Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-06 / 207. szám
6 KÜLFÖLD 2019. szeptember 6.1 www.ujszo.com Johnson sorra csatákat veszt Az alsóház megkötötte a brit kormányfő kezét, az előrehozott választás sem valósul meg A brit parlamentben szerdán éjjel is nagyüzem volt (TASR/AP) RÖVIDEN Erdogan migránsok kiengedésével zsarol Ankara. Törökország egymillió szíriai visszatelepítését tervezi az ország északi részén létrehozandó biztonsági övezetbe, és ha nem kap hozzá megfelelő nemzetközi segítséget, különösen az Európai Uniótól, akkor megnyitja az utat a migránsok előtt Európa felé -jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. Törökország egy 2016 márciusában kötött megállapodásban azt ígérte az uniónak, hogy több milliárd eurós segélyért cserébe segít megfékezni a közösség felé tartó menekültáradatot, és visszafogadja az EU-ba török területről illegálisan bejutott migránsokat. Törökországban mintegy négymillió menekült él, akik közül 3,6 millió szíriai. (MTI) Merénylet a NATO- központ közelében Kabul. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Kabul központjában, az afganisztáni NATO-misszió főhadiszállása közelében, legkevesebb 10 ember meghalt, egy román és egy amerikai katona is életét vesztette. A román katona éppen őrjáraton volt az erősen őrzött - Zöld Zóna néven ismert - kormányzati és diplomata negyed mentén. A negyedben külföldi nagykövetségek és más kormányzati épületek is találhatók. A héten ez volt már a második merénylet a fővárosban, amelyet a tálibok hajtottak végre. (MTI) Irán korlátozza kötelezettségeit Teherán. Irán mától egy harmadik fázisban tovább korlátozza a 2015-ös többhatalmi atomalkuból fakadó kötelezettségvállalásait, válaszul arra, hogy az USA tavaly májusban egyoldalúan kilépett az egyezményből - jelentette be Haszán Róháni iráni elnök. Mint mondta, az űn. harmadik fázisban a többi között urándúsításhoz használt centrifugák fejlesztését tervezik. Róháni egyben kijelentette, a teheráni vezetés minden szükséges intézkedést meg fog hozni az iráni érdekek és jogok védelmében. (MTI) Moszkva nem telepít új rakétákat Moszkva. Oroszország fog gyártani, de nem telepít majd elsőként olyan rakétákat, amelyeket az USA által felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF- szerződés betiltott - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az USA az északkoreai fenyegetésre hivatkozva olyan rakétákat vihet Japánba és Dél-Koreába, amelyek képesek elérni Oroszországot. Abe Sindzó japán miniszterelnök közölte, Washingtontól nem érkezett kezdeményezés japán területen való rakétatelepítésre. A már a szigetországban található rakéták japán kézben vannak. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London. Boris Johnson kormányfő szerdán egymás után veszített el fontos szavazásokat a brit alsóházban, 24 óra alatt négyszer fordultak szembe vele. Átment az alsóházon az a törvényjavaslat, amivel arra köteleznék Johnsont, újabb halasztást kérjen az EU- tól, ha csak így lehet elkerülni egy október 31-i rendezetlen brexitet. Johnson erre válaszul előrehozott választást indítványozott október 15-re, de ez a terve is megbukott. A konzervatív politikusok a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában nem fogják megakadályozni annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül váljon ki az Európai Unióból — erősítette meg tegnap a konzervatív kormányfő hivatala. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Boris Johnson miniszterelnök által hevesen ellenzett indítványt szerda éjjel hagyta jóvá 327:299 arányban az alsóház, és a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára. A rendezetlen brexit tilalmáról elfogadott törvény lényege, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU- nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. Most a Lordok Háza dönt Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy a rendezetlen brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának brexitpárti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére. E jelek közé tartozott, hogy a felsőházban száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna. Tegnap viszont kiderült, a Lordok Háza nem alkalmazza az időhúzó taktikát, és a miniszterelnöki hivatal, a Downing Street tegnap megerősítette, hogy a jogszabály péntek estig túljut az összes felsőházi tárgyalási szakaszon. Ennek alapján hétfőn, az alsóházi véglegesítés után II. Erzsébet királynő kihirdetheti a jogszabályt. Ezt követően Boris Johnson egy hónapra felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot. Várhatnak a választással Boris Johnson az alsóház szerda éjjeli döntése után előrehozott választás kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához az azonnal megtartott másfél órás vita utáni szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség. A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak a kezdeményezésre. A választási indítvány elfogadásához a Munkáspárt támogatása elengedhetetlen lett volna, de a legtöbb Labourképviselő tartózkodott. Az ellenzéki álláspont szerint csak akkor lehet megtartani az előrehozott választást, ha az unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához. Hétfőn este újra szavazhatnak a választásról. A kormányfői hivatal szóvivője szerint egyértelművé vált, hogy választóknak kell eldönteniük, ki képviselje Nagy-Britanniát az EU-val