­tató mű. Václav Kinga életörömöt, az élet folytonosságát, szépségét, derűs, de fájdalmakkal is járó megélését áb­rázolta egy csónakban kialakított alkotással, amely installáció is, de performansz és tájművészet, meg site specific art is egyszerre, egy építész gondolkodásmódjával megalkotva. A képzőművészek Gyenes Gábor a „szabad akarat” angol szószedetével játszva - ame­lyet kenyérből metszett ki — szim­bolikus tanúságtételt tett a szabadság szeretete és a természet szabadsága mellett. Valahol a jelen visszás képe is bevillan, amikor a vízbe eresztett kenyérből kimetszett, tartalmat hor­dozó betűket szétcincáló apróhala­kat látja a megfigyelő. Éhség és sza­bad akarat? Aradsky Richárd a táj és termé­szetkárosító, abba durván beavatko­zó emberi tevékenység ellen lázadt alkotásaiban. De egyben a mester­séges nádas, a fonadékok telepítésé­vel, a kimunkált formák természetes formákba helyezésével elgondol­kodtató objektumokat készített. Szőke Erika többféle technikával is dolgozott az IN SITU ideje alatt. Leginkább a camera obscura fotó­zási módszeréhez hasonló módon készült objektum fotókat és tájké­peket készített, emellett kedvenc technikájával, a kovászos erjesz­­tésű, természetes anyagokból — például fűrészpor, faháncs, korhadt anyag - készített testekkel dolgo­zott. Kiemelve az elhalt anyagot, új élettel, kovásszal újraindítva annak létezését, majd kisütve visszahe­lyezte eredeti merítési helyükre a testeket. Élet és halál, megújulás és örök körforgás minták alapján, mély misztikummal és átéléssel készültek alkotásai. Ahogy Török Biankának is, aki a víz, a fiatal ág, a fonadék kombi­nálásával készített fészket, mely hasonlíthat edényre és szakrális tárgyra, egyszerre tartós és múlé­­kony, díszítő és használati. Vízre bocsátott fonott edényeibe remél­hetőleg valóban élet költözik, vízi­madarak formájában. Pézman Andrea vízben készült, mozgó, élő objektumai, a haj fonat­ként megfont hínárok, különleges akcióművészeti alkotássá emelték a tájművészetnek a müvésztelepen megszületett alkotásait. Ferdics Béla monumentális szakrális objektumokat épített ter­mészetes anyagokból egy nehezen megközelíthető ártéri irtáson. Az antropomorf alakzat a keresztjeiét mutatja, de az emberi testtel is ha­sonlóságokat mutat. A természetes anyagok egymásnak feszülése., a fény, szél, idő, tér, mozgás és moz­dulatlanságra ítéltség kombináció­ja mély, súlyos gondolatokat tol­mácsoló alkotás. Mindezeket a figyelemreméltó alkotásokat Pálmai László és Sze­keres Éva egy olyan videodoku­­mentációval rögzítették, amely többnyelvű feliratozás után hama­rosan elérhető lesz a világhálón is. Végül Az idei harmadik IN SITU müvésztelep témája tehát a legele­mibb természet volt, benne játék fény/víz/élet istenhármasával. Rejt­jelek kibontása? Hogyan érzékelik a Dunasaurus árnyékában az életet őslakosok és betelepültek? A Vajka-értelmezések közt elté­rések és párhuzamok is lehetnek. Egy további párhuzam pedig, hogy az IN SITU Művészteleppel egy időben folyt az ARTér irodalmi tá­bor is ugyanitt. Amelyről majd leg­közelebb szólunk. Szőke Erika egyik kovászos alkotása

Next

/
Oldalképek
Tartalom