Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-23 / 221. szám
EGÉSZSÉG ■ 2019. SZEPTEMBER 23. A terhesség alatti stressz személyiségzavart okozhat Finn kutatók több mint 3600 terhes nőt kérdeztek meg havonta arról, hogy éltek-e át stressz, és ha igen, kisebb vagy nagyobb mértékűt. A résztvevők Helsinki környékén laktak, a gyerekeik 1975-1976-ban születtek. 30 éves korukban megvizsgálták, hánynál diagnosztizáltak személyiségzavart. Negyven olyan esetet találtak, ahol kórházi kezelésre is szükség volt, tehát a terhesség alatti súlyos stressznek hosszú távú hatása lehet a gyerekekre. Az anyákat sújtó stressz forrása lehetett egyebek mellett a párkapcsolati, szociális vagy lelki problémáknak. A személyiségzavar azt jelenti, hogy a beteg személyisége megnehezíti a saját és környezete életét: vannak, akik túlzottan szoronganak, érzelmileg labilisak vagy antiszociálisak, a tünetek széles skálán helyezkednek el. A tudósok szerint minden huszadik ember szenved személyiségzavartól, nagyobb az esélyük a depresszióra, alkoholizmusra vagy kábítószerfogyasztásra. Az ok nem ismert, lehet, hogy az agyban végbemenő változások, az öröklődés vagy más gyermekkori tényezők állnak a háttérben. A kutatók igyekeztek kiszűrni az egyéb tényezőket - egyebek mellett a terhes nő pszichiátriai betegségeit és dohányzását -, hogy kiderüljön, mekkora szerepet játszik maga a terhesség alatti stressz. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a gyerek későbbi depressziója, szorongása és a skizofrénia összefügg a terhesség alatti stresszel. (MTI) Már a huszonévesek is félnek az öregedéstől Eddig csak a 40-es, 50-es korosztály kereste az örök ifjúság titkát, ma már a huszonévesek is ránctalanító krémeket használnak. A fiatalok mintha megrettentek volna az idő múlásától. Egyesek a néhány szál ősz hajukat is befestetik, mások bőrfeszesítőkkel küzdenek a narancsbőr ellen. Bár ez a probléma elsősorban a nőket - esetünkben a lányokat - érinti, a fiúk is beszállnak a küzdelembe. Az eredetileg a 35-55 éves korosztály számára tervezett öregedés elleni kozmetikumok egynegyedét manapság már 30 éven aluliak vásárolják Elképzelhető, hogy a ráncfelvarrástól vagy a botoxkezeléstől való félelem is közrejátszik a fiatalok pánikszerű félelmében az öregedéstől. Van ezzel szemben egy ellentétes trend is, a mai ötvenesek jobban néznek ki, mint ez a korosztály valaha is. Szakemberek szerint jó, ha valaki törődik a külsejével, de az ifjúság számára felállított példa megszállottá teheti a huszonéveseket, akik máris rettegnek az idő múlásától. Félő, hogy egész generációk nőnek úgy fel, hogy igen alacsony fokon áll majd az önbecsülésük, ami egy sor pszichés problémát vonhat maga után. (MTI) www.ujszo.com Szlovákiának van még pótolnivalója Szlovákiában a vérrák az első diagnózis, amelynél a szakemberek kiszámították, hogy az állam mennyit költ a plazmasejtes mielómában szenvedő betegek egészségi és szociális ellátására. Egy évvel a számítások elvégzése után a szakemberek figyelmeztetnek: bizonyos javulás, haladás ellenére Szlovákiának van még mit tennie azért, hogy megközelítse az élvonalt. » Mi a plazmasejtes mielóma? Rosszindulatú daganatos betegség, amely a plazmafejt nevű fehérvérsejteket érinti. Megértéséhez hasznos megismerni a normál sejteket, különösen a plazmasejteket és azt, hogy mi történik, ha el rá kosodnak. A szervezetben minden sejtnek megvan a sajátos feladata. A normál sejtek szabályos, ellenőrzött módon termelődnek, ahogyan a testnek szüksége van rájuk. A plazmasejtek és más fehérvérsejtek az immunrendszer részei, ezáltal segítenek megvédeni a szervezetet a fertőzésektől és számos betegségtől. Minden fehérvérsejt a csontvelőben kezdi fejlődését, egy puha, szivacsos szövetben, mely a legtöbb csont belsejét kitölti. Egyes fehérvérsejtek elhagyják a csontvelőt és a test más részeiben fejezik be érésüket. Ezek közül néhány plazmasejtté válik, amikor az immunrendszernek arra van szüksége, hogy küzdjön a fertőzéseket és betegségeket okozó anyagokkal. Amikor a rák a plazmasejtekből indul ki, a szervezet ellenőrizetlenül, felesleges mennyiségben termeli ezeket a sejteket. A szükségtelen plazmasejteket nevezzük mielóma sejteknek, melyek mindegyike rendellenes és tökéletesen egyforma. A tudósok világszerte tanulmányozzák ezt a betegséget. Jelen pillanatban nem tudjuk, mi okozza, illetve azt, hogy hogyan lehetne megakadályozni. Azt azonban tudjuk, hogy senki sem „kaphatja el" a mielómát egy másik embertől, a rák nem fertőző. Azt tudjuk, hogy a betegek általában 50 és 70 év közöttiek, a férfiak gyakrabban szenvednek a kórtól, mint a nők. (rákgyógyítás) A vér daganatos betegségei több ezer európai embert érintenek, az összes rákfajta 7 százalékát teszik ki. Leggyakrabban a leukémia, a limfóma és a mielóma fordul elő. Az európai onológiai adatbázis, az EUCAN szerint Szlovákiában 5 év alatt 3 616 hematológiai daganatos betegséget regisztráltak. Arról a szakterületről van szó, amely az elmúlt 10 évben óriási fejlődést mutatott, s ez a túlélés hosszában is megmutatkozott. A mielóma kezelésének közvetlen és közvetett kiadásai kiszámításának modelljét Robert Babel'a professzor dolgozta ki és végezte el. ,A Leplezzük le a vérrákot nevű projekt akkor indult el, amikor Szlovákia az EU elnöke volt. A számítások 99 százalékra pontosak” - mondta a professzor. Az elemzésből kiderült, hogy a betegség diagnosztizálásától a beteg haláláig a közvetlen kiadás eléri a 261 475 eurót. Mivel a beteg élete meghosszabbodik, minden tétel megnő, főleg a kórházi és a gyógyszeres kezelés költsége. Az állam közvetett kiadásai elérik a 147 596 eurót. Első alkalommal mérték fel azt is, milyen költségek keletkeznek, ha produktív korban hal meg a beteg. „Jó, ha az állam tudja, milyen kiadásokkal jár a súlyos onkológiai betegségek kezelése. Csak így lehet hosszú távra tervezni - magyarázta Babel’a, majd hozzátette: - Az államnak komplex módon kellene tekintenie az egyes diagnózisokra: nemcsak az egészségi, hanem a szociális szempontot is figyelembe kellene vennie. Egy-egy új egészségi innováció bevezetésekor ezt a két szempontot is szem előtt kell tartani. Egy közép-európai elemzés, amit az Ideas&Solutions magyar ügynökség végzett, szintén azt javasolja, hogy a közveden és közvetett kiadások monitorozásakor hozzák összhangba az egészségi és a szociális gondoskodást. „Az elemzés célja az volt, hogy felmérjék a vérrák kezelésének elérhetőségét Közép-Európában” — mondta Molnár Márk, a tanulmány egyik résztvevője. Az elemzés értékelte a klinikai ajánlások időszerűségét, a kezeléshez való hozzáfizetés lehetőségét, a betegszervezetek szerepét, a megbízható klinikai adatok elérhetőségét. Szlovákián kívül Lengyelország, Csehország, Magyarország Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Románia is részt vett a tanulmányban, de az összehasonlítás kedvéért Ausztriát, Franciaországot és Németországot is meghívták. Szlovákia all ország között a 8. helyen végzett a plazmasejtes mielóma kezelésének tekintetében. Bár az elmúlt évben javult a helyzet Szlovákiában is, a betegek még mindig nehezen jutnak hozzá a legmodernebb gyógyszerekhez. A külfölddel összehasonlítva ezek későn kerülnek Szlovákiába, és csak a betegség bizonyos stádiumában kaphatja meg a páciens. Ezekről a problémákról a szakemberek tájékoztatni fogják az illetékes szerveket. (kovács) Aki szőlőt ültet, nagy urat vesz magának - írta Jókai, aki tapasztalatból tudta, hogy mennyi munkával jár a szőlőtermesztés. De amikor ősszel kézbe vehetjük az első friss, hamvas fürtöket, beláthatjuk megéri! A bogyós gyümölcsűek családjába tartozó szőlő Kis-Ázsiából származik, de a Kárpát-medencében korán meghonosodott. Számtalan színű és ízű, bogyónagyságú fajtája ismert. Megkülönböztetünk bor- és csemegeszőlő-fajtákat, de sok fájta ún. kettős hasznosítású. . Miért jó? 18 százalékos vagy magasabb cukortartalma miatt a legnagyobb energiatartalmú gyümölcs. 6-9 g fehérjét, 5 g zsírt; 180 g szőlőcukrot, 5 g szerves sót, 130 g rostot tártálmaz kilogrammonként, mintegy hetven százaléka víz. C-vitamintartalma alacsony (5 mg/100 g). A szőlő a szervezet számára közvetlenül is felhasználható cukrot - szőlőcukrot - tartalmaz, ezért kúraszerűen is ajánlható vérszegény, legyengült szervezet számára, daganatos betegségek, székrekedés, aranyér, mindenféle gyulladásos megbetegedés gyógyszereként és női betegségekre is. Maga a gyümölcshús, illetve lé is rendkívül gazdag tápanyagforrás, ráadásul a szőlő héjában és magjában antioxidánsok, gyógyító erejű ásványi anyagok találhatók, mint például a kálium és a szelén. Késlelteti a ráncok kialakulását. Jó tudni! A szőlő a borászat legfontosabb alapanyagaként is fontos szerepet tölt be évszázadok óta. Jó minőségű, tiszta, valódi szőlőborból napi egy pohárnyi (2-3 dl) egészségére válhat mindenkinek. „Ellenjavallt" azonban gyermekeknek, a terhes vagy szoptatós kismamáknak, a fokozottan érzékeny májúaknak, bizonyos gyógyszerek fogyasztóinak és természetesen a gépkocsit vezetőknek. Hogyan fogyasszuk? Étkezés közben vagy utána ne együnk szőlőt, mert magas cukortartalma miatt igen könnyen megerjed; így nem segíti, hanem akadályozza az emésztést. Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utánérő gyümölcs: ha savanyúan szedik le, olyan is marad. Minél sötétebb árnyalatú, annál értékesebb a szervezet számára, a színes szőlő ugyanis antioxidánsokat tartalmaz. Érdekességek A fekete vagy kék színű, húsos bogyójú szőlőből egyes vidékeken lekvárt is készítettek, kelt tésztába, fánkba, rétesbe használták. Alkoholmentes, üdítő ital volt a „konty alá való" édes bor vagy fojtott must, amely készítésénél forralással tartósították a mustot megakadályozva az erjedését. Ritka, keleti eredetű édesség volt a mustméz vagy más néven pekmez. Ez úgy készült, hogy mustba birsalmát vagy sütőtököt szeleteltek, és addig főzték, amíg mézsűrűségű nem lett. (hazipatika)
