Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-19 / 218. szám
www.ujszo.com | 2019. szeptember 19. ISKOLA UTCA 115 TANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! Élelmiszerpazarlás és környezetszennyezés Figyeljünk a különbségre! Sok élelmiszer nem végezné a szemétben, ha az emberek különbséget tudnának tenni a minimális szavatosság és a lejárati idő között. • A lejárati idő azt jelzi, hogy az élelmiszer meddig fogyasztható. Vásároljunk helyit! • A minimális szavatosság azt mutatja, hogy az élelmiszer minősége meddig kiváló. Ennek a lejárta után az étel továbbra is fogyasztható, noha veszthet a minőségéből. Olcsóbb, és a környezetnek, egészségnek is jót tesz, ha minden évszakban sokféle, lehetőleg helyi idényterményt vásárolunk! Egyrészt azokat nem kell távoli, több ezer kilométerre lévő országokból szállítani; másrészt nem kell mesterségesen értetni, és gyakran éretlenül leszedni, mondván „úgyis megérik a hosszú út alatt” (miközben tápanyag- és vitamintartalmukat saját érlelésükre felélik). Pazarló országok Az Európai Parlament közlése szerint a legtöbb élelmiszert Hollandiában dobják ki, fejenként évi 541 kilogrammot, a sorban második Belgium (345 kg), majd Ciprus (327 kg), Észtország (265 kg) következik. Ezekben az országokban nyilván azért magas ez az érték, mert kisszámú lakosság között oszlik meg a teljes pazarlás. A nagyobb lélekszámú országok között Lengyelország a legnagyobb pazarló (247 kg.), Anglia a második (236 kg). D obtál már ki ételt? Ezzel bizony pénzt dobtál a szemétbe, és üvegházgázokat engedtél a légkörbe. Családonként évente több mint 2000 eurót megtakaríthatnánk, ha mindig csak annyit vásárolnánk, amenynyit megeszünk. Több mint 160 kiló ételt dob ki évente a kukába egy átlagos szlovákiai polgár. Megtermelésükkel, szállításukkal, elkészítésükkel feleslegesen terheljük a légkört, a környezetet és a pénztárcánkat. Rengeteg élelem kárba vész világszerte egyebek mellett a helytelen betakarítás, tárolás és szállítás, a szigorú eladási határidők, a szupermarketek kereskedési gyakorlata (csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és akcióikkal túlvásárlásra ösztönöznek), a piacok élelmiszer-hulladéka, az élelmiszeripar helytelen feldolgozási módszerei, éttermek, büfék, közétkeztetés ételhulladéka és a vásárlók pazarlása miatt. Eeyharmad a Kukában végzi Legfrissebb elemzések alapján a világon évente megtermelt 4 milliárd tonna élelmiszer mintegy jó harmada 1,3 milliárd tonna élelmiszer végzi a szemétben. Összehasonlításképp: jelenleg világszerte mintegy 870 millió ember éhezik, naponta 25 000 ember hal éhen a világon, miközben a kidobott élelmiszer mindössze egynegyede is elegendő lenne ahhoz, hogy minden éhező jóllakhasson. Ráadásul az ENS2 előrejelzései alapján 2050-re 10 milliárdra növekedhet a Föld lakossága, vagyis a jelenleg kitermelt élelmiszermennyiség messze nem lesz elegendő az emberek számára. A rendkívüli pazarlás következtében az emberiség évente 990 milliárd dollárnak megfelelő pénzösszeget dob ki a kukába. A pénzveszteség mellett a természeti források - mint például a víz, a termőföld vagy az energia — is feleslegesen elhasználódnak. A becslések szerint a világ összes termőföldjének 28 százalékán felesleges lenne beszedni a termést, mert mind a szemétben végzi. Körülbelül 1,4 milliárd hektárnyi termőföldről van szó, vagyis annyi, mint Kína, Mongólia és Kazahsztán kiterjedése együttvéve. Az adatok alapján Szlovákiában évente 860 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el. Ez kifejezetten rossz arány, hiszen Magyarországon is körülbelül ennyi élelmiszer végzi a szemétben, viszont az ország lakossága csaknem kétszer akkora, mint Szlovákiáé. Leginkább zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki, valamint kenyeret. Ráadásul minden tizedik háztartás mindennap dob ki ételt. Klímagyilkos pazarlás Igaz ugyan, hogy a szemétbe dobott étel az egyéb kommunális szeméthez képest könnyen lebomlik, ám eközben rengeteg üvegházhatású gáz (főként metán) keletkezik. A megtermelt, de meg nem evett élelemből évente 3,3 milliárd tonna szén-dioxid kerül a levegőbe - vagyis ekkora a meg nem evett ételek szénlábnyoma, éghaj latmelegítő hatása. 38%-kal csökkenne a felmelegedés, ha felére csökkenne csak Európában az ételhulladék! A kidobott étel nemcsak a hulladékkezelés során, hanem már előállításával is óriási mértékben terheli a Földet: értékes édesvizet, több ezer hordónyi olajat, nagy mennyiségű energiát és vegyszert használnak fel hozzá, és feleslegesen alakítanak ki újabb és újabb termőterületeket, tovább veszélyeztetve ezzel az éghajlatot és a biológiai sokféleséget. Csak vízből 550 milliárd köbmétert használnak fel évente és 1,4 milliárd hektár termőföldet (a megművelhető területek harmadát) a mezőgazdaságban olyan termények előállítására, amelyeket azután soha nem fogyasztanak el. A legnagyobb szénlábnyomú élelmiszerből, a húsból a nagy jövedelmű régiókban (köztük Amerikában és Európában), valamint Latin-Amerikában dobják ki a legtöbbet - az elpazarolt hús 80%-át. Ázsiában inkább a zöldségek és gabonafélék kerülnek a kukába. Mit tehetünk? A kidobott étel 42%-a a háztartásokból kerül ki, érdemes a házunk táján kezdeni. Egy kis odafigyelés csodákra képes. Csökkenthetjük a pazarlást és sokat megtakaríthatunk, ha • bevásárlólistát készítünk a boltba indulás előtt, • figyelünk a háztartásba kerülő élelmiszerek szavatosságára, • rendszeresen ellenőrizzük hűtőnk tartalmát, • időben elfogyasztjuk a közelgő lejáratú termékeket, • hasznosítjuk a maradékokat is. Ezzel a módszerrel 2 év alatt 270 000 tonnával sikerült csökkenteni a britek 8 millió tonnás ételhulladék-mennyiségét. Összeállította: Mislay Edit (Forrás: TASR, ú, husmenteshetfo.hu) A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a Green Coop - Vidám paradicsom szövetkezet támogatásával, országszerte 800 magyar tanuló olvassa, szeptember 5-étől szeptember 26-áig. A gazdaság környezetre gyakorolt hatásának témáját dolgozzuk fel, és azt, hogyan kell környezettudatosán élni. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a négy tematikus oldal anyagával pedig gyarapithatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal szeptember 26-án jelenik meg. <Vu£ó/rn/ PARADICSOM N** W» A hús ára A túlzott húsfogyasztás napjainkra az egyik legjelentősebb - ha nem ez első számú - klimagyilkossá vált. Bár a hús drágul, a fogyasztás tovább nő, mert a drágulás ellenére sem fizetjük meg a hús valódi árát: az ipari méretű takarmánytermesztés és állattartás környezet-, éghajlat- és egészségkárosításának a költségeit. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a 7,5 milliárdos népesség ellátására 65 milliárdra növelt haszonállat-állomány fenntarthatatlan terhet ró az éghajlatra, a Föld eltartó képességére. A hústermelés és -fogyasztás a globális üvegházgáz-ki bocsátás legalább 25%-áért felelős, és környezeti terhe 2-5-ször nagyobb, mint a növénytermesztésé. Miért? Mert legalább 7 kg gabona kell 1 kg marhahús, 4 kg 1 kg disznóhús és 2 kg 1 kg csirkehús előállításához. Vízből pedig átlag 100-szor több kell 1 kg hús előállításához, mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. DP190410
