Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-05 / 180. szám

6 I KULTÚRA 2019. augusztus 5.1 www.ujszo.com Már nem csak a reggae ünnepe A pozsonyi Uprising Fesztivált idén is kellemesen színes kínálat jellemzi, lesz hiphop, a capella és afrobeat is JUHÁSZ KATALIN Tizenegy óv alatt bebizonyo­sodott, hogy hazánk fővárosá­ban komoly igány mutatkozik egy reggae-zenáre specializá­lódó fesztiválra. Az Uprising idán augusztus 23-24-án zaj­lik a szokott helyen, az Arany­homok (Zlatá piesky) üdülő­övezetben, több színpadon. A fiatal szervezők annak idején szüleik spórolt pénzéből vágtak bele a projektbe, és számoltak Pozsony ideális fekvésével is — közel az oszt­rák és a magyar határ, mindkét or­szágból sokan rándulhatnak át egy hétvégére, és egyik oldalon sem volt hasonló kezdeményezés. Nemrég fe­deztünk fel egy másik Bob Marley­­dalról elnevezett osztrák fesztivált (One Love, Wiesen, augusztus 2—3.), amelyet jövőre meg is nézünk, egye­lőre azonban úgy látjuk a honlap alapján, hogy nem jelent konkuren­ciát a pozsonyi rendezvénynek. A rootstól a dancehallon át az electro-dubig számos stílus képvisel­teti magát, és mivel a szervezők pár éve kivették a hivatalos névből a megkötő jellegű reggae szót, olyan headlinerek is érkeznek, akiknek „papíron” semmi közük a jamaicai ritmusokhoz. Szóljunk előbb róluk. Lauryn Hill Ez a hölgy a kilencvenes évek kö­zepén alaposan felkavarta az állóvi­zet a hiphop-r&b műfajban. Egészen fiatalon robbant be a The Fugees trió tagjaként, amelyet ugyan két év alatt felemésztett a könyörtelen zeneipar, de Lauryn később kiadott egy forra­Lauryn Hill hogy tizenhárom éven keresztül part­nerkapcsolatban élt Bob Marley egyik fiával, Rohan Marley-vel. A kétezres években sokáig csend volt körülötte, de csak zenei értelemben, mert a párnak öt gyermeke született. Mostanság zajlik a nagy visszatérés, a Miseducation album megjelenésé­nek 20. évfordulója alkalmából. Nemrég Glastonburyben ötven per­cen keresztül váratta a közönséget in­doklás nélkül, és a kritikusok zöme fanyalogva írt arról a koncertről. Szó­val nem igazán tudjuk, mit várhatunk (Képarchívum) Pozsonyban, de teli vagyunk kíván­csisággal. Naturally 7 Leghíresebb rajongójuk, Quincy Jones a világ legjobb a capella együt­tesének kiáltotta ki ezt a héttagú amerikai formációt, amely tavaly novemberben Pozsonyban is elvará­zsolta a közönséget. A Babylon klubban a hazai a capella színtér leg­­nagyobbjának számító Fragile együttes egyik hölgy tagja közvetle­nül mellettünk zokogta végig a kon­MOZIJEGY Diane Keaton rossz napja Nem akarom azt mondani, hogy tel­jesen érdektelen, ha egy filmnek az a legfőbb állítása, hogy idősen, vagy éppen betegen is érezheti jól magát az ember, fel lehet fedezni az élet szépségeit, lehet énekelni, netán ug­rálni, mint a pomponlányok, de mégiscsak zavaró, ha egy mozi ennél többet nem is akar mondani - hát még ha ezt is nehézkesen tudja ki­nyögni. Márpedig a Pompon klub pontosan ezt csinálja. Az első néhány perc után a néző még reméli, hogy talán a főszerepet játszó Diane Keaton megmenti majd a filmet, húsz perc után azonban már teljesen világos, hogy menthetetlen ez a vígjátéknak nevezett tákolmány. Persze, elviek­ben tényleg nem volna rossz alap­helyzet, ahonnan a Pompon klub el­indul, elvégre például az egészen remek Marigold Hotel is arról szólt, hogy nyugdíjas emberek él­vezik az életet, ám az eddig doku­­mentumfilmeket rendező Zara Ha­yes meg sem próbál ennél többet mondani, és még annak sem érzi szükségét, hogy megmagyarázza, mi miért történik. Pedig volna mit magyarázni, mert így csak annyi derül ki, hogy a Keaton alakította certet, majd közölte, hogy eddigi éle­te egyik legnagyobb zenei élményét kapta, és szakmabeliként őt is meg­lepte, mi mindenre képes az emberi hang. Ennél jobb reklám nem is kell ezeknek az aranytorkú fekete fiatal­embereknek, akik szó szerint az ut­cáról kerültek a figyelem közép­pontjába. 2006-ban valaki feltette a YouTube-ra, ahogy a párizsi metró­ban Phil Collins dalát, az In The Air Tonight-ot éneklik. A videót hatmil­­lióan nézték meg, a Naturally 7 egy csapásra világszenzáció lett, és attól kezdve elit helyeken lépett fel. Ma is főleg ismert slágereket énekelnek hét szólamban, és akár külön-külön is világsztárok lehetnének. Minden stí­lusjói áll nekik, illetve minden dalt a saját stílusukhoz igazítanak. Lehet, hogy reggae-örökzöldékkel is ké­szülnek. az Uprisingra. Ha nem így lesz, akkor is jó lesz a koncertjük. Nneka A nigériai apától és német anyától származó Nneka Egbuna negyedszer készül Pozsonyba - legutóbb 20ló­ban épp az Uprising egyik húzóneve volt. A különleges hangú énekesnő finoman ötvözi a hip-hop, az r&b, az afrobeat és a reggae stílusjegyeit, de érződik rajta a nigériai legenda, Fela Kuti hatása is. Dalszövegeiből pedig egy intelligens, érzékeny, öntudatos, politikai kérdések iránt is érdeklődő személyiség rajzolódik ki. Szülőha­zájából 1998-ban költözött Ham­burgba, hogy antropológiát tanuljon. A zene egy ideig csak kedvtelés volt számára, megtanult gitározni és saját számokat kezdett írni. Rövidesen bekerült a zenei élet forgatagába, olyan helyi klubokban lépett fel, ahol a hiphop nagy nevei is megfordultak. Szélesebb körű ismertségre akkor tett szert, amikor 2004-ben Sean Paul és a Gnarls Barkley előtt is fellépett. beteg, nyugdíjas Martha nagyvá­rosi nőként elmegy egy isten háta mögötti nyugdíjas- otthonba, ahol némi letargia után kiderül számára, hogy a társakkal akár pomponozni is tudnak. Hogy ez akár vicces vagy aranyos is lehetne? Akár, de a Pompön klub inkább kínos, pontosabban idege­sítő, hogy nem több a cselekmény egy rossz mesénél, melyből nem derül ki, miért akarja valaki, hogy a nyugdíjas pomponozóknak ne si­kerüljön elérni a céljukat, vagy hogy miért lesznek hirtelen barátok az otthon lakói. Diane Keaton pe­dig meg sem próbál többet nyújtani egy biztonsági játéknál, érdektele-Énekstílusát Macy Gray mellett Lau­ryn Hifihez is gyakran hasonlítják, legnagyobb példaképé pedig Lenny Kravitz és Bob-Marley. Horace Andy A legnagyobb élő reggea-legendák egyike, mégis legtöbben a trip-hop úttörőjének számító bristoli Massive Attackkel való együttműködése kapcsán ismerték meg a kilencvenes évek elején. Jamaica fővárosában, Kingstonban született, első albuma 21 éves korában, 1972-ben jelent meg, jóval a Marley-korszak kicsú­­csosodása előtt. Azóta ontja a leme­zeket, csak 2013-ban torpant meg hat évre. Néhány hete azonban új al­bummal rukkolt elő. A roots reggae képviselőjeként tartják őt számon, ám szívesen kísérletezik elektroni­kus alapokkal is. Tíz évvel ezelőtt már járt nálunk a Massive Attackkel, azon a pozsonyi koncerten azonban csak két szám erejéig láthattuk. A többiek Nincs szándékunkban degradálni a fesztivál többi fellépőjét, de mivel ők jobban behatárolhatóak — mind­annyian azt a bizonyos, jellegzetes lüktetésen alapuló zenét játsszák -, most csak felsorolunk néhány nevet. A francia Dub Inc. például nem is igényel bemutatást, hiszen visszajá­ró vendég ez a megbízható dance­­hall-dub kommandó, és az is biztos, hogy élőben jobbak, mint lemezen. Ugyancsak dancehall stílusban uta­zik a jamaicai Elephant Man, aki szintén óriási showman. És végre si­került elhozni az Uprisingra a vete­rán Eek A Mouse-t is, aki 40 éve énekli szókimondó dalait. Itt lesz egy újabb Marley-gyerek, Jo Mersa Marley, aki a reggae-legenda uno­kája, és egyelőre „csak” feltörekvő tehetség. nül ugrándozik, felmondja a szöve­gét, és bedob pár értelmetlen poént. Ha nem tudnám, hogy még mindig tud ő színészkedni, ha nem láttam volna nemrég mondjuk Jude Law mentoraként Az ifjú pápában, akkor nagyon szomorú lennék. így inkább csak azt mondom, hogy Diane Kea­­tonnak rossz napja volt, amikor el­vállalta a Pompon klub főszerepét. Gera Márton Pompon klub (Poms). Angol-ame­rikai filmvígjáték, 90 perc, 2019. Rendezte: Zara Hayes. Szereplők: Diane Keaton, Jacki Weaver, Celia Weston, Alisha Boe. dalmi szólólemezt (The Miseducati­on of Lauryn Hill), melyet máig em­leget a szakma. Az sem mellékes, Kötelező lesz időpontot foglalni a Louvre-ba Párizs. Év végétől kötelező lesz az előzetes regisztráció Párizs hí­res múzeumában, a Louvre-ban, ugyanis kezd elviselhetetlenné válni a zsúfoltság, írja a France24. A múzeum eddig is próbálta ar­ra biztatni látogatóit, hogy előre foglaljanak időpontot, de idén nyáron a trópusi hőség miatt re­kordszámú turista keresett mene­déket az épület légkondicionált termeiben. Vincent Pomarede, a múzeum helyettes ügyvezetője szerint így a látogatók számára is kellemesebb lesz az ottlét, és a te­remőrök is jobban átlátják a tö­meget. A tervek szerint októberben vagy novemberben kezdik tesz­telni az új rendszert, és 2020 ja­nuárjától már ez lesz érvényben, vagyis aki nem regisztrál előre in­terneten vagy telefonon, az nem léphet be a Louvre-ba. (juk) Jövőre már nem lehet hirtelen ötlettől vezérelve belépni ide (Képarchívum) A nyugdíjas pomponozók (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom