Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-02 / 203. szám

KÖZÉLET 2 I 2019. szeptember 2. | www.ujszo.com Magas a romák elutasítottsága Pozsony. A romák elutasított­sága is magas a fiatalok körében, derül ki az IVÓ társadalomkutató intézet tanulmányából. A mint­egy 400 fiatal megkérdezésén alapuló kutatás szerint országos szinten és a magyar fiatalok kö­rében is, összesen háromötödös a roma kisebbség elutasítottsága. Ugyanakkor nagyjából ennyien gondolják azt, hogy a roma kö­zösség tagjai hátrányban vannak a többséggel szemben. Ezen két mutató egybeesése a tanulmány szerint azt jelentheti, hogy a ti­zenévesek szemében a romák mássága egyben a többséggel va­ló együttélést is nehezíti. Ugyan­csak érdekes, hogy a 15-17 éves korosztály jobban elutasítja a ro­mákat, mint a 18-19 évesek. A kutatásból az is kiderült, hogy az LGBTI közösség tagjai­val szemben a lányok elfogadób­­bak, mint a fiúk. A nem hetero­­szexuáisokkal szembeni ala­csony elutasítás ellenére a fiata­lok jelentős hányada (61%) gon­dolja úgy, hogy az LGBTI kö­zösség tagjainak rosszabb a hely­zete a társadalomban, mint a többségé. Az IVÓ kutatása a Fo­cus közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérésének ada­tai alapján készült, a 15-19 éves korosztályba tartozó több mint 400 fiatal attitűdjére kérdeztek rá több területre vonatkozóan, (czg) Egyre borúlátóbbak a családok A gazdasági lassulás leginkább az elektronikai áruházakat sújtja (TASR-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A közelgő gazdasági válságról szóló hírek az elmúlt időszakban elárasztották a sajtót, ami a lakosság hangulatára is rányomta a bélyegét: a Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a szlovákiai családok egyre borúlátóbbak, ós a vá­sárlási kedvük is visszaesett. A fogyasztói bizalmi index a fo­gyasztók, háztartások megkérdezé­sén alapuló mutató, amely azt méri fel, hogy a háztartások mennyire derűlátóak a jövőjüket illetően. Az előző gazdasági válság 2008-as ki­robbanása előtt, 2007 nyarán ez a mutató Szlovákiában még elérte a plusz 2,3 pontot, a válság kirobba­nása után azonban már 2009 nyarára mínusz 33 pontra esett vissza. Az­óta, kisebb-nagyobb kilengésekkel folyamatosan javult a helyzet, és a bizalmi index tavaly augusztusban már mínusz 3,5 ponton állt. Az elmúlt időszak negatív hírei azonban a szlovákiai családokat sem hagyták hidegen, és idén augusztus­ra a fogyasztói bizalmi index már új­ra mínusz 7,8 pontra esett vissza. Ennél rosszabb augusztusi mutatót legutóbb 2015-ben mértek. A Sta­tisztikai Hivatal szerint a szaporodó negatív hírek miatt a családok a megtakarításaikat és a munkájukat féltik a legjobban. „A szlovákiai háztartások egyre érzékenyebben reagálnak a gazdasági válság várha­tó kirobbanásával kapcsolatos hí­rekre. Ha beütne a sokk, ez elbocsá­tásokkal és a bérek stagnálásával járna, így nem csoda, hogy a Sta­tisztikai Hivatal által megkérdezet­tek leginkább a munkájukat és a csa­ládi kasszájukat féltik” - mondta Marek Gábris, a C'SOB elemzője. Mindezt figyelembe véve, azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy a háztartások egyre óvatosabban költekeznek: míg korábban a Sta­tisztikai Hivatal a lakossági fo­gyasztás dinamikus növekedéséről adhatott számot, augusztusban már ez is csökkent. „A lakossági fo­gyasztás látványos növekedésének lassan búcsút inthetünk. A statisz­tikai adatok már az idei év elejétől azt mutatják, hogy a fogyasztás már korántsem olyan, mint az elmúlt két évben” - nyilatkozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elem­zője. A keresletcsökkenés csaknem az összes ágazatot érintette, a leg­durvább azonban az elektronikai termékek esetében volt. Az elekt­ronikai áruházak bevételei idén jú­niusban 90 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Korsnák szerint a fogyasztás csökkenésével párhuzamosan nő a megtakarítási hajlam is, hiszen sokan már most igyekeznek felkészülni a nehezebb időkre. A lakossági fogyasztás csökkené­se azonban az egész gazdaságra ne­gatív hatással lesz, hiszen az elmúlt időszakban ez számított a szlovák gazdaság egyik fő hajtóerejének. A legutóbbi adatok szerint Szlovákia bruttó hazai termékének (GDP) az éves növekedése az idei első ne­gyedéves 3,7 százalékról a második negyedévre már 1,9 százalékra esett vissza. Korsnák szerint látványo­sabb javulásra már nem számítha­tunk az elkövetkező időszakban sem, épp ellenkezőleg, az előttünk álló hónapokban a lakossági fogyasztás és a beruházások volumene is to­vább csökkenhet. (mi, TASR) Alkotmány napi téma: fogadhatnak-e örökbe gyereket a melegek ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap volt a szlovák alkotmány elfogadásának 27. évfordulója. Az emléknap alkalmából megszólaltak a legfőbb közjogi méltóságok ós a politikai pártok is. Pozsony. Zuzana Caputová köz­­társasági elnök az emléknappal kap­csolatban kijelentette: Szlovákia működő demokratikus állam, az al­kotmány is működőképes, azonban sokszor nem sikerül hatékonyan felvenni a harcot a korrupció ellen. Caputová szerint ennek nem a rosszul felépített igazságszolgálta­tási rendszer az oka, hanem az, hogy a rendszerben néhány személy visszaél a hatalmával. Ugyanakkor hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy az országban nincsenek jó bírók, véli például, hogy nem lenne értel­me bevésni az alkotmányba egy olyan törvényt, mely megtiltaná, ezért arra kér mindenkit, hogy ne ve­szítsék el a szlovák igazságszolgál­tatásba vetett bizalmukat. Az államfő szerint az alkotmány­nak nagyobb stabilitásra, kevesebb módosításra lenne szüksége. Úgy Tegnap Szlovákia alkotmányának emléknapján ünnepélyesen felvonták a szlovák zászlót a parlament épülete előtt, az Andrej Danko házelnök által szor­galmazott új, 33 m maga zászlórúdra (TASR-feivétei) hogy az azonos neműek gyermeket fogadhassanak örökbe. Másként látja a kérdést Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke. Ő egyetértene azzal, hogy az alkot­mányba ilyen módosítást iktassanak be. „Azt gondolom, hogy két férfi vagy két nő együttélésekor az álta­luk nevelt gyermek szempontjából van a jogi probléma. Ugyanis min­den gyermeknek joga van az egész­séges fejlődéshez” - vélekedett a házelnök. Peter Pellegrini (Smer) minisz­terelnök szerint az azonos neműek örökbefogadásáról nem most kelle­ne döntenie a parlamentnek. „Ezzel a problémával csak akkor kellene foglalkozni, amikor már erős társa­dalmi igény van rá” - mondta a kor­mányfő. A szociális intézkedések­kel kapcsolatos módosításokat azonban szívesen látja az alkot­mányban, például a minimálbért is. „Mindig fogom támogatni azokat az intézkedéseket, melyek több szoci­ális jogot adnak az embereknek” -jelentette ki a Smer alelnöke. Ő vi­szont a minimálbér összegének meghatározását írná bele az alaptör­vénybe. A szlovák alkotmány napjáról a politikai pártok is megemlékeztek. A Híd szerint a politikusok feladata olyan állam létrehozása, melyben mindenki egyenlőnek érzi magát, nemzetiségétől függetlenül. „Az al­kotmány az egyenlő emberi jogok egyik alapköve. A Híd képviselői mindig az alkotmánnyal összhang­ban tevékenykednek, és meg van­nak róla győződve, hogy a doku­mentumot nem kellene politikai pontok begyűjtésére felhasználni” - mondta Debnár Klára szóvivő. Az SaS szerint néhány politikus hiába mond szép dolgokat az alkot­mányról, a hozzáállásukról legin­kább az árulkodik, hogy már több mint fél éve húzódik az alkotmány­­bírók választása. A liberálisok sze­rint ebben mutatkozik meg igazán, hogy ki mennyire tartja tiszteletben a szlovák alkotmányt. (nar, TASR) Csökkennek a munkaadók igényei SZALAY HAJNALKA Felelősségtudat, kommuni­kációs képességek ós angol­nyelvtudás - ezek a leggyak­rabban elvárt kópessógek az álláskeresőktől a Profesia.sk elemzése szerint. Pozsony. A legnagyobb álláshir­detésekkel foglalkozó internetes portál listázta azokat az elvárásokat, amelyeket leggyakrabban kémek a munkaadók a jelentkezőktől. A fe­lelősségtudat, a kommunikációs készségek, a szakmai gyakorlat és az önállóság számít alapvető elvárás­nak egy jelentkezőnél azokon a munkahelyeken, amelyeken kö­zépfokú végzettséget kémek a jö­vőbeli munkavállalóktól. A portál szerint ebből az látszik, hogy a cé­gek főleg olyan jelentkezőket vár­nak, akik képesek saját döntéseket hozni és gondolkodni. Felső fokon angolul A felsőoktatási végzettséget igénylő munkahelyeken leginkább angolnyelvtudást várnak a jelentke­zőktől. Ezt követik a különböző szö­vegszerkesztő programok kezelésé­nek képessége, a kommunikációs készségek, valamint az analitikus gondolkozás. Csökkenő igények A Profesia.sk szerint az erőssége­iken kívül az álláskeresőknek min­den képességüket fel kellene tüntet­niük az önéletrajzukban. Indoklásuk szerint a cégek általában rugalmas embereket keresnek, akik a szakmai készségeket egyedül is el tudják már sajátítani. Ez abból is látszik, hogy folyamatosan csökkennek a cégek elvárásai. Például 2016 óta évről év­re kevesebb álláshirdetésben kémek felsőfokú végzettséget a munka­adók, és ezzel párhuzamosan csök­ken azok száma is, akik angolnyelv­tudást várnak a jelentkezőktől. Míg 2016-ban a hirdetések több mint 43%-ában kérték, hogy tudjanak an­golul, akik elküldik önéletrajzukat, idén ezidáig a hirdetések 38,4%-ában szerepelt ez az elvárás. Kevés a minimálbéres A Profesia.sk azt is megnézte, a hirdetések milyen arányban kínálnak minimálbért. Az eredmények alapján a portálon szereplő álláshirdetések pusztán egy százaléka kínálja a je­lenleg érvényben lévő 520 eurós mi­nimálbért. Ez megegyezik a tavalyi adatokkal. A legnagyobb arányban a Beszter­cebányai, az Eperjesi és a Kassa ke­rületből származnak a minimálbért kínáló hirdetések, és főleg a textil­iparba keresnek ennyiért dolgozókat. Ezután következnek a segédmunká­sok és a mezőgazdaságban tevékeny­kedők. A portál azt is megnézte, mely állásokban keresik az emberek a leg­kevesebbet. Ez alapján első helyen a pedellusok végeztek, 525 eurós át­lagfizetéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom