Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-24 / 222. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. szeptember 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Tálib tábor helyett a násznépet lőtték Kabul. Legalább 35 civil halálos áldozata és 13 sebesültje van az afgán kormányerők Hilmend tartományi rajtaütésének - kö­zölték kormányzati források. Az afgán kormányerők vasárnap éjjel ütöttek rajta egy házon, amelyet a tálibok egyik kikép­zőközpontjaként azonosítottak, ám ott aznap éjjel egy esküvőt tartottak. Omár Zvák, a tarto­mányi kormányzat szóvivője közölte, a tálibok legalább 14 fegyverest vesztettek, köztük öt pakisztáni állampolgárt. (MTI) Radikális katalánok spanyol kézen Madrid. Erőszakos cselekmé­nyek előkészítésének gyanújával 9 katalán szeparatistát vettek tegnap őrizetbe a hatóságok több, Barcelona környéki településen - közölte a spanyol belügyminisz­térium. Tíz helyszínen tartottak házkutatást a csendőrök, ame­lyek során feltételezhetően rob­banószerkezetek gyártására al­kalmas anyagokat találtak és foglaltak le. A nyomozás célja annak kiderítése, hogy mennyire voltak felkészültek esetleges tá­madásokra. A gyanúsítottak a Köztársaság Védelmi Bizottsá­gok (CDR) nevű radikális cso­porthoz köthetők, amely utcai megmozdulásokra, tiltakozá­sokra készül a katalán független­ségi vezetők elleni perben októ­berben várható ítélet miatt. (MTI) Moszkva körözteti a CIA-informátort Moszkva. Eltűnt személyként körözteti Oroszország Oleg Szmolenkovot, aki amerikai saj­tóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (ClA) értékes orosz informátora volt, és akit két éve a tengeren­túlra szöktettek. Az orosz külügy szeptember 12-én az Interpolon keresztül kért információt Wa­shingtontól a férfi hollétéről. Az amerikai CNN hírtelevízió szep­tember 9-én közölte, a CIA 2017- ben egy különleges művelet ke­retében menekített ki Oroszor­szágból egy rendkívül fontos fe­dett informátort, aki arról szol­gáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Putyin rendelte el. (MTI) Putyin felfegyverzi az abház haderőt Moszkva. Vlagyimir Putyin rendeletben utasította az orosz kormányt, hogy kössön megál­lapodást a csak általa elismert Abházia kormányával a Grúzi­ából kivált szakadár állam had­seregének korszerűsítéséről az orosz költségvetés terhére. Oroszország 2008-ban megtá­madta Grúziát, ezután ismerte el az országból már 1992-ben ki­szakadt Abházia függetlenségét. Azóta Oroszország Abháziában —és egy másik, csak Oroszor­szág által elismert szakadár ál­lamban, Dél-Oszétiában - is ka­tonai bázisokat létesített. (MTI) Irán a háború húrjait pengeti Teherán elrendelte a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero tartályhajó elengedését MTi-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Teherán. Nem biz­tos, hogy elkerülhető a háború a térségben - jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Donald Trump amerikai elnök jóvá­hagyta, hogy az USA katoná­kat küldjön Szaúd-Arábiába a légvédelem erősítése végett. Mohamed Dzsavád Zaríf, az iráni diplomácia vezetője úgy fogalma­zott: „nem bizakodom, hogy elke­rülhetünk egy háborút”. Ugyanak­kor leszögezte: hazája nem kezde­ményez háborút. De „bárki kezde­ményezzen is háborút, biztosan nem ő fejezi be. Ez azt jelenti, hogy a há­ború nem lesz korlátozott” — tette hozzá. A perzsa állam külügymi­nisztere rossz döntésnek, „helytelen iránynak” nevezte az amerikai kor­mányzat bejelentését, amely szerint Washington katonákat és fegyvere­ket küld Szaúd-Arábiába. „Nem hi­szem, hogy ez a megközelítés segít. Szerintem a jemeni háború befeje­zése segít” - fogalmazott. Az iráni külügyminiszter megismételte, hogy a szaúdi olaj létesítmények ellen el­követett dróntámadásban Teherán­nak nem volt szerepe. Donald Trump amerikai elnök jó­váhagyta, hogy az Egyesült Alla-Iráni rohamcsónak köröz a brit olajszállító körül. Két hónapig „élvezte" a perzsa mok katonákat küldjön Szaúd- Arábiába a légvédelem erősítése vé­gett - jelentette be az amerikai vé­delmi minisztérium. A közlés sze­rint nem több ezer főről, hanem csak kisebb létszámról van szó, és az amerikai katonák feladata elsősor­ban védelmi jellegű. A döntés előz­ménye, hogy egy hete súlyos légi­csapás érte Szaúd-Arábia olajipará­nak két fontos létesítményét, amely miatt a sivatagi királyság olajfino­mító kapacitása átmenetileg alig a felére csökkent. A szaúdi légvéde­lem lényegében csődöt mondott a drónokkal és/vagy cirkáló rakéták­kal végrehajtott légitámadás elhárí­tásában. Az akciót a jemeni húszik vállalták magukra, de Szaúd-Arábia - a húszikat támogató - Iránt vádol­ja annak elkövetésével. Irán elrendelte a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero elengedé­sét, a tartályhajó hamarosan elhagy­hatja az iráni Bandar-Abbász kikö­tőjét, és nemzetközi vizekre hajóz­hat - jelentette be Hormozgán tar­tomány kikötői és hajózási hivatala. Szeptember elején már szabadon engedték a hajó 23 fős legénységé­nek hét tagját, a hét matróznak - akik között vannak indiai állampolgárok is - humanitárius megfontolásokból engedélyezték, hogy elhagyják a állam vendégszeretetét. (tasr/ap) tankerhajót, és Iránból is távozhat­tak. A Stena Bulk svéd cég által üze­meltetett, de brit lobogó alatt közle­kedő tartályhajót július 19-én fog­lalták le a Hormuzi-szorosban, két héttel azt követően, hogy a brit ha­ditengerészet Gibraltárnál őrizetbe vette a Grace-1 nevű iráni tartály­hajót. London szerint a hajó Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai re­zsim ellen bevezetett szankciókat. A tartályhajó végül augusztus 18-án kapott engedélyt a távozásra, miután Teherán szavatolta, hogy a tanker által szállított 2,1 millió hordó nyersolajat nem Szíriába viszik. Tíz román elnökjelölt Még több amerikai bázis Tízen pályázták meg az állam­elnöki tisztséget Romániában, ahol vasárnap éjfélkor zárult a jelöltállítási határidő. Bukarest. Hat jelölt egy-egy par­lamenti frakció támogatását is élvezi, négy közéleti személyiség pedig par­lamenti képviselettel nem rendelkező pártok támogatásával vagy függet­lenként indul. A legtöbb - 2,2 millió - támogatói aláírást Klaus Iohannis jelenlegi államfő nyújtotta be a köz­ponti választási bizottsághoz (BEC). Őt volt pártja, a romániai európai par­lamenti választásokat megnyerő, a bukaresti parlamentben azonban el­lenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja. Valamennyi közvélemény-kutatás szerint a jelen­legi államfő a legnépszerűbb jelölt, akinek jó esélye van arra, hogy a no­vember 10-i elnökválasztáson újabb ötéves mandátumot szerezzen. A Ro­mániában kormányon lévő Szociál­demokrata Párt (PSD), Viorica Dan­­cila pártelnök-kormányfőt indítja az elnökválasztáson. A Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RM­­DSZ) Kelemen Hunor pártelnököt indítja. A felmérések azt valószínűsítik, az elnökválasztás 2. fordulójában az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) el­nöke, Dán Barna lehet Iohannis el­lenfele, vagyis két jobbközép jelölt között dőlhet el a legfőbb közjogi méltóság sorsa Romániában. (MTI) New York. Újabb lengyelor­szági amerikai bázisról írt alá nyi­latkozatot Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök. Krzysztof Szczerski, a lengyel el­nök kabinetfőnöke elmondta: a dokumentum az amerikai haderő lengyelországi állomásoztatásá­­nak konkrét helyszíneiről szól, és megerősíti a Trump és Duda által júniusban aláírt, az USA lengyel­­országi katonai jelenlétének nö­veléséről szóló nyilatkozat azon pontját, amely szerint Lengyelor­szágban amerikai hadosztály­parancsnokságot létesítenek. A júniusi nyilatkozat értelmé­ben ezer katonával megemelik a Lengyelországba 2017-ben állan­dó rotációs jelleggel telepített, je­lenleg 4500 fős amerikai alakulat létszámát. Az amerikai had­osztály-parancsnokság létesítése mellett a dokumentum az MQ-9 típusú, felderítő-csapásmérő, pi­lóta nélküli repülőgépekből álló század telepítéséről, továbbá egy szállítási légibázis, valamint az amerikai haderőt támogató infra­struktúra létesítéséről is szól. Az amerikai katonák hat nyugat­lengyelországi támaszponton ál­lomásoznak, és amerikai parancs­nokság alatt működik a kelet­lengyelországi Orzyszba telepített nemzetközi NATÖ-zászlóalj is. Lengyelország egy hetedik, egye­lőre meg nem nevezett helyszínt javasolt újabb amerikai katonák állomásoztatására. (MTI) Tegnap kezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) klímacsúcsa, amellyel párhuzamosan egy sor klímaváltozással kapcsolatos találkozóra Is sort kerítenek majd a világ vezetői. Ennek apropóján zöldenergiára vált és a tagor­szágok létszámával megegyező számú, 193 napelem is táplálja ezentúl az ENSZ New York-i székházát, a beruházást ma avatja fel Narendra Modi indiai kormányfő. A napelemes energia ugyan nem fedezi a világszervezet teljes ener­giaigényét, de az előállítandó 86 ezer kilowattos teljesítmény több mint 30 ton­na szén energiájának felel meg. A létesítménnyel annyi káros anyag váltható ki, amennyit egy több mint ezer fából álló ültetvény tíz év alatt kötne meg. (tasr/ap) Az arabok Ganz mellett Jeruzsálem. Az arab pártokból alakult Egységes Lista Béni Gan­­zot, a centrista Kék-fehér párt el­nökét javasolta kormányfo­­jelöltnek Reuven Rivlin államel­nöknél. Utoljára 1992-ben Jichák Rabint segítették hatalomra az arab pártok, azóta senkit sem javasoltak kormányfőnek a választás utáni megbeszéléseken. Az arab pártok két napon át vitatták meg, hogy ha­gyományukkal szakítva, javasolja­nak-e ezúttal valakit miniszterel­nöknek, majd úgy döntöttek, hogy Ganz mellé állnak Netanjahu elle­nében. „Véget akarunk vetni a Benjámin Netanjahu-korszaknak, és ezért Béni Ganzot javasoljuk a kövétkező kormány megalakításá­ra” - mondta Ajman Ode, a 13 mandátumot elnyert és ezzel a 3. legnagyobb párttá vált arab párt­­szövetség elnöke Rivlinnek. Rivlin elnök a nemzeti egység­kormány megalakítását javasolta a kialakult helyzetben, amelyben a Kék-fehér csak két képviselői hellyel kapott többet a Netanjahu vezette Likudnál (33:31). A válasz­tási kampányban Béni Ganz világi, nemzeti egységkormányt ígért, de csak Benjámin Netanjahu nélkül, akihez viszont ragaszkodnak a Li­kud soraiban. Netanjahu ezzel szemben szűk vallásos, jobboldali kormányzást ígért, és a választási eredmények után jobboldali vallá­sos szövetséget kötött, amelyben a pártok kötelezték magukat arra, hogy csakis Netanjahuval és együtt lépnek koalícióra. Ezek után Ganz­hoz fordult, és az általa vezetett egységkormányba invitálta, amire a Kék-fehér párt elnöke azt felelte, hogy az ő vezetésével fog felállni az egységkormány. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom