Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-12 / 212. szám
www.ujszo.com I 2019. szeptember 12. KÖZÉLET I 3 Az európai dzsihádistákat vizsgálták Az Európai Bizottság adatai szerint összesen 5500 ember utazott az unióból Irakba és Szíriába harcolni (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Globsec kutatása szerint a V4-ek országaiban gyakorlatilag nincs dzsihádista tevékenység. Ezt támasztja alá a szlovák kormány által elfogadott jelentés is, amely szerint az országban nem nőtt a terrorcselekmények valószínűsége. A szlovákiai hatóságok szerint 2018-ban az országban nem növekedett a terrorveszély. Az erről szóló jelentést tegnap zárt ülésen tárgyalta és fogadta el a kormány. A szlovák állampolgárokat csak külföldön veszélyeztette a terrorizmus, de tavaly az ország egyetlen polgára sem szenvedett sérülést, vagy vesztette életét terrorcselekmény következtében. Az európai dzsihádisták Globsec elemzőközpont nyilvánosságra hozta az európai dzsihádistákról szóló éves jelentését. Összesen 326 európai dzsihádistáról gyűjtöttek adatokat nyilvánosan elérhető forrásokból, így az Europol és a tagállami rendőrségek adatbázisaiból. Az elemzést a 2015- ös, az európai dzsihádista terrortevékenység szempontjából kiemelkedő év adataiból kiindulva készítették. Viktor Szűcs, a Globsec elemzője elmondta, a 2015-ös évben a V4-ek hatóságai nem vettek őrizetbe terroristákat. A szakember kiemelte, az azóta eltelt időben is csak egyetlen szlovákiai dzsihádistát azonosítottak, aki azonban Csehországban radikalizálódott és a rendőrség letartóztatta. Szűcs szerint a V4-ek országaiban folyamatosan alacsony a terrorfenyegetettség, ezeket az álla-ÖSSZEFOGLALÓ Az orvostársadalom és az egészségbiztosítók továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy a szlovák egészségügy az öszszeomlás szélén áll. Ennek érdekében tegnap memorandumot írtak alá, melyben legalább 150 millió euró pluszt követelnek az egészségügyi minisztériumtól az idei évre. Pozsony. A memorandumot a Szlovák Kórházszövetség (ANS), a Magánorvosok Szövetsége (ASL), a Páciensek Jogvédő Szövetsége (AOPP) és a három egészségbiztosító vezérigazgatója is aláírta. Több pénz kell A szervezetek képviselői állítják, hogy az idei évben több olyan tényező is felmerült, melyekkel az egészségügyi tárca nem számolt, és ezek olyan pluszköltségeket jelentenek, amikkel a kórházak, a rendelők és a biztosítók nem képesek megbirkózni. Ilyen tényező például az egészségügyi dolgozók béremelése, a szociális csomagok, az üdülési csekkek és a gazdasági fejlődés lassulása is. A jelenlegi költségvemokat a terroristák inkább csak tranzitországnak használják. Menekülthullám Szűcs elmondta, nincs okozati összefüggés a menekülthullám és a terrorizmus között, de egybeesések azonban lehetnek. „Közismert, hogy Magyarországon mint tranzitországon keresztül haladtak át dzsihádisták” - mondta, de hozzátette, hogy ezek csupán egyedi esetek. „Úgy gondolom, hogy párhuzamot vonni a migrációs krízis és a terrorizmus között eléggé félrevezető” — magyarázta az elemző. A szakember szerint az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az európai országoknak szembe kell néznie, az unió nyugati országaiból származó, majd külföldön harcoló dzsihádisták hazatelepülése. „Ezen emberek számára reszocializációs és deradikalizációs programokat indítottak” - mondta, és hozzátette, ezek hatását ugyancsak vizsgálni kell, hiszen nem minden esetben sikeresek. A szakember az érintettekhez való egyedi hozzáállás fontosságát hangsúlyozta. Az átlagos dzsihádista A kutatásból az is kiderül, hogy a dzsihádisták radikalizációja viszonylag hosszabb folyamat, sokuknál ez