Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-19 / 218. szám

2 KÖZÉLET 2019. szeptember 19. | www.ujszo.com RÖVIDEN Őaputovát vétóra kérik az újságírók Pozsony. A Riporterek Határon Nélkül (RSF) nevű nemzetközi újságíró-szervezet arra szólította fel Zuzana Caputová köztársa­sági elnököt, hogy vétózza meg a sajtótörvény kedden elfogadott módosítását. A szervezet szerint a politikusoknak adott „válasz­adásijog” ugyanis rendkívül problémás. Ez az intézmény a közszereplőknek, köztük a po­litikusoknak arra ad lehetőséget, hogy az általuk megfogalmazott válasz közlésére kötelezzék a nyomtatott lapokat. (czg) Olcsóbb lehet a gyümölcs és a méz Pozsony. Az SNS képviselői ja­vaslata értelmében 2020január­jától csak 10%-os áfa terhelné az egészségesnek minősülő alapve­tő élelmiszereket, azaz a tejter­mékek többséget, a mézet és a mérsékelt égövből származó gyümölcsöt, zöldséget. A kor­mánypárt közben módosította elképzelését, eredetileg ugyanis az édességen kívül valamennyi élelmiszer adókulcsát csökken­tették volna 20%-ról 10%-ra, ami azonban túl nagy érvágást jelen­tett volna a költségvetésre. Éva Antosová képviselő közölte: a szűkített kör szigorúan az egész­séges élelmiszerekre és a Szlo­vákiában termesztett gyümöl­csökre, zöldségekre vonatkozik - ennek költségvonzata 65 millió euró lesz. (TASR, ú) Ruszin platformot alapít a Híd Pozsony. A Híd két politiku­sa, Michal Goriscák és Ravasz Ábel alelnök kedden az eperjesi régióban dolgozó ruszin aktivis­tákkal találkozott Felsővízköz (Svidník) városában. Itt jelen­tették be, hogy a párt ruszin plat­formot alapít, amelybe a kisebb­séghez tartozó polgármestere­ket, aktivistákat hívják meg. A formáció nemcsak a ruszin kö­zösség nyelvi, kulturális és val­lási kérdéseivel foglalkozik, ha­nem a régió fejlesztésével is. A platform első feladatai kö­zött szerepel, hogy létrehozzák a ruszin közösségek atlaszát, amelyet a roma atlasz módszer­tana szerint készítenek el. A do­kumentumhoz olyan adatokat gyűjtenek, amelyek a ruszin ki­sebbség kultúrájának, nyelvé­nek megőrzését szolgálják. Ezen kívül egy petíciót is indítanak, amelyben a régiójukra szeretnék felhívni a figyelmet. „Azt szeretnénk, hogy a ruszi­nok a Híd teljes értékű pillérét alkossák” - mondta Ravasz. Dániel Kerekes választási szakértő szerint a Híd számara az elmúlt időszakban távozó sze­mélyiségek és szavazatok pótlá­sára az is egy lehetőség lehet, hogy a roma és a ruszin nemzetiségű választókat pró­bálja megszólítani. „Bugár Bé­lának az államfőválasztás során elért eredményéből is látszik, hogy a ruszin kisebbséget is megszólította” - magyarázta Kerekes. (ú) Igazságtalannak tartják a nyugdíjba vonulásról szóló táblázatot Újonnan már egy táblázat alapján vonulunk nyugdíjba (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament képvise­lői elfogadták azt a módosí­tást, amely egy táblázatban határozza meg a nyugdíjba lépés várhaté idejét a születé­si év és a nevelt gyerekek szá­ma alapján. Az ellenzék sze­rint a táblázat igazságtalan. Mint arról már korábban beszá­moltunk, a képviselők, miután al­kotmányba foglalták a nyugdíjkor felső határát, eltörölték azt a rend­szert is, amely a várható országos élettartam alapján határozza meg a nyugdíjba lépés idejét. Ehelyett egy fix táblázat alapj án határozzák meg, ki mikor mehet nyugdíjba. A táb­lázat alapján például az a nő, aki 1960-ban született, egy gyerek ne­velése után 62 év 10 hónaposán mehet nyugdíjba, két gyerek után pedig egy hónappal hamarabb. Há­rom vagy négy gyerek esetén 61 év 10 hónapban határozza meg a tör­vény a nyugdíjba vonulás idejét, öt vagy ennél több gyerekkel pedig 60 és fél évben. A gyermek nélküli 1960-ban született nők, akárcsak a férfiak, 63 évesen lehetnek nyug­díjasok. Egy gyerek=fél óv A 64 évben meghatározott nyugdíjkorhatár-plafon azokra a gyerek nélküli nőkre és férfiakra vo­natkozik, akik 1966-ban vagy ennél később születtek. Fél évvel hama­rabb, tehát 63 és fél évesen azok a nők mehetnek el nyugdíjba, akik 1964- ben vagy ennél később születtek, és neveltek egy gyereket. A 63 éves nyugdíjkorhatár azokra a nőkre vo­natkozik, akik két gyereket neveltek és 1961-ben, vagy ennél később szü­lettek. A 62 és fél éves nyugdíjba lé­pés az 1962-es vagy ennél későbbi évfolyamba tartozó nőket érinti, amennyiben három vagy négy gyer­mekről gondoskodtak életük során, de azokat is, akik legalább öt gyereket neveltek és 1965-ben vagy ezután születtek. Hibás törvény A Sme rodina ellenzéki képvise­lője, Petra Kristúfková szerint a tör­vény mintegy 111 ezer nőt diszkri­­minál, akik 1958 és 1960 között szü­lettek: arra figyelmeztetett, hogy a táblázat nincs összhangban az alkot­mánnyal, amely a törvénymódosítás után három gyerekig garantálja, hogy a nők gyerekenként hat hónappal ha­marabb mehetnek nyugdíjba. Kristúf­­kovával Jozef Mihál is egyetértett. Például, ha egy 1960-ban született nő három gyermeket nevelt, a törvények értelmében négy hónappal később mehet csak nyugdíjba, mint kellene. Kompromisszum? Marián Kéry (Smer) szerint kompromisszumos javaslat lett elfo­gadva, Jozef Burian (Smer) ugyan legitimnek tekinti Kristúfková meg­jegyzéseit, viszont ha elfogadták volna a képviselő javaslatait, az 1958- ban és 1957-ben születettek esetében okozott volna aránytalanságot. Az elfogadott törvény értelmében alap­vetően a nők nyugdíjba lépésének idejét csökkentik, férfiak csak kivé­teles esetben élhetnek ezzel a lehe­tőséggel, például ha a gyereket nem az anya nevelte. A törvény azt is meghatározza, mit jelent a gyermeknevelés. Abban az esetben befolyásolják a nyugdíjba lépés idejét, amennyiben a nő a gye­rekről legalább 10 vagy 5 évig gon­doskodott - utóbbi eset csak akkor érvényes, ha a gyereket 8 éves ko­rától nevelte. A törvény tehát az örökbefogadott gyermekekkel is számol. (szh, webnoviny) Az MKP ma az OLaNO-ról tárgyal CZÍMER GÁBOR Az MKP országos elnöksége ma tárgyal arról, mit kezd­jenek az OLaNO ajánlatával, miszerint a két párt koalíció­ban induljon a parlamenti választáson. Pozsony. Az MKP egyes járási szervezetei elfogadnák Matovic ajánlatát, hasonlóan vélekedik Beré­­nyi József elnökségi tag is, aki Nagy­szombat megyében már most is együttműködik az OEaNO-val. „Van egy ajánlat, amit meg kell hallgatni, nekünk is el kell mondani az elkép­zeléseinket. Aztán az országos taná­csunk dönt.” Az MKP Országos Tanácsa koráb­ban arra hatalmazta fel az MKP el­nökségét, hogy a koalíciókötésről Berényi József (M KP) (TASR-fotó) vagy a választási pártban való indu­lásról tárgyaljon a lehetséges partne­reivel. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a pártvezetésnek arra nincs mandátu­ma, hogy egy másik politikai szub­jektum listáján való indulásról egyeztessen. A napokban üléseznek az MKP járási elnökségei is, de az OEaNO-val való együttműködés te­kintetében az egyes régiók álláspont­ját a járási konferenciák határozzák meg. A párt október 12-én tartja kongresszusát, ahol a más politikai szubjektumokkal való együtt­működésről is döntés születhet. Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakembere szerint ha az MKP vagy a Híd szlo­vák párttal koalícióban indulna, az egyértelműen az elmúlt évtized, tá­­gabb értelemben az elmúlt harminc év szlovákiai magyar politikai stratégi­ájának a megváltozását hozhatja. „Nehéz megítélni, hogy a szlovák vagy a magyar oldalon okozna-e ez nagyobb megdöbbenést” - mondta az elemző. Hozzátette, ha az MKP az OEaNO mellett dönt, feladja az ed­digi csak önerőből való magyar ér­dekképviselet elvét. „Gyakorlatilag egy »koalíciós Híd« révén, szlovák szavazatokkal együtt juthatna be a parlamentbe. Nehezen tudom elkép­zelni, hogy az MKP-s vezetésben egyáltalán felmerülne az OEaNO-ba való beolvadás. Inkább technikai ko­alícióban gondolkodnak, mindkét ol­dalon” - magyarázta. Hangácsi elmondta, hogy a Híd és az MKP közti tárgyalások kudarca miatt új szubjektumok jelentek meg. Az elemző szerint az Összefogás újra egységes magyar pártot szeretne lét­rehozni. „Ehhez viszont a Híd és az MKP még most túlságosan erősek” - mondta Hangácsi. A városoknak fáj az adócsökkentés ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) arra kéri a köztársa­sági elnököt, Zuzana Öaputo­­vát, hogy ne írja alá az adóalap adómentes részének emelósóről szóló jogszabályt. Pozsony. Richard Rybnícek, az ÚMS elnöke szerint ugyanis, míg a családoknak átlagosan 3,80 eurót hoz a konyhára havonta a Híd mó­dosítása, az önkormányzatok éves adókiesése eléri a 149 millió eurót. Az ÚMS szerint csak Pozsony 12 millió eurótól eshet el, de például Komárom is 600 ezer euróval lesz szegényebb. Peter Antal, a Híd par­lamenti képviselője szerint az ön­­kormányzatoknak ugyanakkor ren­geteg egyéb lehetőségük van a be­vételeik növelésére, így semmi okuk arra, hogy megfúrják a hidas kép­viselők javaslatát, amely az alkal­mazottaknak biztosítana egy kis többletbevételt. Míg a Híd a mun­kavállalókat, az SNS a vállalkozó­kat célozta meg a javaslatával. A parlament szerdán elfogadta a jöve­delemadóról szóló törvény SNS ál­tal kezdeményezett módosítását, amely szerint jövő januártól 21-ről 15%-ra csökken Szlovákiában a társasági adó kulcsa. Ez azonban csak azokra a cégekre vonatkozik, amelyek éves forgalma nem éri el a 100 ezer eurót. A parlamentben ezt a javaslatot is döntő többséggel fo­gadták el, a szavazáson részt vevő 143 képviselőből 131 szavazott rá. Radovan Báláz, az SNS parlamenti képviselője szerint a céljuk az, hogy - a kormány programnyilatkozatá­val összhangban - csökkenjen a cé­gekre háruló adóteher. Az SNS által javasolt intézkedés nagyjából 42 millió eurós bevételkiesést okozhat az államnak, Báláz szerint azonban az is előfordulhat, hogy ez az összeg kisebb lesz, mivel az alacsonyabb adókulcs kevesebb okot ad a vál­lalkozóknak az adóelkerülésre. Jana Kissová, az ellenzéki SaS alelnöke elismerte, hogy ők is támogatják az adócsökkentést, ugyanakkor nem tartják a legszerencsésebb ötletnek, hogy 100 ezer eurónál húzták meg a határt, ez ugyanis diszkriminatív a nagyobb bevételekkel rendelkező cégekkel szemben. Eduard Heger, az OEaNO parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban arra figyelmez­tetett, hogy a 100 ezer eurós érték­határ miatt a cégek a jövőben művileg osztódhatnak, hogy keve­sebb adót fizessenek. (TASR, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom