Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-16 / 215. szám
4 KÜLFÖLD 2019. szeptember 16. I www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt Oszama bin Laden fia Lángolt a gigászi olajfinomító A felére csökkent átmenetileg a szaúd-arábiai olajkitermelés a dróntámadások miatt Washington. A Fehér Ház nyilatkozatban jelentette be, hogy egy amerikai terrorizmusellenes műveletben meghalt Hamza bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet meggyilkolt egykori vezetőjének fia, aki maga is kiemelkedő alakja lett a szervezetnek. Az amerikai elnöki hivatal közölte, a műveletet az afganisztáni-pakisztáni határ térségében hajtották végre. Az akció időpontját nem árulták el. Hamza bin Laden 30 év körüli lehetett, és Washington feltételezése szerint ő követte apját az al-Kaida megmaradt részének élén, hírszerzési értesülések szerint apja állítólag kifej ezetten erre képezte ki. (MTI) Csak kisebb hongkongi tüntetés Hongkong. Rendőrségi engedély híján csak kisebb tüntetések voltak a hétvégén Hongkongban, kormányellenes demonstrációk mellett Pekingpártiak is, a szembenállók helyenként összecsaptak egymással. A rendőrség a hétvégére betiltott minden ellenzéki tüntetést, ezért csak kevesen merték megszegni a tiltást. A fekete ruhát, maszkot viselő dacolok is gyorsan ledobták magukról az álcát, amikor várható volt, hogy konfrontálódni fognak a rendőrökkel. Hongkongban immár harmadik hónapja tartanak a tömegtüntetések. (MTI) Dróncsapás a keletlíbiai lázadókra T ripoli. Egy dróncsapásban életét vesztette a líbiai fővárost, Tripolit ostromló kelet-líbiai erők két parancsnoka - közölték a líbiai polgárháborúban szemben álló felek. A művelet súlyos csapást jelent a Kelet- és Dél- Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó, Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg számára, amely áprilisban indított offenzívát a nemzetközileg elismert líbiai kormány ellenőrzése alatt álló Tripoli elfoglalására, de mindeddig sikertelenül próbálta áttömi a főváros déli védelmi vonalát. A támadást az ENSZ által támogatott kormánnyal laza szövetségben lévő milíciák követhették el. (MTI) India és Kongó: két súlyos hajóbaleset Újdelhi/Kinshasa. Elsüllyedt egy turistahajó India délkeleti részén, legalább 15 ember meghalt, több tucatnyian eltűntek. A szerencsétlenség a Godávari folyón történt. A hajó 63 embert, főleg turistákat szállított éppen egy kirándulóhelyhez az Andhra Prades állambeli Rádzsamundri közelében. Indiában gyakoriak a hasonló vízi balesetek a túlterhelt hajók és a jelentéktelen biztonsági intézkedések miatt. Elsüllyedt egy áru- és utasszállító hajó a Kongó folyóban a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa, Kinshasa térségében, legalább 36 ember eltűnt. (MTI) A világűrből is látszik az eltalált szaúdi olajterminál füstje (TASR/AP-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rijád/Teherán. Irán visszautasította és óriási hazugságnak nevezte tegnap az Egyesült Államoknak azt a vádját, amely szerint Teherán áll a szaúdi olajterminálok ellen előző nap végrehajtott dróntámadások mögött. Szaúd- Arábia képes ós szándékában is áll szembeszállni a területét ért „terrorista agresszióval" - közölte Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös. Dróntámadások érték szombaton a szaúd-arábiai Aramco állami olajvállalat két olajterminálját, köztük a világ legnagyobb olajfinomítóját. Elkövetőként a jemeni húszi lázadók jelentkeztek, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azonban a húszikat támogató Iránt tette felelőssé ezekért és a korábbi támadásokért. „Teherán áll száz olyan támadás mögött, amelyet Szaúd- Arábia ellen hajtottak végre, miközben Haszan Róháni (iráni elnök) és Mohamed Dzsavád Zaríf (külügyminiszter) azt színleli, hogy diplomáciával van elfoglalva” - írta Twitter-üzenetében Pompeo. Miközben Irán szavakban a feszültség csökkentése mellett van, példa nélkül álló támadást mért a világ első számú energiaszolgáltató országára — tette hozzá. Szerinte nincs bizonyíték arra, hogy Jemenből érkezett az összehangolt támadás. Teherán mindent tagad Az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette tegnap: Washington maximális nyomást gyakorol Iránra, de miután látja, hogy ez hatástalan, óriási hazugságokhoz folyamodik. Washington a szaúdi olajlétesítmények elleni támadás vádjával akarja igazolni jövőbeni támadásait Irán ellen — tette hozzá. Amirali Hadzsizadeh, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka azt mondta, anélkül, hogy utalt volna a Szaúd- Árábia elleni támadásokra: „Mindenkinek tudnia kell, hogy minden olyan amerikai támaszpont és repülőgép-hordozó a térségben, amely legfeljebb 2000 kilométerre van Irántól, az iráni rakéták hatótávolságán belül esik. Irán mindig készen állt egy totális háborúra.” Óriási anyagi veszteség Több mint a felére csökkent átmenetileg a szaúdi napi olajkitermelés azután, hogy a jemeni húszi lázadók dróntámadásokat intéztek két szaúdi olajterminál ellen - ismerte el a rijádi kormány és az Aramco szaúdi olajvállalat. Közlésük szerint a dróntámadások okozta robbanások következtében 5,7 millió hordóval csökkent a napi olajkitermelés, ami több mint a fele a szaúdi olajkitermelésnek, és mintegy 5%-a a világ napi olajkitermelésének. A veszteségek egy részét az olajtartalékot tartalmazó tározókból fogják pótolni. Az illetékes amerikai hatóságok adatai szerint Szaúd-Arábia naponta átlagosan 10 millió hordó olajat termel, az augusztusi átlag pedig 9,85 millió volt. A rijádi kormány szerint a támadás következtében jelentősen csökkent az olajkitermeléskor keletkező kísérőgáz mennyisége is. A támadások miatt a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítására használt napi mintegy 2 milliárd köbláb (35,3 köbláb egyenlő 1 köbméterrel) földgáz termelése is kiesett. Az egyik támadás az Abkaik kormányzóságban lévő olajterminált érte, amely az Aramco szerint a világ legnagyobb olajfinomítója. A másik célba vett terminál a Huraisz kormányzóságban lévő olajmezőhöz tartozik, amely a 2. legnagyobb olajmező az országban. Az üzemekben robbanások történtek és tűz ütött ki. A tüzeket rövid időn belül eloltották, senkinek sem esett baja. Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió szerint hetekre lesz szükség a támadások miatt megrongálódott infrastruktúra helyreállítására. Nyugtatják az olajpiacot Szaúd-Arábia képes és szándékában is áll szembeszállni a területét ért „terrorista agresszióval” - biztosította Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös az amerikai elnököt telefonon. Donald Trump elnök hívta fel telefonon Mohamed bin Szalmánt, hogy jelezze, az USA kész együttműködni a királyság biztonságának és stabilitásának megőrzésében. Trump a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a szaúdi állami olaj létesítmények elleni közelmúltbeli támadások negatív hatással voltak az amerikai és a globális gazdaságra. Az USA szükség esetén kész megnyitni stratégiai olajtartalékait a piac megnyugtatása céljából a szaúdi Aramco elleni dróntámadások után - jelentette be az amerikai energiaügyi minisztérium egyik illetékese. Az USA stratégiai olajtartaléka 645 millió hordó. Elemzők szerint annak a jelzése, hogy Washington hajlandó tartaléka egy részét piacra dobni, visszafoghatja a várhatóan emelkedő olajárat a piacok mai nyitásakor. Hatalmi harc Jemenért A jemeni húszi lázadók elismerték, szombaton tíz drónnal intéztek támadásokat két szaúdi olajterminál ellen. Egyik szóvivőjük közölte, ez jogos válasz volt arra, hogy a szaúdiak vezette katonai koalíció beavatkozott a jemeni polgárháborúba a kormány oldalán. A húszik tévéjének nyilatkozva fogadkozott, a következő akciók kiterjedtebbek és fájdalmasabbak lesznek a szaúdi rezsimnek. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi síita lázadók és a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz, a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között, akiknek oldalán 2015-ben Szaúd-Arábia is beavatkozott katonailag. Az ottani helyzet rendkívül bonyolult; évszázadokra visszamenő vallási-törzsi konfliktusok, regionális hatalmi játszmák, a töredezett államiság réseiben megtapadó terrorszervezetek alkotják. Közel-Keleten több országban is síita-szunnita vallásháború bontakozik ki. A két felekezet vallásgyakorlása között kisebb a különbség, mint a katolikusok és a reformátusok között, ennek ellenére 1400 éve vannak rosszban. Ráadásul a felekezeti határok jelentik most már a térség két középhatalma, Irán és Szaúd-Arábia befolyási övezetei közti határt, a két hatalom most Jemen fölött is egymásnak feszül, ami csatatérré változtathatja az országot. Az olajmonarchia részéről kezdetben erődemonstrációnak indult a Jemen elleni támadás, hogy aztán kínos katasztrófává váljon. Az udvari intrika területén tehetséges, egyébként viszont ügyetlen herceg 2015-ben még hadügyminiszterként vette rá Szalmán királyt arra, hogy Szaúd- Arábia kovácsoljon szövetséget a jemeni polgárháború megoldására - a megoldás alatt a Rijád által támogatott kormányt kiebrudaló, Irán támogatását élvező húszi lázadók megtörését értette. A koalíció valódi sikerként csak Aden kikötővárosának visszafoglalását, illetve 2016-tól az al-Kaida meggyengítését könyvelhette el. Viszont azóta a húszi lázadók rendre lövik Szaúd-Arábia területét, támadásuk éppen most volt a legerőteljesebb. (MTI, index) Hivatalos gyászszertartást rendeztek a hétvégén Hararéban az egy hete, 95 éves korában elhunyt volt zimbabwei elnök, Robert Mugabe emlékére. Kevés zimbabwei vett részt a megemlékezésen, a 60 ezres stadionban az ülőhelyek bő kétharmada üresen maradt. Bár az ország új elnöke - Mugabe volt harcostársa, aki bár megpuccsolta, most mégis látnoknak nevezte, akiéit „anyaföldünk könnyezik" - nagy állami temetést szervezett neki, melyen afrikai vezetők sora éltette felszabadító hősként a karrierjét tényleg szabadságharcosként kezdő diktátort, a hararei nemzeti stadionban kongtak a széksorok. (tasr/ap) Tapogatózás a tátitoknál Kabul. Az afgán kormány csak a szeptember 28-ra meghirdetett elnökválasztást követően hajlandó megfontolni egy legitim békekötést a tálib lázadókkal - közölte az afgán elnök szóvivője. Szedik Szedikki hangsúlyozta: egy legitim béke elképzelhetetlen törvényes választások nélkül. Washington tavaly óta tárgyalt tálib j lázadókkal, hogy véget lehessen : verni az USA 2001 ősze óta tartó ; afganisztáni háborújának. Közben azonban a lázadók megsokszorozták támadásaik számát, és az USA egy hete felfüggesztette a tárgyalásokat. Az afgán kormányt nagy- ; részt kizárták ezekből az egyezte- ; tésekből, és Kabult aggasztotta, hogy az amerikaiak és a tálibok kiegyezése utánra kell majd halasztania a választásokat. A tálibok az- ; zal fenyegetőznek, hogy támadásokat intéznek majd a szavazóhelyiségek ellen, és arra figyelmeztették a lakosságot, hogy ne menjen el szavazni. Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja jelezte, hogy karnyújtásnyira került az egyezség megkötéséhez az amerikai delegáció és az afganisztáni tálib küldöttség Katarban, ami megnyithatja az utat a béke megteremtése és az USA leghosszabban - csaknem 18 éve - tartó háborújának lezárása előtt Afganisztánban. A megállapodás-tervezet értelmében az amerikai hadsereg öt afganisztáni bázisról vonulna ki. Egy első fázisban ötezer amerikai katona hagyná el az országot. Folytathatja tevékenységét Afganisztánban vasárnaptól a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, mert a tálib lázadók visszavonták a segélyszervezetre áprilisban kimondott tilalmukat. (MTI)