folytatandó tárgyalásokon. A választás kiírása valamilyen módon mindenképpen elengedhetetlennek tűnik, mivel Nagy-Britannia gyakorlatilag kormányozhatatlanná vált. A rendezetlen brexit tilalmáról szóló törvény napirendre vételét ugyanis a kormánnyal szembefordulva csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő is megszavazta, és őket kizárták a tory frakcióból. Boris Johnson kormánya ezzel kisebbségbe került az alsóházban. A kilépés további, már harmadik halasztásáról az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács hozhat egyhangú döntést az érintett tagállam beleegyezésével. EU-sególy a brexit miatt Mintegy 780 millió eurót tett elérhetővé a bennmaradó tagállamok számára az Európai Bizottság az Egyesült Királyság esetleges rendezetlen kilépése okozta gazdasági károk enyhítésére - jelentették be Brüsszelben. A testület tájékoztatása szerint ezen összeget a főként természeti katasztrófák kezelésére szolgáló szolidaritási alapból, illetve a globalizációs alkalmazkodási alapból különítik el. Ezen felül szükség esetén további alapokat is felszabadíthatnak a jövőben ezen célból, például a mezőgazdasági szektor támogatására. Egy névtelenséget kérő tisztségviselő rámutatott, azért volt lehetséges az átcsoportosítás, mert idén viszonylag kevés természeti katasztrófa sújtotta az Európai Uniót; kiemelte azonban, hogy ez egyszeri alkalom például az érintett vállalatok túlélésének megsegítése, a munkahelyek megőrzése érdekében. A huszonhetek az április végi határidőig pályázhatnak, ekkor fognak dönteni a kérelmekről eseti alapon. Szakértők szerint a rendezetlen brit kiválást az Egyesült Királyságon kívül leginkább Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország és Németország szenvedné meg gazdaságilag, de különböző mértékben az összes tagállamra nézve lennének negatív következmények. Az Európai Bizottság ismét figyelmeztetett, hogy megnőtt az úgynevezett kemény brexit valószínűsége az október 31- éig hátralévő idő rövidsége és a brit belpolitikai helyzet miatt. Az intézmény szóvivője elmondta, nem érkezett még mindig semmifajta alternatív javaslat a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltására, amelyre az ír-szigeti béke fenntartása és az egységes piac integritásának megőrzése érdekében van szükség. Michel Bamier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója aggasztónak nevezte Boris Johnson az ír-északír határral kapcsolatos álláspontját. Bamier szerint a brit miniszterelnök megváltoztatta London korábbi álláspontját, és csak a fizikai határellenőrzés bevezetését akarja elkerülni a határon. Bamier úgy véli, hogy Johnson aláássa az egész Írország gazdaságának és az észak-déli együttműködés megőrzésének céljait. A brit kormány ugyanis még mindig nem tett konkrét javaslatot arra, hogy mikért kívánja elkerülni az ír-északír határellenőrzést - mondta. A főtárgyaló közölte, London egyértelművé tette, hogy átfogó, de korlátozott kereskedelmi megállapodás aláírására törekszik az unióval. (MTI, ú) Sergio Mattarella köztársasági elnök (balról) és Giuseppe Conte miniszterelnök kézfogása. Olaszországban tegnap letette hivatali esküjét az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) közös kormánya. Az 55 éves, párton kívüli Conte második kormányának munkájában 21 miniszter, köztük hét nő vesz részt. Az új kabinetben a Szabadok és Egyenlők nevű kis baloldali párt is képviselteti magát. A belügyi tárcát a független Luciana Lamorgese vezeti. Lamorgese Matteo Salvinit, a bevándorlásellenes Liga vezetőjét váltja a tárca élén. A külügyminiszter Luigi Di Maio, az M5S vezetője lesz. (TASR/AP) EU: fokozott jogvédelem Brüsszel. A jogállamiság fokozott ellenőrzésre van szükség azokban az országokban, amelyekben e téren erőteljesebb hiányosságok mutatkoznak - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke. Timmermans az Európai Parlament (EP) jogi és igazságügyi szakbizottsága jogállamiságról szóló vitáján elmondta: az Európai Bizottság a jövőben éves jelentést kíván kiadni a jogállamiságot fenyegető tagállamokban jelentkező kockázatokról annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni az unió jogi eszközeit. Beszédében arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság Magyarország ellen számos, jogállamisággal összefüggő eljárást indított egyebek mellett a civil szervezetek és az oktatás szabadsága, valamint a menedékkérők és migránsok helyzetével összefüggésben, amelyek közül a legtöbb már az Európai Bíróság előtt van. Kijelentette: azok, akiket amiatt bíráínak, hogy lábbal tipoiják az alapjogokat, mindig másokra mutogatnak, hiszen tudják, hogy az őket illető kritika megalapozott. Úgy vélekedett, az illiberalizmus eszménye a szabadság hiányát jelenti, az ugyanis új határokat épít fel, kárt okozva mások mellett az adott ország állampolgárainak is. A bizottsági alelnök kiemelte, jogi kiskapuk bezárásával kell erősíteni a jogállamiság uniós kereteit. Beszédében kitért a sajtószabadság és a civil szervezetek működése szabadságának fontosságára is. „A jog és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett a sajtó és a civil társadalom szabadsága jelenti az egyetlen védőpajzsot ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a polgárok védelmét” - mondta. A Fidesz közleménye szerint a migrációt szervező Soros-hálózatra akarják bízni, hogy eldöntse, melyik tagállam jogállam, melyik nem. (MTI)
