Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-06 / 207. szám

2 KÖZÉLET 2019. szeptember 6. | www.ujszo.com Kalavská: a kórházreform elkerülhetetlen NAGYROLAND Pozsony Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi minisz­ter szerint a szlovák egészség­ügy helyzete étalakítás nélkül fenntarthatatlan. Szerinte a tervezett kórhézreform képes lenne változtatni ezen, de politikai akadályok miatt áll a megvalósítás. „Én, mint orvos és mint beteg, to­vábbra is úgy gondolom, hogy a szlovák fekvőbeteg-ellátás radikális változtatás nélkül hosszú távon fenntarthatatlan. A finanszírozási rendszer és a munkaerő szempont­jából Szlovákiában muszáj valami­lyen reformnak j önnie” -j elentette ki Kalavská. Az egészségügyi minisz­ter a tegnapi sajtótájékoztatóján or­vosok és szakértők társaságában új­ra bemutatta a kórházreform részle­teit. Elmondása szerint talán ez volt ez utolsó próbálkozása, amikor szakmai síkon próbálta bemutatni a tárca javaslatát, nem pedig politikai szempontból.,,Az utóbbi időben sok szó esett a reformról. Engem, mint az egészségügyi minisztert, igencsak zavar, hogy ez a kifejezetten szak­mai téma politikai szóváltások té­RÖVIDEN Fico kiállt az elítólt Mazurek mellett Pozsony. Robert Fico exkor­­mányfö (Smer) videóüzenetében kiállt Milan Mazurek (LSNS) mellett, akit a Legfelsőbb Bíró­ság rasszista kijelentései miatt megfosztott képviselői mandá­tumától. „Milan Mazurek csak azt mondta ki, amit majdnem az egész nemzet gondol. És ha va­lakit az igazság miatt végeznek ki, akkor nemzeti hőst csinálnak belőle”-mondta Fico. (nar) Harabin már nem jelölteti magát Pozsony. Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírója visszavonta jelöltségét a Legfel­sőbb Bíróság elnöki pozíciójára. Döntését Zuzana Caputová ál­lamfő kijelentésével indokolta, amely szerint az elnök nem ga­rantálja, hogy automatikusan ki­nevezi a választott jelöltet a Legfelsőbb Bíróság élére. „Caputová a legkisebb szégyen­érzet nélkül jelentette ki, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság jogszerűen megválasztott elnöke nem fog neki tetszeni, akkor nem nevezi ki őt” - mondta Harabin. (JASR) Jövőre csökkenhet a társasági adó Pozsony. Jövőre 21 %-ról 15%­­ra csökkenhet Szlovákiában a társasági adó kulcsa, ami azon­ban csak azokra a cégekre vonat­kozna, amelyek éves forgalma nem éri el a 100 ezer eurót - derül ki abból a módosító javaslatból, amelyet Radovan Báláz, az SNS parlamenti képviselője nyújtott be a parlament pénzügyi bizott­sága elé, és amelyre ez utóbbi tegnap rá is bólintott. (mi) Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter tegnap közölte, utolsó al­kalommal próbálja szakmai síkon bemutatni a kórházreformot (TASR felvétel) májára redukálódott” - mondta a tárca vezetője. Utolsó esély A kórházreform megvalósítási terve az utóbbi 3 hónapban többször változott. Robert Fico, a Smer elnöke ugyanis kijelentette, hogy csakis ak­kor hajlandóak támogatni Kalavská reformját, ha az alkotmánytörvény­ként kerül a parlament elé. Az egész­ségügyi miniszter el is készítette az alkotmánytörvény-javaslatot, amely hatalmas elégedetlenséget váltott ki mind az ellenzéki pártok, mind a szakmai közvélemény körében. Ka­lavská ezért mégis egyszerű tör­vényjavaslatként terjesztette be a do­kumentumot a kormány elé, amely nem fogadta el. Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök az ülés után támogatásáról biztosította az egész­ségügyi minisztert, és kijelentette: bízik benne, hogy Kalavskának si­kerül elnyernie a pártok támogatását. Erre azonban már nincs sok ideje. A tárca vezetője a következő két hét­ben szeretne tárgyaim minden poli­tikai párttal. Ha sikerülne egyezség­re jutni, akkor a javaslat már szep­tember végén a kormány elé kerül­hetne. Kalavská szeretné elérni, hogy a javaslat 2020-tól életbe lép­jen, vagyis még idén elfogadtatná a parlamentben. Év végéig még két parlamenti ülés van, az egyik októ­ber, a másik november végén kez­dődik. Ebből adódóan esély még van rá, hogy a képviselők első és máso­dik olvasatban is megszavazzák a javaslatot. Pellegrini ezzel kapcso­latban bizakodó, szerinte ez a három hónap elegendő lehet arra, hogy át­menjen a javaslat. Az SNS a Smertől függ Ehhez Kalavskának főként a Smert kellene meggyőznie. Robert Fico azonban többször is leszögezte: ha a reform nem alkotmánytörvény­ként kerül a parlament elé, a minisz­ter nem számíthat pártja támogatá­sára. Zuzana Skopcová, az SNS szó­vivője lapunknak elmondta: csak akkor támogatják a reformot, ha Ka­lavská képes meggyőzni a Smert. „Az SNS a kórházak bezárása ellen van. A Smer is állítja, hogy a projekt szakmai szempontból nincs jól elő­készítve. Az SNS csak akkor fog­lalhat állást, ha a Smer már egységes a témával kapcsolatban” - közölte Skopcová. Debnár Klára, a Híd szó­vivője megkeresésünkre megismé­telte a párt korábbi álláspontját, mi­szerint a Híd támogatni fogja a re­formot. „Á párt a kórházreformot el­engedhetetlen lépésnek tartja, a mi­niszter asszony kezdeményezését pozitívan értékeli, a reformot pe­dig támogatj a” - közölte a szóvivő. Az ellenzéki pártok közül egye­lőre csak az SaS erősítette meg, hogy hajlandó lenne megszavazni a refor­mot, azonban csakis akkor, ha a ja­vaslat végső formájába nem kerül valamiféle váratlan intézkedés. Az OLaNO és a Sme rodina korábban óvatosan fogalmazott a témában, szeretnék megvárni a javaslat végső formáját. A kórházreform a parlamentben a Smer és az SNS szavazatai nélkül is átmehet (a két pártnak összesen 63 képviselője van), Kalavskának azonban meg kellene győznie csaknem az összes ellenzéki pártot, és a független képviselők nagy ré­szét is. AKO: már kormányt alakíthatna az ellenzék Drága mulatság lenne a minimálbér emelése SZALAY HAJNALKA Az AKO ügynökség legfrissebb felmérése szerint az ellenzéki pártoknak Boris Kollár nélkül is többségük lenne a parlamentben. Pozsony. Ha augusztus végén tartották volna a parlamenti válasz­tást, akkor a Smer (19,6%-kal) 32 mandátumot szerzett volna, míg a Progresszív Szlovákia 25 (15,5%­­kal), a Kotleba-féle Mi Szlováki­ánk Néppárt pedig 18 (10,9%-kal) képviselőt juttatott volna a parla­mentbe. Negyedikként az SaS vég­zett volna, amely a szavazatok 9 százalékával 15 helyet, az Andrej Kiska vezette Za l’udí mozgalom pedig 8,8%-kal 14 mandátumot szerzett volna. Parlamentbe jutott volna még a Boris Kollár vezette Sme rodina 7,6%-kal, ami 12 képviselőt jelen­tene a törvényhozásban, az OLaNO pedig 7,3%-kal 12 helyet szerzett volna a parlamentben. Utolsó előtti helyen a jelenlegi kormánykoalíció tagja, az SNS szerzett volna 12 kép­viselői helyet, a szavazatok 7,1%­­ával, utolsó bejutást érő helyen pe­dig a KDH végzett volna 6,3%-kal, ami 10 mandátumot jelentene. Magyarok nélkül Az AKO felmérése, akárcsak az utóbbi hónapok felmérései is, azt mutatják, hogy a jövő év februárjá­ban esedékes parlamenti választá­son egy magyar párt sem szerezné meg a bejutáshoz szükséges 5%-ot. A jelenlegi kormánykoalíció tagja­ként a Híd csak a szavazatok 3,9%­­át kapná meg, az MKP pedig 3,5%­­kal maradna ki a parlamentből. Az AKO eredményei szerint az MKP május eleji 2,2%-os támogatottsága mára 3,5 %-ra növekedett, míg a Hídé ugyanennyi idő alatt 5,1 %-ról 3,9%­­ra csökkent. Csökkenő PS/Spolu A május elején készült felmérés­hez képest a Smer támogatottsága minimálisan ugyan, de növekedett. A Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója azonban a május második felében mért támogatottságához ké­pest jelentősen gyengült: 18%-ról 15,5%-ra. Ugyancsak gyengült az LSNS támogatottsága, négy száza­lékponttal. A Focus ügynökség kö­zelmúltban közzétett felmérései 5 és 6 százalék között mérték Kiska párt­ját, ehhez képest az AKO felmérése jelentősen nagyobb támogatottságot mért a pártnak. Ellenzéki kormány Az eredmények alapján a jelenlegi Smer-SNS-Híd kormánykoalíció 44 mandátumot szerezne, így nem tudna kormányt alakítani. Az LSNS és a Sme rodina képviselőivel is csak 74 szék jutna egy ilyen koalíciónak. Az ellenzéknek azonban, Boris Kollárék nélkül, 76 mandátumuk lenne, a­­mellyel kormányt tudnának alakítani. A pártok támogatottsága Smer v 196 18,7 19,2 PS-Spolu IS,5 18 13,6 LSNS 10,9 14,9 13,6 SaS 9 10,8 13,5 Zafudí 8,8 0 0 Sme rodina 7,6 7,3 9,9 OLaNO 7,3 6,3 6,7 SNS 7,1 7,2 8 KDH 6,3 8,6 7,4 Híd 3,9 4,2 5,1 MKP 3,5 2,9 2,2 KSS 0,3 0,9 0,2 Strana zelenych 0,2 0 0,4 Adatok százalékban • Forrás: AKO ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A minimálbér 60 eu­­rós emelése a kis- és középvál­lalkozók számára évi 101,75 mil­lió eurós kiadást jelentene - de­rült ki a Jobb Szabályozás Köz­pontja (CLR) nevű elemző cég kutatásából. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter a jelenlegi 520 euróról 580 euróra emelné a minimálbér bruttó összegét a jövő évtől. A munkáltatók azonban tiltakoz­nak, hiszen elmondásuk szerint ez akkora kiadást jelentene a cégek­nek, hogy akár elbocsátásokhoz is vezethet. A Jobb Szabályozás Központja emiatt elkészített egy elemzést, melyből kiderült, hogy a kis- és középvállalkozók össz­kiadása meghaladná a 101 millió eurót. Ebből az összegből 75,5 millió a bruttó béremelésre men­ne el, 26 millió pedig járulékokra. Az emelés mintegy 28 ezer kis­vállalkozót és 27 ezer céget érint. Ami a dolgozókat illeti, körülbe­lül 165 ezer ember érzi majd meg a minimálbér emelését, közülük 62 ezren dolgoznak 520 euróért, a többiek bére pedig 520 és 580 eu­ró között mozog. Nagyvállalatokat is árint A nagyvállalatokat tömörítő Klub 500 szervezet elégedetlen­ségét fejezte ki a minimálbér emelésével kapcsolatban. El­mondták: bár a nagyvállalatok­ban viszonylag kevés ember dol­gozik minimálbérért, ez nem azt jelenti, hogy Richter emelése nem okozna jelentős kiadásokat a szá­mukra is. A minimálbér összegé­vel ugyanis összefügg a hétvégi munkanapok után fizetett mini­mális órabér is, ami a minimálbér emelésekor értelemszerűen szin­tén növekszik. A Klub 500 sze­rint azokban a cégekben, ahol fo­lyamatos a termelés, minden ezer dolgozó után legalább 1,5 milli­óval többet kellene évente kifi­zetniük. „A Klub 500 ezért azt ja­vasolja, hogy a minimálbér meg­határozásakor vegyék figyelem­be a munkavállalókat is, és füg­getlenítsék tőle az egyéb juttatá­sokat és béreket” - olvasható a szervezet közleményében. Régiók és szektorok Az elemzés a nagy regionális különbségekre is rámutatott. Míg Pozsony megyében a minimálbér összege az átlagbér mindössze 38 százalékát éri el, addig Eperjes megyében ez az arány 62 száza­lék. Az összes többi megyében a minimálbér összege körülbelül 50 százaléka az átlagbérnek. Az INESS gazdasági elemzői korábban arra figyelmeztettek, hogy ez a jelenség komoly gon­dot okozhat a keleti régiók mun­kapiacán. Ugyanis minél inkább közelít a minimálbér összege az átlagbéréhez, annál kisebb eséllyel talál munkát az alulkép­zett munkavállaló ezekben a ré­giókban. Emiatt a minimálbér emelése tovább is mélyítheti a különbségeket a keleti és a nyu­gati országrész között. Szintén jelentős eltérés figyel­hető meg az egyes szektorok kö­zött. Például az információs­kommunikációs szektor fizetése­ivel összevetve a minimálbér az átlagbérnek mindössze 28 száza­lékát éri el. Ugyanakkor a ven­déglátóiparban ez az arány igen­csak magas, a minimálbér eléri az átlagbér 87 százalékát. „Ez alap­ján kijelenthetjük, hogy a mini­málbér emelése eltérő hatásokat válthat ki az egyes régiókban és szakmákban” - figyelmeztettek sajtónyilatkozatukban a CLR elemzői. (nar, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom