Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-12 / 212. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. szeptember 12. ! www.ujszo.com Izraeli lehet a Jordán-völgy Ha jövő héten Benjámin Netanjahu nyeri a választást, akkor lecsípne Ciszjordániából Netanjahu kormányfőtérképpel illusztrálta területi követelését (TASR/AP) RÖVIDEN Phenjan rakétasorozatvető tesztje Phenjan. Nagy méretű rakétasorozatvetőt tesztelt Észak- Korea - jelentette az ország állami hírügynöksége (KCNA), a kisérlet eredményességére azonban nem tért ki. A híradás szerint a műveletet személyesen felügyelte a kelet-ázsiai állam vezetője, Kim Dzsong Un, aki elmondta, hogy a kísérlet végre igazolta a fegyver harckészültségét, találati és önvezérlési pontosságát. Hozzátette ugyanakkor, hogy az eszközzel további kísérleteket kell még végrehajtani. A lövedékeket a Dél-Phjongan tartományból indították, 330 km-t tettek meg, 50-60 km magasságot értek el és végül a Japán-tengerbe csapódtak. (MTI) Iszlamistát lőttek le az indiai erők Újdelhi. Indiai biztonsági erők agyonlőttek Kasmír indiai részén egy terroristagyanúsnak tartott férfit, aki a hatóság közlése szerint megtámadta egy helyi gyümölcsárus családját-közölte Dilbag Szing, az Újdelhi által felügyelt Dzsammu és Kasmír állam rendőrfőnöke. Szing hozzátette, hogy férfi a Laskar-e- Tajíba (Tiszták serege) nevű, pakisztáni székhelyű szeparatista terroristacsoport tagja volt. (MTI) Izrael gázai katonai célpontokat lőtt Jeruzsálem. Az izraeli légierő terroristák katonai létesítményeit bombázta a palesztinok lakta Gázai övezetben, válaszul arra, hogy onnan rakétákat lőttek ki izraeli városokra. Az izraeli harci gépek 15 célpontot támadtak az övezetben néhány órával azután, hogy onnan két rakétát lőttek ki a zóna északi szomszédságában lévő Askelónra és Asdódra. A gázai lövedékeket a Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszer elfogta. A Gázai övezet északi és középső részén található célpontok között fegyverkészítő üzem, a Hamász egyik tengeri támaszpontja, valamint támadásokhoz használt alagút is volt. (MTI) Robbanás az USA épülete közelében Kabul. Erőteljes robbanás történt Kabulban, az Egyesült Államok afganisztáni nagykövetségének közelében, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulóján. Az afgán belügyminisztérium nem sokkal később arról számolt be, hogy a védelmi minisztérium épületének falát érte rakétatalálat, de senki sem sérült meg. Ez az első jelentősebb támadás az afgán fővárosban azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök lefújta az egyeztetéseket az Afganisztánt a 2001 -es beavatkozásig irányító tálib szélsőségesekkel. A tárgyalások célja az lett volna, hogy Washington lezárhassa az USA történetének leghosszabb ideje, 18 éve húzódó fegyveres konfliktusát. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Rijád. Választási győzelme esetén Izrael annektálja a Jordán-völgyet - jelentette be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A közlés kapcsán Szaúd-Arábia az Iszlám Együttműködés Szervezete külügyminisztereinek rendkívüli összehívását kezdeményezte. „Az új kormány megalakulása után a Jordán-völgy és a Holt-tenger északi része izraeli fennhatóság alá kerül” - közölte Netanjahu kormányfő, hozzátéve, hogy az annektálás az első lépés lenne más, olyan ciszjordániai területek bekebelezése felé, ahol zsidó telepek vannak. Netanjahu hangsúlyozta, minderre csupán azután kerülne sor, hogy Washingtonban nyilvánosságra hozzák az évszázad alkujának is nevezett izraeli-palesztin rendezési tervet, és az ügyben teljes mértékben együttműködnének a Törvénysértőnek minősítette tegnapi végzésében a brit parlamenti ülésszak lezárását a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság. Edinburgh/London. Boris Johnson brit miniszterelnök még akkor is vereséget tud szenvedni a parlamenttel folytatott háborújában, amikor a törvényhozás éppen az ő kezdeményezése nyomán most nem ülésezik. A skót legfelsőbb polgári bíróság ugyanis annak a 75 brit parlamenti képviselőnek adott igazat, akik sze- : rint a kormányfő jogtalanul halasztatta el a királynővel a parlament ülésezését a szokásos egy hét helyett egy ; hónappal, egészen október 14-ig. Ez a bírósági döntés felülírja a testületnek azt a korábbi határozatát, amely nem talált kivetnivalót a kormány kezdeményezésében, mondván: po-Donald Trump elnök kérésére lemondott John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Trump stílusosan a Twitteren jelentette be, nincs többé szüksége Boltonra. Washington. „Hétfőn tájékoztattam John Boltont, hogy többé nincs szükség a szolgálataira a Fehér Házban. Nagyon nem értettem egyet vele néhány javaslatát illetően, mint ahogy így voltak ezzel mások is a kormányzatban. Ezért felkértem őt, hogy mondjon le” - írta az amerikai elnök. Trump egyúttal köszönetét mondott Bolton eddigi munkájáért, és bejelentette, hogy a jövő héten megnevezi az új nemzetbiztonsági tanácsadót. Bolton is közzétett egy Twitterbejegyzést, amelyben szó szerint azt írta: „Tegnap éjjel felajánlottam a lemondásomat az elnöknek, mire Trump elnök azt mondta, térjünk vissza rá holnap”. A bejelentésre azt követően került sor, hogy sajtóhírek szerint Bolton kifejezetten ellenezte Trump-adminisztrációval. Mohammad Stajje palesztin miniszterelnök közleményben kijelentette, hogy az izraeli kormányfő „a békefolyamat legnagyobb rombolója”. Izraelben szeptember 17-én tartanak előrehozott parlamenti választást, mert az áprilisi választás után Netanjahu mint miniszterelnök-jelölt megfelelő számú koalíciós partner hiányában nem tudta felállítani új kabinetjét a kitűzött határidőig. Á miniszterelnök az előző, április 9-én tartott választás előtt is megígérte a Ciszjordániában felépített izraeli települések annektálását. A 2400 négyzetkilométer területű völgy az Izrael által az 1967-es hatnapos háború során elfoglalt Ciszjordániában van, ahol mintegy 3 millió palesztin és több mint 400 ezer zsidó telepes él. A zsidó telepek létrehozása a genfi egyezmény alapján nem jogszerű, ezért nemzetközi megítélésük is vitatott, Izrael azonban biztonsági és történelmi okok alapján visszautasítja ezt az álláspontot. A rijádi királyi udvar minden alalitikai ügyről van szó, amelyben nem a bíróságnak kell igazságot tennie. Most azonban a három ítélkező bíró arra a következtetésre jutott, hogy a londoni vezetés korlátozni akarja a parlament tevékenységét a hosszú szünettel, ami megengedhetetlen. Ezzel igazat adott azoknak, akik szerint Johsnon azért kérte a királynőt a hosszú halasztás elrendelésére, mert nem akarja, hogy a törvényhozás beleszóljon a brexit kormányzati menedzselésébe. A kormányfő stratégiájának fő eleme, hogy elkötelezte magát az október 31-ei kilépés mellett, bármi történjen, míg a parlamenti többség nem akar válási megállapodás nélküli brexitet, mert tart annak durva gazdasági következményeitől. Hiába értek el azonban sikert a képviselők a skót bíróságon, ez nem jelenti azt, hogy visszamehetnek a Westminsterbe. A az USA és az afganisztáni tálibok között tervezett béketárgyalásokat Camp Davidben. Az amerikai sajtó korábban is többször említést tett arról, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadó már nem élvezi az elnök teljes bizalmát. Nagy feltűnést keltett példápot nélkülözőnek nevezi a tervezett izraeli intézkedést, Netanjahu kijelentéseit pedig a palesztinokkal szembeni fenyegetésnek tekinti. A lépés szerintük sértené az ENSZ alapokmányát, a nemzetközi jogot és minden erőfeszítést aláásna, amely a béke megteremtésére irányul. A kibíróság ugyanis nem rendelte el a halasztás megszüntetését az üggyel kapcsolatos londoni legfelsőbb bírósági eljárás lezajlása előtt. Ez utóbbi szeptember 17-én kezdődik. A legfrissebb hitelminősítői helyzetértékelések szerint jelentős és nem ledolgozható, tartóssá váló teljesítményveszteséget okozna a brit gazdaságban, ha az Egyesült Királyság rendezetlen módon távozna az Európai Unióból. A Moody's Investors Service új Brexit Monitor tanulmánya kiemeli, hogy a brit hazai össztermék (GDP) máris csökkent az idei második negyedévben, 2012 óta először. Számításaik szerint a megállapodás nélküli brexit esetén a brit GDP-érték a következő két évben több mint 3 százalékkal maradna el attól a szinttől, amelyet rendezett kilépést feltételezve a brit gazdaság ebben az időtávlatban elérhetne. (MTI, ú) ul, hogy amikor június végén Donald Trump az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demarkációs vonalnál találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, Bolton nem volt jelen. Amerikai elemzők tudni vélik, hogy Trump és Bolton között lényeges nérályság a nemzetközi közösséget is felszólította, hogy ítélje el Netanjahu kijelentéseit, és ha az izraeli kormány valóban annektálja Ciszjordánia egy részét, azt tekintse semmisnek. Az Arab Liga külügyminiszterei közleményben tiltakoztak az izraeli kormányfő kijelentései ellen. Ausztria szigorít a migráció terén Bécs. Az osztrák parlamenti választás előtt bemutatta pártja migrációról és biztonságról szóló intézkedéstervét Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt (ÖVP) listavezetője. Az ÖVP választási programja leszögezi, Ausztria keresztény-zsidó ország, ahol a tömeges bevándorlás kezdete óta jelentős változások történtek. Ezért „szeretnék megőrizni az osztrák identitást”. A párt tervei között szerepel a politikai iszlám betiltása. A szeptember 29-i előrehozott választáson győzelemre esélyes ÖVP kormányra kerülése esetén a tanulók 14 éves koráig kiterjesztenék a fejkendőviselési tilalmat, az alapiskolákban bevezetnék az állampolgári ismeretek tantárgyat, és szigorítanák a bevándorlók munkavállalására vonatkozó szabályokat. (MTI) zetkülönbségek voltak az Észak- Koreával, Iránnal és Afganisztánnal kapcsolatos politika megítélésében. Mike Pompeo külügyminiszter kifejtette, a külpolitika több területén volt alapvető nézetkülönbség az elnök és az immár volt nemzetbiztonsági tanácsadó között, majd hangsúlyozta, hogy az amerikai külpolitika Bolton távozása után sem változik. Az amerikai diplomácia irányítója azt hangoztatta, az elnöknek ,joga van olyan munkatársakkal dolgozni, akikkel akar, akikben megbízik, és akiknek az értékítélete és tanácsai hozzásegítik őt az amerikai külpolitika céljainak valóra váltásához”. Trump az előző nemzetbiztonsági tanácsadóval, Herbert McMaster altábornaggyal konzultált rendszeresen John Bolton helyett -jelentette az NBC amerikai televízió. McMaster 2018 márciusában, alig több mint egy esztendő után távozott posztjáról, és John Bolton váltotta őt. Az elnök már a harmadik nemzetbiztonsági tanácsadójától vált meg. (MTI, ú) Folytatódik Johnson vesszőfutása Trump kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját John Bolton személyében Trump újabb kulcsembere dőlt ki a sorból (TASR/AP)
