Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-13 / 213. szám
www.ujszo.com I 2019. szeptember 13. KÖZÉLET 3 Focus: nagyon elutasítóak vagyunk a külföldiekkel szemben A külföldiektől leginkább a kétkezi munkások félnek, hiszen az utóbbi években pont a manuális munka területén tapasztalható a környező országokból származó munkaerő megjelenése (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák lakosság nagy része elutasító a külföldiekkel kapcsolatban, derül ki egy felméréséből. A kutatás szerint a megkérdezettek többsége azt sem tudta megbecsülni, hogy mennyi külföldi él az országban. Míg a hivatalos adatok szerint 2019 júniusában Szlovákiában 130 ezer külföldi rendelkezett tartózkodási engedéllyel, addig a megkérdezettek többsége úgy tippelt, hogy ennél kevesebb személyről van szó. Nina Galanská, a Milan Simecka Alapítvány szakembere szerint ez többek közt azért lehet, mert a környező országokból érkező külföldiek a többségnek nagyrészt nem tűnnek fel, ráadásul a mediális és politikai térben sem láthatóak. Az országban élő külföldiek számát még Pozsony megye lakosai is alábecsülték, mindezt annak ellenére, hogy ebben a megyében él az állandó lakhellyel rendelkező idegenek harmada. A Szlovákiában élő külföldiek többsége egyébként az unión kívülről érkezett. „A külföldiek hasznosak a szlovák társadalom számára” Teljes mértékben egyetért 2,2% Inkább egyetért 20% Nem tudja eldönteni 7% Inkább nem ért egyet " 44% Teljes mértékben nem ért egyet 27% A felmérésből kiderül, hogy csak 22,2% gondolja úgy, hogy a külföldiek hozadékot jelentenek Szlovákia számára, míg 71% gondolja ennek az ellenkezőjét, 7% pedig nem tudott a kérdésre válaszolni. A megkérdezettek hasonlóan nagy része úgy gondolja, hogy az idegenek nem járulnak hozzá az ország gazdasági sikerességéhez. A külföldiektől leginkább a kétkezi munkások félnek. Az utóbbi években pont a manuális munka területén tapasztalható a környező országokból származó munkaerő megjelenése. Ezzel szemben a legnagyobb számban a diákok gondolják úgy, hogy a külföldiek hasznára vannak az ország gazdaságának. A kutatásban azt is vizsgálták, hogy az egyes pártok választói miként viszonyulnak az idegenekhez. Eszerint a Sme rodina szavazói közül gondolják a legtöbben (47,7%), hogy a külföldiek jelenléte segíti az ország gazdaságát. A PS-Spolu koalíció választóinak pedig 45%-a vélekedik ugyanígy. Őket követik az SaS szavazói (34,6%), az OEaNO-Nova (32%), a Smer (26,8%), a Híd (22%), a KDH (18%), az ESNS (16,1 %) és az SNS (9%) választói. A felmérést a Focus közvélemény-kutató ügynökség a tegnap induló Fjúzn Fesztivál megbízásából készítette. A rendezvény főszervezője a Milan Simecka Alapítvány. (DennlkN, czg) Szigorítják a fakivágást a nemzeti parkokban Pozsony. Elfogadta a parlament a környezetvédelmi minisztérium törvénytervezetét, amely 2020 januárjától megtiltja j a nagy területen végzett fakitermelést a nemzeti parkokban, és egyben bővíti az Állami Természetvédelmi Hivatal jogköreit is. Újonnan az állami természetvédők beleegyezését kell kérni minden olyan tevékenységhez, amely veszélyeztetheti a természetet a nemzeti parkokban. Legyen szó akár fakitermelésről, építkezésről, földmunkákról vagy a vízfolyások szabályozásáról. „Az állami természetvédők csak a legszigorúbban védett, az 5. védettségi fokozatba tartozó területeken tudták megakadályozni a beavatkozásokat. Ilyen terület nagyon kevés van a nemzeti parkokban. Az elfogadott módosítás további 400 ezer hektár értékes területre vonatkozóan bővíti a természetvédők jogköreit, ez a terület Szlovákia teljes területének 10 százaléka” - mondta Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter. A módosítás értelmében a véletlenszerű fakivágás törvénytelen lesz, a tárca továbbá ki akar alakítani egy olyan rendszert, amelynek segítségével meg lehet állapítani a védett övezetek pontos határait. A Vlk erdővédelmi szervezet szerint a törvény túl nagy teret enged az államnak, amely anélkül is be. avatkozhat a környezeti folyamatokba, hogy kikémé a környezetvédelmi hatástanulmányokat. Mint írják, ha a köztársasági elnök alánja a törvénymódosítást, az Európai Bíróság elé viszik az ügyet. (szh) • Forrás: Focus ügynökség, 2019 Nem barátkozni jön Pestre a finn kormányfő KÓSAANDRÁS A magyar kormány trükkel próbálta kihúzni a kényes látogatás méregfogát, de nem sikerült. Budapest. Amolyan tipikus magyaros megoldással, „okosban” próbálta elejét venni a magyar kormánnyal szemben folytatott jogállami eljárás eszkalációját Varga Judit frissen kinevezett igazságügyi miniszter múlt héten, amikor Brüsszelben a „fomumus” Frans Timmermanstól kért különtalálkozót. A kormány a jelek szerint tart az uniós alapszerződés 7. cikkelye alapján - Magyarország mellett Lengyelországgal szemben is - megindított eljárástól, ezért Varga Judit négyszemközt szerette volna annak legneuralgikusabb pontjait megtárgyalni, de mint a Népszava megírta, Timmermans egyszerűen ajtót mutatott a miniszternek, és azt mondta, bármely tartalmi kérdést a szeptember 16-i formális meghallgatáson tűznek máj d napirendre. Finn látogató Nemcsak ezen az ülésen kell majd kellemetlen kérdésekkel szembesülnie a kormánynak, hanem magának Orbán Viktor miniszterelnöknek is akár. Szeptember végén ugyanis Budapestre utazik a soros uniós elnökséget adó Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne is; a látogatás egyik fő témája szintén a jogállami eljárás lehet. A baloldali finn kormány már többször bírálta akár emberi jogok, akár korrupciós ügyek miatt Orbán Viktor politikáját, de a vita éppen akkor kezdett igazán elmérgesedni, amikor Finnország átvette a soros elnökséget. Júliusban Orbán Viktor Tusnádfurdőn kifejezetten dehonesztáló stílusban beszélt a finn kormányról és magáról Finnországról is. A jogállami eljárásról azt mondta, arról eleve nehéz úgy beszélniük, hogy el ne nevessék magukat közben, annyira komolytalan az egész, majd úgy folytatta, hogy mit is akar egyáltalán Finnország jogállamiság terén, amikor ott még alkotmánybíróság sincs, az alkotmány védelmét egy erre a célra felállított különbizottság látja el. „Képzeljék el, amikor a magyar jogállamiságban mi egyszer csak azt mondanánk, fölszámoljuk az Alkotmánybíróságot, és a parlament alkotmányügyi bizottsága gyakorolja a normakontrollt. Ez a helyzet körülbelül Finnországban” - mondta. Finn sajtószabadság Korábban Kovács Zoltán kormányszóvivő írta ugyanezt Twitteren, de ő azt is hozzátette, hogy a finnek csak ne aggódjanak a magyar sajtószabadság miatt, mert ott csak egyetlen országos napilap létezik például, sokkal kevésbé színes a sajtópaletta, mint Kovács szerint a magyar. Finn részről úgy reagáltak, hogy szerintük az elmúlt évtizedekben éppen elégszer bizonyították, hogy a demokrácia, a független intézmények, a jogállamiság erős az országban, egyébként pedig bírálni természetesen mindenkit lehet. A volt budapesti finn nagykövet ugyanakkor válaszul egy véleménycikket írt, amiben a térség legkorruptabb országának nevezte Magyarországot. A finn sajtószabadságot máshogy látja a párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontiéres - RSF) újságíró-szervezet is, amely évenként megvizsgálja a sajtószabadság mértékét a világon. A felméréseik alapján Finnország évekig vezette a listát, 2019-ben pedig a 2. helyet szerezte meg Norvégia mögött. Az RSF kicsit több lapot talált Finnországban, mint Kovács Zoltán, az értékelésük szerint a finnek világviszonylatban a harmadik legnagyobb újságolvasó nemzet: 200 újság, köztük 31 napilap jelenik meg. Magyarország az idei sajtószabadság-listán a 87., Szlovákia pedig a 35. Pénzt csak jogállamnak Ennél a szópárbajnál nagyobb jelentősége van annak, hogy a finn kormány elkötelezett amellett, hogy a jövőben az uniós támogatásokat kössék jogállami kritériumokhoz is. Ezt mereven elutasítja a magyar kormány, de Anna-Maja Kristina Henriksson finn igazságügyi miniszter az Európai Parlamentben megerősítette, hogy szándékaik szerint a következő hétéves uniós pénzügyi ciklusban szeretnék ezt a rendszert bevezetni. Kérdés, meglesz-e ehhez a megfelelő többség az Európai Tanácsban. Ilyen előjelek mellett nem Várható felhőtlen hangulat Antti Rinne és Orbán Viktor találkozóján a karmelita kolostorban. Igaz, egyelőre Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel is a vártnál jobban alakul a magyar miniszterelnök kapcsolata. Antti Rinne finn miniszterelnök szeptember végén tesz hivatalos látogatás Magyarországon (TASR-feivéte