több mint 5 évig tart. A kutatás szerint az átlagos európai dzsihádista 30 éves férfi, aki családján vagy környezetén keresztül radikalizálódott, lassan, évek alatt vált szélsőségessé, munkanélküli és alacsony iskolázottságú. A kutatók arra következtetnek, hogy Európában a bűnözés és a terrorizmus közötti összefüggés valójában inkább a megélhetési bűnözés, vagyis az illegális tevékenységre kényszerülő szegények által elkövetett bűncselekmények és a terrorizmus közötti függvényt jelent. tési feltételek mellett pedig az intézmények képtelenek finanszírozni a megnövekedett kiadásokat. „Emiatt felszólítjuk a pénzügyminisztériumot, az egészségügyi minisztériumot, a kormányt és a parlamentet, hogy haladéktalanul biztosítsanak további 150 millió eurót a megfelelő egészségügyi ellátáshoz” - olvasható a memorandumban. Továbbá azt is követelik, hogy a jövőbeni egészségügyi költségvetés összeál„Nem tudom elképzelni, hogy az orvosok mi alapján számolták ki a 150 milliós összeget". Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter lításakor az illetékesek felelősségteljesebben álljanak hozzá a problémához, és az egészségügy valós igényeit tartsák szem előtt. A memorandumot az aláírást követően eljuttatták a parlament egészségügyi bizottságába. Stefan Zelník (SNS), a bizottság elnöke egyetért a memorandum tartalmával, szerinte már most érdemes be-326 vizsgált személy A Globsec elemzéséből kiderült, hogy a 326 európai dzsihádistából 199 embert már letartóztattak, 50 halt meg a támadás közben, vagy közvetlenül utána, 39-et kiutasítottak Európából és 38 a mai napig szökésben van. A 2015-ös támadásokkal összefüggésben elítélt emberek közül 45- öt már szabadon engedtek, másik 56 embert pedig várhatóan 4 éven belül, tehát 2023 előtt kiengednek a börtönből. A 199 letartóztatott dzsihádista közül az elemzés szerint eddig 64 embert azért vontak felelősségre, mert terrorszervezet tagja volt, 20 embert azért, mert terrorszervezethez próbált csatlakozni, 11 emszélni a jövő évi költségvetésről. Elmondása szerint a memorandumot továbbítani fogja Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszternek. „O a végrehajtó, neki kell a költségvetésről gondoskodnia” - tette hozzá az SNS képviselője. Pontos adatokra várnak Kalavská tegnap kijelentette: egyetért azzal, hogy több pénzt kell juttatni az egészségügybe, azonban az összeg még kérdéses. „Nem szeretném, hogy az egészségügy finanszírozása benyomások és érzések alapján zajlana. Meg kell vámunk az idei adó-előrejelzéseket, a számokat szeptember végén már ismernünk kellene” - mondta a tárca vezetője. Hozzátette: nem tudja elképzelni, hogy az orvosok mi alapján számolták ki a 150 milliós összeget. Ladislav Kamenicky (Smer) pénzügyminiszter egyelőre nem akarta elárulni, hogy mennyi pénzt különít el az egészségügyi tárca számára. A 150 millió eurót hatalmas összegnek nevezte. Hozzátette: először megvárja az egészségügyi minisztérium adatait, csak ezután hozza meg döntését. „Légből kapott adatokra nem tudok építeni” - fűzte hozzá a pénzügyminiszter, (nar, tasr) bért azért, mert terrortámadást tervezett, 37 embert azért, mert terrorista propagandát terjesztett, 32 embert pedig azért, mert összeesküvéssel és más terrorszervezettel kapcsolatos bűncselekményt követett el. Az európai dzsihádisták közül 98- ról tudható, hogy 2015 előtt bűnözéssel is foglalkozott, tehát legalább két alkalommal ítélték már el őket más bűncselekményekért, mielőtt terrorizmusra adták a fejüket. Közöttük van 19 olyan személy, akit 2015 előtt már terrorizmussal összefüggő bűncselekmény miatt marasztaltak el. Külföldi harcosok Az elemzésben külön csoportot alkotnak a „külföldi harcosok”. Ők nyugat-európai országokból utaztak a Közel-Kelet, vagy Afrika háborús zónáiba, hogy ott a szélsőséges erőkhöz csatlakozzanak. Az Európai Bizottság adatai szerint összesen 5500 ember utazott az unióból Irakba és Szíriába harcolni, körülbelül 1400 ember közülük meg is halt az ottani összecsapásokban, 1600 ember visszatért Európába, mig 2500 sorsáról nincs adat. A legtöbb ilyen harcos Belgiumból és Franciaországból indult, volt, aki többször is járt valamelyik konfliktuszónában. Az európai dzsihádista terrorcselekmények elkövetői a szélsőségesek alkotta sűrű hálózatra támaszkodnak. A vizsgált 326 személy közül 107-en voltak az unión kívül harcolni. Közülük 86-nak volt legalább egy ismerőse, akit szintén dzsihádistaként tartanak nyilván és összesen egy olyan európai dzsihádista volt, akinek a környezetében senki sem tudta, hogy mire készül. T erroristafelesógek A Globsec idei jelentése kiemelten foglalkozik a dzsihádista nők szerepével, akik összesen 43-an vannak a vizsgált 326-os mintában. Az elemzés szerint ők egyáltalán nem mind csak passzív szereplői a történéseknek, terroristafeleségek, hanem a toborzásban és a pénzgyűjtésben is fontos szerepük van. Esetleg közreműködtek a támadások tervezésében és logisztikai Segítséget nyújtottak a Közel-Keletre utazó vagy onnan visszatérő harcosoknak. A 43 nő közül 22-nek további családtagjai is érintettek a terrorizmusban. Szűcs arra emlékeztetett, hogy ezek az adatok 2015-re vonatkoznak. „Nincs okunk feltételezni, hogy az ezt követő években ez másként alakult volna” - mondta Viktor Szűcs. (GlobSec, 444.hu, TASR, czg) Átment a lex Harabin Pozsony. A parlament kedden este újra jóváhagyta a lex Harabin néven ismerté vált jogszabályt, amelyet a köztársasági elnök, Zuzana Caputová korábban megvétózott. Mielőtt a jogszabályt másodszor is jóváhagyták volna, a képviselők a törvénybe beépítették az államfő javaslatait. A jogszabály szerint azok a bírák, akik indultak a parlamenti vagy európai parlamenti választáson, nem térhetnek vissza bírói hivatáshoz. (TASR) Nem lesz könnyebb külföldről szavazni Pozsony. Továbbra sem szavazhatunk a szlovák külképviseleteken és konzulátusokon, a parlament ugyanis nem fogadta el a választójog gyakorlásáról szóló törvény módosító javaslatát, amelyet az ellenzéki SaS terjesztett elő. Az elvetett javaslat értelmében külképviseleteken is lehetett volna szavazni a parlamenti, az EP-és az államfő-választáson, de a köztársasági elnök leváltásáról szóló népszavazásra és a referendumon való voksolásra is lehetőség nyílt volna. (TASR) RÖVIDEN Öaputová ukrajnai látogatásra készül Pozsony. Ukrajnába látogat Zuzana Caputová köztársasági elnök hétfőn, ahol találkozik a nemrég megválasztott ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. Ez az egyetlen olyan Szlovákiával szomszédos ország, ahol az államfő még nem járt. (szh, TASR) Koőnert átvitték a nyitrai börtönbe Pozsony. Biztonsági okokból tegnap este a nyitrai börtönbe szállították a Kuciak-gyilkosság megrendelésével gyanúsított és a televíziós váltók hamisításával vádolt Marián Kocnert. Erről a speciális ügyész döntött. Az áthelyezés okai Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter szerint nem tartoznak a nyilvánosságra. Kocner ügyvédje azt kérvényezte, hogy védencét egy pozsonyi büntetésvégrehajtási intézetben tartsák fogva, de ezt a Specializált Büntetőbíróság elutasította. A nagyvállalkozó az elmúlt hónapokban lipótvári börtönben raboskodott. A váltóhamisítási gy tárgyalása miatt vasárnaptól kedd estig a pozsonyi Igazságügyi Palotában tartották fogva. (DenníkN, TASR) Még 150 millió eurót követelnek az orvosok és a biztosítók az államtól
