Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-07 / 208. szám
www.ujszo.com ból készült. És a konkrét válaszom: ezerháromszáz férőhelyes a színház, az első előadást kilencszázan nézték meg, a felső részt akkor nem nyitottuk meg. A másodikat ktvesebb nézővel, az utolsót szinte telt házzal játszottuk. Az opera ecuadori népszerűsítése miatt az év egyik felét Ecuadorban, a másikat Magyarországon tölti? Nem, amikor mentem képezni a tehetségeket, másfél-két hónapra tértem haza. Nagyon költséges és hosszú a latin-amerikai kiutazás, ezért egy hétre nem éri meg elutazni. Amszterdam és Quito közön van közveden repülőjárat, Budapestről két óra alatt el lehet jumi Amszterdamba, ott csadakozástól függően néha tizenkét órás várakozási idő fogad, de ha felszáll a gép, onnan már „csak” tizenegy óra ötven perc az ecuadori főváros. A két utóbbi évben a cuencai szimfonikusok segítségével a Traviata és A varázsfuvola színpadra állításán dolgoztunk, illetve Luis H. Salgado, a legjelentősebb nemzeti zeneszerzőnk Eunice című biblikus operáján. A kinti munkáim során többször dolgozhattam együtt Ács Jánossal, az Olaszországban élő kiváló karmesterrel, aki valaha Pavarottival dolgozott együtt. Tavaly meghívtuk mesterkurzust tartani, kiváló operakoncertet hoztunk tető alá a szimfonikusokkal. Sőt, már tavaly májusban kimentem Alföldi Robival és Tihanyi Ildivel, hogy elkezdjünk gondolkodni a színpadtechnikán. Miként teremti elő az opera feltámasztásához szükséges anyagi forrásokat? Sajnos a politikusok nem értik, hogy fontos a zeneoktatás. Önök szerencsések, mert a Kodály-módszer a világ legkiválóbb nevelési rendszere, de nekünk nemhogy nincs ilyenünk, semmiféle állami támogatásban nem részesülünk. Az országunkban mindig krízis van. 2000-ben kénytelenek voltunk felvenni az amerikai dollárt fizetőeszközül, mert a saját pénzünk az infláció miatt tönkrement. Ez volt az egyedüli megoldás, különben összeomlott volna az állam. A korrupció veszettül nagy: az aranyunk és olajunk nem a legjobb kezekbe került. Az én vállalásom azért is nehéz, mert minden projektet a nulláról kell kezdeni, másrészről hogy is várhatnám, hogy a miniszter pénzt adjon az operára, amikor évek óta arról van szó, hogy az egészségügyre sincsen elég forrás... Változhat a helyzet a közeljövőben? Nem tudom, de megteszem, amit emberileg megtehetek. Két producer segíti a munkámat, de én csak a zenei részért felelek. A két éve beiktatott elnök, Lenin Moreno viszont hozott néhány változtatást, például az állami kiadások csökkentését, de megannyi területet kellene modernizálni és fejleszteni. Ugyanakkor nyáron az ecuadori hatóságok már arra figyelmeztettek, hogy a határokon a venezuelai menekültek száma jelentősen növekedni fog, miután Pem szigorította a humanitárius vízum kérelmezéséhez szükséges feltételeket. Szóval, a zene a legkisebb baja az országnak. Áldozatot jelent az, hogy az operaénekesi karrierjének fejlesztése helyett más művészek útját egyengeti? Mint az életben olyan sokszor, döntést kellett hoznom. Régebben sokkal többet énekeltem, de mostanában már nincs hozzá mindig kedvem. Jelenleg karvezetés szakot végzek a Miskolci Egyetemen, szeptembertől kezdődik az utolsó évem. Quitóban jogi karon tanultam, az ottani nemzeti konzervatóriumban a zenei képességeimet fejlesztettem. Ecuadorban szinte semmilyen lehetősége nem volt annak, aki művészettel akart foglalkozni az elmúlt évtizedekben. Amikor tizenöt éves voltam, volt egy katolikus rádió, ami naponta sugárzott adást. A HCJB mindennap egy órától kettőig klasszikus zenét közvetített, utána már lezserebb, slágerszerűbb klaszszikusok jöttek. Én szinte soha nem mentem focizni, mindig a készülék előtt ültem. A fociőrület egyébként rémes a latin-amerikai országokban, mindenkit csak ez érdekel. Azt, hogy más is van a világon, elfelejtik. Persze, a hatalomnak az kell, hogy buta maradjon a nép. Visszatérve a tanulmányaimra, a jogi kart nem fejeztem be, operaénekesi alap- és tanári mesterszakos diplomám van. Huszonegy évesen jöttem Magyarországra, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bende Zsolt tanítványa voltam két évig. Az 1960-as évek végén, illetve az 1970-es évek elején, amikor gyermek volt, luxuscikknek számított a bakelitlemez Ecuadorban. Önök megengedhették maguknak? Csak egy nagyon gazdag réteg engedhette meg magának, és ha tegyük fel, például húsz sucre volt egy popzenei bakelit, akkor egy klasszikus-zenei korong nagyjából százhúsz volt. A bátyám egyszer kapott egyet. Az első klasszikus, amit hallottam, a bécsi filharmonikusok koncertje volt. Strauss-keringők, polkák, mazurkák - imádtam gyermekként, ma már túl populárisnak tartom. De arra már korán rájöt-0 En szinte soha nem mentem focizni.. A fociörület egyébként rémes a latin-amerikai országokban, mindenkit csak ez érdekel tem, hogy a zene közreműködésre, nem versenyzésre nevel, a kórusban megtanultam csapatban dolgozni. Sajnos a mai világban ez már nem megy ilyen könnyen, egyre érdekorientáltabbak vagyunk. Egy órája beszélünk magyarul, szinte hibátlan a nyelvtudása. Miként sajátította el a magyar nyelvet? 1990 augusztusában hajóval érkeztem Magyarországra, az egyik ecuadori kikötőből indultunk, huszonhat nap alatt átszeltük a Panama-csatornát, a Karib-tengert, az Adanti-óceánt és az Adriát. Először Madeirán kötöttünk ki, aztán következett Gibraltár és Civitavecchia, Róma kikötője. Onnan Dubrovnikba mentünk, végül Koperbe, ahonnan kocsival érkeztem. Szeptembertől pedig már tanultam. Először egy hónapos intenzív nyelvtanfolyamra jártunk az unokatestvéremmel, aki szintén a Zeneakadémián kezdett tanulni. Akkor nulla nyelvtudás állt mögöttem, mert a középiskolában csak egy kis franciatudást sajátítottam el. PRESSZÓ Nem bánta meg, hogy itt maradt? Egyáltalán nem, idestova harminc éve élek itt. Közép-Európában nehéz érvényesülni a komolyzenében, sok operaénekes elvállal mindent, amit felkínálnak. Az én tenorom valójában tenore lirico spinto: nem teljesen lírai, nem teljesen drámai, hanem lírai tenor drámai színnel. Ilyen Placido Domingo hangszíne is, ezt a szerencsés adottságot igazán Verdioperákban lehet kamatoztatni. Soha nem énekeltem Wagnert, A bolygó hollandi Erickjét leszámítva, de az könnyű, olaszos szerep. A legdrámaibb szerep, amelyet valaha énekeltem, a Carmen Don Joséja, ami drámai nagy spinto karakter. A líraiak közül énekeltem Gounod Faustjában címszerepet, Mozart Don Ottaviójában pedig Don Giovannit. Rigolettót soha nem énekeltem, mert nem állna jól. A karrieremet, amelynek a felsorolt szerepek fontos állomásai, Magyarországon értem el. Ugyanakkor, amikor van egy olyan tanítványom, mint Alex Rodriguez, aki Alföldinél a Don Giovannit énekelte, ugyanúgy tudok örülni a sikerének, mint a sajátomnak. Elvégre az ő eredménye részben az enyém. Ha már siker, az interjú lezárásaként megkérdezném, hogy mit tart a legnagyobb szakmai sikerének? Visszakérdezek, mit gondol ön, mit tartok annak’ A Traviatára tippelnék Téved, a Traviatából Alfred szerepét nemcsak a Magyar Állami Operaházban és Nagyváradon, hanem még Kolumbiában is énekeltem, de igazán a Hunyadi Lászlóra vagyok büszke. Ez a legelső nagy szerepem volt akkoriban, amikor az Operaház stúdiósa voltam a 2000-es évek hajnalán. Oberfrank Gézával dolgozhattam együtt, akit a magyar operajátszás utolsó évtizedeiből az egyik leghitelesebb és legnagyobb szakmai tudással rendelkező személyiségnek tartok Az, akit eredetileg kinéztek a szerepre, nem akarta vállalni, Maestro Öberfrank pedig egyszer csak megkérdezett: „Xavier, meg akarod tanulni ezt a szerepet, előénekelnél a holland rendezőnek” Nem teketóriáztam, a segítségével megtanultam: reggel tíztől foglalkozott velem a budai otthonában, kaptam ebédet, aztán folytattuk Egy spanyol anyanyelvűnek iszonyú nehéz volt magyarul megtanulni ezt a szerepet. Az akkori kultúrvezetés kígyót-békát kiabált rám, pedig én már akkor is magyar állampolgár voltam. Végül az Egyesült Királyságban ecuadori létemre hatalmas sikerrel énekeltem azt a Hunyadit, aminek kiemelt szerepe és üzenete van a magyar történelemben. A másik kedves szerepem a Faust, amit Debrecenben énekeltem először. Tizenhárom évesen láttam Az operaház fantomjának az egyik technicolor filmváltozatát, amely az 1950-es években készült. Megdöbbentem azon, hogy milyen csodálatos zenék szólnak a filmben. Évtizedekkel később az egyik barátomat látogattam meg Barcelonában, amikor az El Corte Inglés DVD részlegén újra ráleltem. Aznap nem is mentem a tengerpartra, hanem újranéztem. Akkor döbbentem rá, hogy az a csodálatos zene a végén a Faust, Gounod operája. Kamaszként álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer én fogom énekelni. Azt, hogy magyar közönség előtt, pedig végképp nem. Mészáros Márton 2019. SZEPTEMBER 7. ÉRDEKESSÉG 13 A brit királyi család dokumentumai az interneten A brit királyi család több ezer dokumentumába lehet betekinteni az interneten, köztük Viktória királynő szívszorító, kézzel írott feljegyzésébe férje, Albert herceg haláláról. A herceg születésének 200. évfordulója alkalmából létrehozott www.albert.rct.uk honlap augusztus közepétől érhető el. Megtalálható rajta egyebek között az 1837-től 64 éven át uralkodó Viktória királynő bőrkötésű jegyzetfüzete és annak kézzel írt oldalai, valamint több száz fotója is. Helen Trompeteier projektmenedzser elmondta, hogy a történészek ismerték Viktória beszámolóját férje haláláról, de ez az első alkalom, hogy a közvélemény is elolvashatja. A férjét mélyen gyászoló uralkodó tíz éven át képtelen volt írni arról a napról, amikor élete szerelme meghalt. „Soha nem volt bátorságom megpróbálni leírni azt a szörnyű napot” - jegyezte fel később. Amikor a herceg meghalt „megcsókoltam mennyei homlokát és keserű, agonizáló hangon sírva felkiáltottam. Ó! Édes kedvesem! Majd térdre estem néma, tébolyult kétségbeesésben, képtelen Viktória királynő és Albert herceg, 1854 (Fotó: Wikipedia/Royal collection) voltam megszólalni, könnyet ejteni” - írta. Az Albert herceg Digitalizálási Programban 23 500 dokumentum válik elérhetővé az interneten jövő év végéig különböző forrásokból, köztük a királyi archívumból és gyűjteményből. (MTI) Hogyan lehet Depardieu-ből Leonyid Brezsnyev? Leonyid Brezsnyev egykori szovjet államfőt és pártfőtitkárt alakíthatja Gérard Depardieu egy csehszlovák filmben. A 70 éves francia filmsztár érdeklődést mutat az együttműködés iránt - közölte a dpa német hírügynökséggel Andrej Leca producer. Leca ebben a hónapban Párizsba utazik, hogy beszéljen Depardieu ügynökével. Szerződés egyelőre nem született. Depardieu 2013-ban igényelt orosz állampolgárságot. Vlagyimir Putyin államfőtől személyesen vehette át orosz údevelét azt követően, hogy hazájában, Franciaországban botrányba keveredett, mert nem kívánta megfizetni a francia kormány által a leggazdagabbakra kivetett adót, és belga adófizető lett. ' Leca Alexander Dubcek reformkommunista politikusról készít játékfilmet, amely 2021-Depardieu nagyszerű demokráciának nevezte Oroszországot, és kijelentette, hogy szereti az országot, annak népét, történelmét, íróit, kultúráját és intelligenciáját. Orosz neve Zserar Renevics Gyepargyjö. (tasr/ap) ben, Dubcek születésének 100. évfordulója alkalmából kerül a mozikba. Brezsnyev fontos szerepet játszik a filmben - mondta Leca. Leonyid Brezsnyev (1906-1982) nevéhez fűződik a Brezsnyevdoktrína, amely a korlátozott szuverenitás elvét jelentette: a Szovjetunió egyik külpolitikai alapelve, illetve geopolitikai elmélete volt, amely a szovjet szövetségi rendszer egyben tartása érdekében a szocialista országok szuverenitásának határait jelölte ki. „Nem egyedül döntött, a tábornoki kar és különböző érdekcsoportok álltak mögötte. Azt akarjuk, hogy ez a film üzenet legyen a világnak, és hidat építsen Nyugat és Kelet között” - mondta a producer. A film középpontjában az 1968-as prágai tavasz eseményei állnak, amikor Brezsnyev szovjet tankokat küldött az Alexander Dubcek reformjai nyomán támadt tüntetések leverésére. A film finanszírozása egyelőre nem biztosított, Leca szerint a költségek mintegy 11 millió euróra rúgnak. A Eudská tvár (Emberi arc) című film forgatókönyvén Karol Hlávka szlovák író dolgozik, a rendező Lordan Zafranovic lesz - írta a Hollywood Reporter. A producer azt mondta, hogy Dubceket is egy „globálisan ismert” színész fogja alakítani. Az egyik fontos női főszerepet az Olaszországban élő Barbora Bobufová kapta. (MTI, ú)
