Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-18 / 217. szám
KÜLFÖLD 8 2019. szeptember 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nem lesz nagyobb a brüsszeli büdzsé Kiélezett vokscsata Izraelben Öt hónapon belül másodszor kénytelen a szavazók elé járulni Netanjahu izraeli kormányfő Brüsszel. Németország a bruttó nemzeti jövedelem 1%-ában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását a 2021 és 2027 közötti európai uniós költségvetéshez, és így a tervezettnél kevesebb forrás jutna bizonyos célokra -jelentette a brüsszeli sajtó egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva. Bár elemzők szerint ez az 1% nagyjából megfelel a jelenlegi szintnek, az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számító Egyesült Királyság tervezett kilépése mintegy 10 milliárd eurós lyukat fog ütni a közös büdzsén, amit a befizetések növelésével kívánna orvosolni az 1,11 %-os jövőbeli arányra javaslatot tévő Európai Bizottság. Az emelésre a támogatók szerint azért is szükség lenne, hogy a közösség a mostaninál ambiciózusabban léphessen fel például a kutatás, a határvédelem, a digitális gazdaság, illetve a klíma- és a védelempolitika területén. (MTI) Matteo Renzi kilép a kormánypártjából Róma. Matteo Renzi, az olasz balközép Demokrata Párt (PD) volt főtitkára, volt miniszterelnök kilép pártjából, és önálló parlamenti frakciót alakít. Renzi ezt telefononjelentette be Giuseppe Conte olasz miniszterelnöknek. Renzi arról biztositotta a kormányfőt, hogy az általa tervezett új parlamenti frakció továbbra is támogatja a PD és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) szeptember elején megalakított kormányát. Számítások szerint Renzivel a PD mintegy 20 képviselője és tíz szenátora készül új parlamenti frakciót alakítani. (MTI) Teherán nem kér Washingtonból Teherán. Irán soha nem fog kétoldalútárgyalásokat folytami az Egyesült Államokkal, ám kész a többoldalú megbeszélésekre, amennyiben Washington visszatér a 2015-ös atomalkuban rögzítettekhez - közölte Irán vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah. Hamenei annak kapcsán nyilatkozott így, hogy a New Yorkban tegnap kezdődött ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán részt vesz Haszan Róháni iráni elnök és amerikai hivatali partnere, Donald Trump is. Washington és Teherán között az atomalku tavalyi amerikai felrúgását követően szombattól újra kiújult a feszültség. (MTI) Orosz rakéták sora a sarkvidéken Moszkva. Oroszország Sz-400- as légvédelmi rakétákat telepített a Jeges-tengeren található, a Barents-tengert határoló Novaja Zemlja szigeteken -jelentette az Északi Flotta. Az új légvédelmi rendszer telepítése Oroszország sarkvidéki politikájának egyik fontos tényezője. Vlagyimir Putyin elnök utasítására Oroszország megerősítette katonai jelenlétét az arktiszi térségben, támaszpontok létesítésével az ország európai területének északi részén és Szibériában. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Az áprilisinál magasabb részvétel mellett zajlott tegnap az izraeli parlamenti választás, főleg az arab választókerületekben voltak aktívak a polgárok. Az utolsó felmórósek szerint fej fej mellett áll a kormányzó jobboldali Likud ós az ellenzóki centrista Kék-fehér párt, de egyiknek sem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges 61 mandátuma a 120 tagú kneszetben. Az áprilisi patthelyzet megismétlődésétől tartva rendeztek általános választásokat Izraelben. Azért kellett öt hónappal az áprilisi választások után ismét szavazóumákhoz szólítani az izraelieket, mert a kormányalakításra felkért Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek a meghatározott időtartamon belül nem sikerült megalakítania egy új kabinetet. Ráadásul a 2009 óta folyamatosan kormányfői hivatalban lévő Netanjahu nem adta vissza felhatalmazását Reuven Rivlin államelnöknek, hogy ő mást nevezhessen meg kormányfőjelöltnek, hanem megszavaztatta a parlament (kneszet) feloszlatását és új választások kiírását. A választásokat befolyásolhatja, hogy néhány napja Netanjahu a palesztin ellenőrzés alatt álló Ciszjordánia egy részének annektálására tett ígéretet, ha a választások után is folytathatja a kormányzást, és noha ezt már az áprilisi választások után is megígérte, azóta nem tett lépéseket megvalósítása érdekében. A 2400 négyzetkilométer területű völgy az Izrael által az 1967-es hatnapos háború során elfoglalt Ciszjordániában van, ahol mintegy 3 millió palesztin és több mint 400 ezer zsidó telepes él. A zsidó telepek létrehozása a nemzetközijog, a genfi egyezmény alapján nem jogszerű, ezért megítélésük is vitatott, Izrael azonban biztonsági és történelmi okok alapján visszautasítja ezt az álláspontot. A kormányzó Likud riválisa, a Kék-fehér pártszövetség a kampány során csak követni tudta a médiát uraló, a témákat meghatározó Netanjahut. Elsősorban népjóléti intézkedésekkel próbálták elcsábítani a csalódott jobboldali szavazókat, illetve nagyobb biztonságot ígértek a Gázai övezet környékén élőknek. Ha a Likud és koalíciós partnerei nem szerzik meg a kneszet képviselői helyeinek több mint felét, legalább 61 helyet, akkor ismét patthelyzet áll elő: Netanjahu nem tud kormányt alakítani, viszont meg tudja akadályozni, hogy az ellenzék vezetője, Béni Ganz elfoglalja a kormányfői széket. Reuven Rivlin államelnök a választások előestéjén bejelentette, hogy minden rendelkezésére álló törvényes lépést megtesz egy újabb, harmadik választás elkerülése érdekében. Nemcsak a választások foglalkoztatják az izraelieket, hanem legalább ennyire fontos számukra, hogy kiderüljön: Netanjahu várható győzelme esetén milyen törvények születnek majd a miniszterelnök mentelmi jogának szavatolására. Netanjahu nem volt hajlandó kijelenteni, hogy nem fogja kérni a kneszettől a parlamenti mentelmi jogának megszavazását a vádirat benyújtása esetén. Szerinte nem történik meg a már elkészített „abszurd” vádirat benyújtása az ellene folyó három korrupciós ügyben. Netanjahu számára létkérdés, hogy miniszterelnök maradjon, mert csak ebből a pozícióból tudja hatékonyan elejét venni egy esetleges bírósági eljárásnak. Az országban 6,39 millió választópolgár szavazhatott 10 788 választási urnánál 22 párt képviselőire, de utóbbiak közül a felmérések szerint csak tíznek van reális esélye átjutni a 3,25%-os bejutási küszöbön. Iránból induló drónok? Johnson a félénk Hulk Szaúd-arábiai és amerikai szakértők szerint „nagyon nagy valószínűséggel" Iránból indult a hétvégi légi támadás Szaúd-Arábia olajipara ellen - adta hírül tegnap a CNN amerikai hírtelevízió. Rijád/Washington. A CNN hírtelevízió szerint egy olyan iráni támaszpontról indították a robotrepülőket, amely közel van az iraki határhoz. A CNN nem drónokról számol be, ahogy az első hírekben szerepeltek a támadó eszközök, hanem robotrepülőkről, más néven cirkáló rakétákról. Forrása szerint az alacsonyan repülő rakéták északról érkeztek célpontjukhoz, és semmi sem utal arra, hogy dél felől, ráadásul Jemen - mint indítóállomás - túl nagy távolságra van a rakéták becsapódási helyeitől. Jemen azért merült fel, mert a támadás elkövetőiként a Szaúd- Arábiával háborúzó - és Irán támogatását élvező - jemeni húszi felkelők jelentkeztek. A nyomozást segíti, hogy nem mindegyik drón vagy rakéta talált célba. Washingtonban régóta úgy vélik, a húszikat Teheránból katonailag is segítik. Teherán tagadta a vádakat. Szaúd-Arábia vizsgálatot indított, amelyhez az ENSZ-től is segítséget kért. „Úgy tűnik, hogy Irán áll a szaúdi olajmezők elleni támadás hátterében, de biztosan még nem állítanám” - fogalmazott Donald Trump. Az amerikai elnök ugyanakkor kijelentette, „nagyon közel állnak” annak megállapításához, hogy ki a felelős a támadásért. Trump leszögezte: az USA nem akar háborút Iránnal, bár felkészül, és megvan erre a katonai képessége. (MTI) London. Megkezdte a brit legfelsőbb bíróság a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalását. A londoni alsóház ülésszaka egy hete ért véget, miután Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. Az új ülésszak október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) jelenleg érvényes október 31-i határideje előtt kezdődne, amikor az uralkodó kihirdetné Johnson kormányának új törvényalkotási programját. Boris Johnson szerint van esély új megállapodásra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerérői, de ebben nem szerepelhet a jelenlegi tartalékmegoldás - backstop -, amely az ír-északír határon Menekültek új hulláma Róma/Tunisz/Athén. Ismét illegális bevándorlókat vett a fedélzetére a Földközi-tengeren az Ocean Viking: 48 ember szállt át a civil szervezet hajójára egy túlzsúfolt bárkáról a líbiai partok közelében. Az Ocean Vikinget működtető SOS Mediterranée nevű szervezet vette észre a bajba került fabárkát a líbiai partoktól 100 km-re. A hajó fedélzetére felvett emberek között van öt nő és kilenc gyerek. Az Ocean Viking alig két napja kezdte újra mentési tevékenységét a Földközitengeren, miután előzőleg elérte 82 bevándorló partra szállítását Lampedusa szigetén. Ez azt mutatja, hogy az új balközép olasz kormány hivatalba lépésével enyhült az ország menekültpolitikája. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a közép-afganisztáni Parvan tartomány fővárosában, Csarikarban, Asraf Gáni afgán elnök kampányrendezvényének közelében; a detonációban 24-en meghaltak, 45-en megsebesültek. Az elnöknek és a kampánystáb tagjainak nem esett bajuk. Az országban szeptember 28-ra tűzték ki az elnökválasztást. A kormány ellen harcoló tálibok fogadkoztak, mindent megtesznek a voksolás megakadályozásáért. (Tasr/ap) évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza. Johnson hétfőn Jean- Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével találkozott, ezt követően közölte: már az elmúlt hetekben is komoly munka folyt, de most már „tényleg fel kell gyorsítani” a tárgyalásokat. Kijelentette: jó esély van a megállapodásra, amelynek körvonalait ő már látja is. Amúgy egy nappal azután, hogy Johnson a Hihetetlen Hulk nevű képregényhőshöz hasonlította magát, a Junckerrel folytatott tárgyalást követően megfutamodott egy sajtótájékoztató elől, mert pár tüntető kifütyülte... Mark Ruffalo, a Marvel-fílmekben Hulkot alakító színész közölte: Johnson elfelejti, Hulk csak a jó ügy érdekében harcol, és akkor a legjobb, ha egységben van a csapatával. (MTI, 444 hu) Elsüllyedt egy illegális bevándorlókat szállító csónak Tunézia partjai közelében, legalább ketten meghaltak és 14-en eltűntek - közölte a tunéziai parti őrség szóvivője. A hatóságoknak sikerült kilenc embert kimenteni. Az utóbbi két napban a tunéziai parti őrség tíz olyan csónakot tartóztatott fel, amelyek migránsokat szállítottak Európa felé. Őrizetbe vettek 192 embert, 3 iraki kivételével valamennyi tunéziai polgár volt. Mintegy 200 illegális bevándorló érkezett tegnap Törökországból Kiosz, Kosz és Leszbosz görög szigetekre, illetve további 43 ember érte el a török partoktól Alekszandropolisz kikötővárost — közölte a pireuszi parti őrség. (MTI) Benjámin Netanjahu kormányfő és felesége, Sarah az urnánál. Netanjahu ellen korrupciós perek indultak, neje pedig botrányairól hírhedt. (TASR/AP)
