Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-05 / 180. szám
4 I KÜLFÖLD 2019. augusztus 5. I www.ujszo.com Jang Csie-csi: Nyugati országok felelősek a tüntetésekért RÖVIDEN Újabb szankciók Moszkva ellen Washington/Moszkva. Az USA újabb pénzügyi szankciókkal sújtotta Oroszországot a 2018-ban kirobbant Szkripalüggyel összefüggésben, mert Moszkva Washington követelésére nem nyújtott megfelelő biztosítékot arra, hogy nem sérti meg a vegyi fegyverek tilalmával és elteljedésének megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi szabályokat - közölte egy magas rangú amerikai tisztségviselő. A TASZSZ orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta: „Az első szankciós csomagot arra válaszul hozták, hogy Oroszország egy magánszemély elleni gyilkossági kísérlethez Novicsok idegmérget vetett be Nagy-Britanniában, utána Oroszország elmulasztott az amerikai törvényeknek megfelelő garanciákat hozni, így egy második csomag büntetőintézkedést vezetünk be”. (MTI/TASZSZ) Drónok bevetése várható Berlin. Drónok bevetésével is próbálkozhatnak terroristák, ezért az Európai Bizottság támogatja az európai uniós tagállamokat az ilyen fenyegetések elhárításában - mondta az Európai Bizottság terrorizmus elleni küzdelemért felelős tagja a Welt am Sonntag című német lapnak. Julian King elmondta, a pilóta nélküli légi járművek egyre nagyobb teljesítményűek, egyre „okosabbak”, nemcsak a törvényes felhasználás területén erősödik vonzerejük, hanem „ellenséges cselekmények” elkövetésére is mind alkalmasabbá válnak. (MTI) Az USA moszkvai nagykövetet cserél Washington. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetésében új moszkvai nagykövet szükségességéről is egyeztetett -jelentette a CNN hírtelevízió. Az Egyesült Államok nagykövete az 59 éves Jon Huntsman I tali állam volt republikánus kormányzója, többszörös nagykövet, 2012 elnökjelölt-aspiránsa -, 2017 óta teljesít diplomáciai szolgálatot az orosz fővárosban. Az elmúlt hetekben ő és a felesége egy sor olyan rendezvényt szervezett, illetve látogatott meg, amelyet sokan úgy értelmeztek, hogy a házaspár elhagyni készül Moszkvát. (MTI) A fegyvertartás szigorításáért Washington. Az USA fővárosában tegnap tüntetések folytak a fegyvertartás szabályainak szigorításáért. A tüntetések az elmúlt 24 óra eseményeinek hatására kezdődtek. Az elmúlt napban két, csaknem 30 halálos áldozatot követelő lövöldözés történt, az egyik Ohióban, a másik Texasban. Többen válságos állapotban vannak. A washingtoni tüntetésen már százak gyűltek össze. (Dennlk N) Peking. Az Egyesült Államok és más nyugati országok gerjesztik az indulatokat Hongkongban. Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság igazgatója a nyugati országokat és Amerikát vádolja a Hongkongi tüntetéssorozatokért. A vádat megerősítette Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Jang csütörtökön a Hszinhua kínai állami hírügynökségnek nyilatkozott a Hongkongban hónapok óta tartó tüntetéssorozatról, amelyet eredetileg a mostanra felfüggesztett, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki. A kínai diplomata úgy vélekedett: a nyugati országok beavatkozására utal, hogy magas rangú tisztségviselőik találkoztak a megmozdulások „Peking-ellenes és Hongkongban káoszt okozó” vezetőivel, elismerésüket fejezték ki a radikálisok illegális tetteivel kapcsolatban, mindent elkövetve, hogy aláássák Hongkong stabil fejlődését és békéjét. Jang hozzátette: Kína határozottan felszólítja az Egyesült Államokat és az érintett nyugati országokat, ne avatkozzanak bele Hongkong belügyeibe. A kínai külügyi szóvivő újságírói kérdésre pénteken elismételte korábbi nyilatkozatát arról, hogy a kínai fél milyen konkrét eseteket tart beavatkozásnak. Hua Csun-jing említette az Egyesült Államok korábbi hongkongi fokonzuljának februárban és márciusban tett kritikus kijelentéseit a kiadatási törvény módosításáról, illetve az „Egy Kína” elvről, felsorolta, hányszor találkoztak amerikai vezetők - például Mike Pence alelnök és Mike Pompeo külügyminiszter - hongkongi ellenzéki vezetőkkel, és vitatták meg velük a kiadatási törvény módosítását is. Az USA beavatkozásáról Peking és a hongkongi kormány többször tett vádló nyilatkozatot, a kínai külügyi szóvivő pénteken újból azt mondta: Washington magyarázattal tartozik Kínának és az egész világnak a hongkongi eseményekben játszott szerepéről. Az USA pekingi nagykövetsége pénteken kiadott nyilatkozatában kategorikusan visszautasítja a vádat, mely szerint külföldi erők állnának a tüntetések hátterében. Nem hihető azt gondolni, hogy emberek milliói manipuláció hatására állnak ki egy szabad és nyitott társadalomért. Donald Trump amerikai elnök újságírói kérdésre úgy foglalt állást, hogy az USA nem kíván beavatkozni a csupán „Kínára és Hongkongra tartozó” ügybe, és a megmozdulásokat a kínai kormány szóhasználatával egybehangzóan „zavargásoknak” nevezte. A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet - amelyet Carrie Lam hongkongi kormányzó a tüntetések hatására július 9-én „halottnak” nyilvánított, de nem vont vissza - lehetővé tette volna, hogy a különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek - Kínának és Tajvannak is - adjon ki gyanúsítottakat, melyekkel nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői attól tartanak, Peking visszaélne a lehetőséggel, és politikai menekültek ellen használná fel. (MTI) Százakat vett őrizetbe az orosz Megosztják a hatalmat rendőrség engedély nélküli tüntetésen A hatóságoknál be nem jelentett akció résztvevői szabad választást követeltek. Moszkva. Mintegy hatszáz embert - köztük újságírókat - vett őrizetbe az orosz rendőrség egy újabb engedély nélküli tüntetésen Moszkvában szombaton - számolt be az OVD-Info független megfigyelőcsoport. Az akció résztvevői szabad választást követeltek, és az ellen tiltakoztak, hogy a moszkvai választási bizottságok - arra hivatkozva, hogy a támogató aláírások egy része hamis - elutasították többtucatnyi ellenzéki és független jelöltaspiráns bejegyzését a negyvenöt fős fővárosi képviselő- testület szeptember 8-án esedékes megválasztására. A jelentős költségvetés fölött rendelkező városi tanács jelenleg a kormánypárt, az Egységes Oroszország kezében van. A moszkvai képviselő-testületi választásból kizárt Ljubov Szobolt is előállították. Szóból a jelenlegi tüntetéshullám egyik vezéralakja. A rendőrség mindössze néhány perccel a demonstráció kezdete után A hatóságok 30 embert állítottak elő elkezdte kiszorítani a tüntetőket a Moszkva központjában levő gyülekezési pontról. A hatóságok 30 ember előállításáról számoltak be. Szerintük csupán 350-en jöttek el a megmozdulásra. Ugyancsak szombaton kétezren tüntettek Szentpétervárott, támogatásukról biztosítva moszkvai társaikat - írta a fontanka.ru helyi hírportál. Egy héttel korábban csaknem (TASR/AP-felvétel) 1400 embert vettek őrizetbe egy szintén engedély nélkül tartott megmozduláson az orosz fővárosban. Eközben az orosz nyomozóbizottság bejelentette, hogy pénzmosás vádjával büntetőeljárást indítottak Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa ellen. Navalnij és szövetségesei szerint az alapítvány bevételei nyilvános adományokból származnak, (mti/afp/ap) Esper: Szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat Ázsiába Esper bejelentése esetleg kiváltja az aggodalmat amiatt, hogy fegyverkezési verseny alakul ki a tórsógben. Sydney. Mark Esper új amerikai védelmi miniszter szombaton kijelentette: szeretné, ha az Egyesült Államok viszonylag rövid időn belül szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat telepítene az ázsiaicsendes-óceáni térségbe. Az Egyesült Államok éppen egy nappal korábban lépett ki hivatalosan a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben kötött orosz-amerikai (INF-)szerződésből, mert szerinte Oroszország megsértette. Esper szombati bejelentése kiváltja az aggodalmat amiatt, hogy fegyverkezési verseny alakul ki a térségben, Washington ezzel a tervével tovább növeli a feszültséget Kínával. Az új amerikai védelmi miniszter pénteken bejelentette: az Egyesült Államok felgyorsítja a hagyományos föld-levegő rakéták újabb verzióinak kifejlesztését. Donald Trump amerikai elnök pedig azt mondta pénteken: ha lesz új fegyverzetkorlátozási egyezmény az INF helyett, annak Kínára is kell vonatkoznia. Erről egyeztetett Oroszország és Kína vezetőivel, akiket „ez nagyon is izgalomba hozott”. Az INF-ből való kilépésről szóló amerikai döntést támogatta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, bár pénteken hozzátette, hogy az északatlanti szövetség nem akar „új fegyverkezési versenyt”. Heiko Maas német külügyminiszter már pénteken új leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési egyezmények kidolgozását sürgette. Mark Esper egy Sydney-be tartó repülőn beszélt újságíróknak arról, hogy Ázsiába kellene telepíteni földi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat. , Jobban szeretném, ha csak hónapokat kellene várni erre, de tudom, az ilyen dolgok tovább tartanak, mint az ember várná” - mondta. Esper nem tart fegyverkezési versenytől Ázsiában. (MTI/ap/afp) Szudánban Kartúm. Aláírta a hatalom megosztásáról szóló megállapodást a Szudánt irányító Átmeneti Katonai Tanács (TMC) és a Szabadság és Változás Erői (FFC) nevű ellenzéki koalíció vasárnap. A felek egy úgynevezett alkotmányos nyilatkozatot adtak ki, amely meghatározza a hatalommegosztás módját a választásig tartó hároméves időszakban. A katonai tanács és az ellenzék hosszas tárgyalások után véglegesítette az átmeneti kormány formáját szombaton. A dokumentum aláírásakor jelen voltak a megegyezés megszületése felett bábáskodó Afrikai Unió és Etiópia közvetítői is. Mahmúd Drir etiópiai közvetítő szerint a megállapodás „lerakja a civil és a demokratikus kormányzás alapjait, amelynek célja a jogállamiság, az egyenlőség államának létrehozása, egy olyan államé, amely nem veszi semmibe állampolgárait”. A felek augusztus 17-én látják el hivatalosan végleges aláírásukkal a dokumentumot, a kartúmi ceremóniára több magas rangú külföldi vendéget várnak. Bennfentesek szerint augusztus 18-án jelentik be közös civilkatonai „szuverén tanácsnak” a létrehozását, amely a választásig tartó átmeneti időszakban fogja irányítani az afrikai országot. Áz első 21 hónapban katonai vezetők fogják irányítani a 11 fős testületet, utána 18 hónapon át civilek. Felállítanak egy szakértői kormányt is. Augusztus 20-án derül ki, hogy ki lesz a miniszterelnök, aki nyolc napra rá, augusztus 28-án nevezi meg kormánya tagjait. A kabinet és a tanács szeptember 1 - jén ül össze, három hónapon belül kinevezik a háromszáz fős „törvényhozó tanács” tagjait. A törvényhozás 67 százalékban a Szabadság és Változás Erőinek kezében lesz, míg a többi helyre Omar el-Besír megbuktatott elnökhöz nem kötődő politikai csoportok delegálnak képviselőt. (MTI)