Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-03 / 179. szám

6 I KÜLFÖLD 2019. augusztus 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Salvini zsarolással vádolja Berlint Róma. Zsarolásnak nevezte Matteo Salvini olasz belügymi­niszter, a Liga kormánypárt ve­zetője csütörtökön Berlin kérését, miszerint csak akkor vesz át me­nedékkérőket Olaszországtól, ha Róma engedélyezi a Sea-Eye német nem kormányzati szerve­zet (NGO) hajójának kikötését 40 migránssal a fedélzetén. Mat­teo Salvini közösségi oldalán tu­datta, hogy Berlin ezt szabta fel­tételként az Európai Bizottság felé, amely erről értesítette Ró­mát. Ez „tényleges zsarolás” - jelentette ki az olasz belügymi­niszter. Hozzátette, Berlin köve­telése bizonyítja, hogy a többi európai ország Olaszországot saját menekülttáborának tartja. Az olasz belügyminiszter adatai szerint jelenleg öt NGO-hajó tartózkodik a Földközi-tengeren, amelyek „mind Olaszországba akamakjönni”. (MTI) Újabb román miniszter bukott Bukarest. Leváltotta Viorica Dancila román kormányfő teg­nap Ecaterina Andronescu ok­tatási minisztert, amiért a tár­cavezető az áldozatot elma­rasztaló megjegyzést tett a múlt héten eltűnt, a gyanú szerint megerőszakolt és megölt 15 éves lány ügyében. Andronescu az Antena 3 hírtelevízió csü­törtök esti műsorában azt mondta: ő már „otthonról meg­tanulta, hogy ne üljön be idegen autóba”, arra utalva, hogy Ale­xandrát autóstoposként vette fel kocsijába a meggyilkolását ké­sőbb bevalló férfi. Dancila Facebook-bejegyzésben kö­zölte döntését, leszögezve: Andronescu televíziós nyilat­kozata a megértés hiányáról ta­núskodik. „Ez egy felelőtlen hozzáállás, amely nem tükrözi a kormány álláspontját, és nem akarom, hogy az általam veze­tett kabinettel azonosítsák” - magyarázta döntését a minisz­terelnök. (MTI) Medvegyev: Orosz föld a Kuril-szigetek Moszkva. A Kuril-szigetek Oroszországhoz tartoznak - je­lentette ki tegnap Dmitrij Med­vegyev orosz miniszterelnök a Tokió által vitatott hovatarto­­zású Ituru-szigeten, válaszul a szigetcsoporton tett látogatása miatt bejelentett japán tiltako­zásra. Mint mondta, a japán fél protestálása „természetesen nem vált ki belőle nyugtalansá­­got”.„Ez a mi földünk, amely az Oroszországi Föderáció alanya, ezek a szigetek Szahalin me­gyéhez tartoznak. Mi okunk le­hetne a nyugtalanságra?” - fo­galmazott az orosz kormányfő. Medvegyev rámutatott: az orosz állami tisztségviselők anélkül keresik fel rendszeresen a Kuril-szigeteket és az Orosz­­országi Föderáció más terüle­teit, hogy más államokkal egyeztetnének, még ha azokkal jó is a viszony, és fejleszteni kívánják velük a baráti kapcso­latokat. (MTI) Az Egyesült Államok hivatalosan kilépett az INF-egyezményből „Az Egyesült Államok nem marad részese olyan szerződésnek, amelyet Oroszország szándékosan megsért" - szögezte le tegnap közzétett nyilatko­zatában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (TASR/AP-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az Egyesült Államok tegnap - amint az várható volt - hivatalosan kilépett a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződésből. Washington azzal indokolta dön­tését, hogy megítélése szerint Moszk­va megsértette az 1987-ben kötött szerződésben foglaltakat. Az Egye­sült Államok már fél évvel ezelőtt be­jelentette: felbontja a szerződést, ha azt Moszkva továbbra sem tartja be. „Az Egyesült Államok nem marad részese olyan szerződésnek, amelyet Oroszország szándékosan megsért” - szögezte le tegnap közzétett nyilat­kozatában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) külügyminiszteri csúcstalálkozóján vesz részt. Hozzátette, hogy az orosz magatartás veszélyezteti a legfőbb amerikai érdekeket, mivel a szerző­désben tiltott rakétarendszert fejleszt és telepít, ami fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és szövetsége­seire egyaránt. Amerikai állítások szerint Moszkva Oroszország nyu­gati, európai részébe több rakéta­­rendszert is telepített, amelyekkel csapást mérhet létfontosságú európai célpontokra. Oroszország tagadja mindezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy csupán ürügyet keresett a szerződés felbontására, amelyet egyébként is felmondott volna, hogy új rakétákat fejleszthessen. Moszkva azt javasolta Washingtonnak és a NATO-nak, hogy Oroszországhoz hasonlóan hir­dessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták tele­pítésére. „Új tárgyalásokat nem aján­lunk az amerikaiaknak, ezt Vlagyi­mir Putyin elnök február 2-án vilá­gosan megmondta” - emlékeztetett Szergej Rjabkov orosz külügyminisz­ter-helyettes. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap Brüsszelben megerősítette: ezzel a nappal hatályos lett az Egye­sült Államok azon döntése, hogy ki­lép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből. Sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország nem mu­tatott semmiféle hajlandóságot, illet­ve nem tett lépéseket arra, hogy visszatéijen a szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítéséhez. Orosz­országnak azt a javaslatát, hogy Moszkvához hasonlóan Washington és a NATO is hirdessen moratóriu­mot a közepes hatótávolságú nukle­áris rakéták telepítésére, „minden hi­telességet nélkülöző” ajánlatnak ne­vezte a főtitkár. Az Egyesült Álla­moknak vagy a NATO-nak nincs egyetlenegy robotrepülőgépe sem Európában, Oroszországnak viszont egyre több van - mondta. Ha Orosz­ország valóban nem akar közepes ha­tótávolságú atomrakétákat látni Eu­rópában, fel kell végre hagynia azzal, hogy saját maga ilyeneket telepítsen - hangsúlyozta Stoltenberg. Ezért Oroszországnak meg kellene sem­misítenie a már létező ilyen rakéta­­rendszereket - tette hozzá. A szerző­dés felmondásának minden követ­kezményéért Oroszországot terheli a felelősség - tette hozzá. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szerződés felmondásának minden következményéért Oroszor­szágot terheli a felelősség (tasr/ap) Egyfősre csökkent Johnsonék többsége Eszak-Korea újabb rakétakísérletet Egyfősre csökkent a 2017-es választás éta így is kisebb­ségben, az észak-írországi Demokratikus Unionists Párt (DUP) külső támogatásával kormányzó Konzervatív Párt ás az alig több mint egy hete hivatalban lévő új minisz­terelnök, Boris Johnson többsége a brit parlamentben. London. A Wales déli részén ren­dezett választást a tegnap reggel is­mertetett eredmények szerint a Libe­rális Demokraták jelöltje nyerte a voksok 43,5 százalékával. A pártnak így 13 képviselője lesz a londoni par­lament alsóházában. Brecon és Rad­norshire körzetben azért kellett idő­közi választást tartani csütörtökön, mert a kerület eddigi képviselőjét, Chris Davies tory politikust azzal vá­dolják, hogy hamis költségtérítési el­számolást nyújtott be. A visszahívá­sát célzó petíciót 18 ezren írták alá a körzetben. A Konzervatív Párt meg­döbbenésre azonban újra a bukott po­litikust indította, mert úgy vélte, hogy akaratlanul hibázott, és nem szándé­kosan követett el visszaélést. A választás legnagyobb esélyesé­nek az országos közvélemény­kutatások szerint jelentősen megerő­södő Liberális Demokratákat tartot­ták, jelöltjük ráadásul Jane Dodds, a párt walesi vezetője volt. A brit eu­rópai uniós tagság megszűnéséért kampányoló Brexit Párt több ezer szavazót hódított el a Konzervatív Párttól, amely a második helyen vég­zett. A parlamenti ellenzék legna­gyobb erejét adó Munkáspárt a Nigel Faragé vezette Brexit Párt mögé szo­rult a negyedik helyre. Bár a kampány központi témáit in­kább helyi ügyek, és nem a brit eu­rópai tagság megszűnése körüli bi­zonytalanságok adták, megválasztá­sa után Jane Dodds azt mondta, kép­viselőként első dolga lesz megkeres­ni Boris Johnsont, hogy felszólítsa őt, ne játszadozzon az emberek jövőjé­vel, és záija ki a megállapodás nél­küli brexit lehetőségét. (MTI) hajtott végre Szöul. Eszak-Korea tegnap újabb rakétákat tesztelt; ezúttal két nap alatt a 2., nyolc nap alatt a 3. esetben. A dél-koreai vezérkar táj ékoztatása szerint két, rövid ha­tótávolságú, ballisztikus rakétát próbáltak ki. Az ország keleti partvidékéről indították őket a Japán-tenger fölé. Mintegy 220 km-t repültek, és 25 km-es ma­gasságot értek el. Japánra nem je­lentettek fenyegetést. A típusukat még nem sikerült megállapítani., de Szöulban arra gyanakszanak, hogy egy új fegy­verről van szó. (MTI) Bangkokban tegnap több kisebb robbantás történt, amelyben legalább négy ember könnyebben megsérült. A külügyminisztérium egy magas rangú tiszt­ségviselője úgy vélte, a robbantások célja a pánikkeltés volt, az elkövetők nem akartak áldozatokat. Újságíróknak hozzátette azt is, hogy a Bangkokban tar­tózkodó külügyminiszterek nem jelezték aggodalmukat a történtek miatt. Bangkokban ma fejeződik be a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) külügyminiszteri csúcstalálkozója. (TASR/AP-feivétei) Migráció: Von der Leyen új megállapodást akar MTI-HfR Róma. Új megállapodást java­solt az Európába áramló illegális migráció kezelésére, és az „elosz­tási rendszer” újragondolását szor­galmazta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) megvá­lasztott elnöke Rómában, ahol Giu­seppe Conte olasz miniszterelnök fogadta őt tegnap. A találkozó előtt újságíróknak nyilatkozva Von der Leyen kijelentette: az EB vezető­jeként azt akarja, hogy a migráció „kezelési eljárása” hatékony, hatá­sos és emberséges legyen. „Nem könnyű feladat, de nincse­nek egyszerű megoldások és vála­szok, amikor tehermegosztásról van szó”-jelentette ki az EB új ve­zetője. Hangsúlyozta, épp ezért a migránsok „elosztási rendszeré­nek” felülvizsgálására van szük­ség. Tudatában van annak, hogy Olaszország, Görögország és Spa­nyolország földrajzilag a legérin­­tettebb országoknak számítanak, és a leginkább ki vannak téve a mig­rációnak. Küldetése első számú céljának nevezte, hogy az EU túl­lépjen a belső megosztottságon északi és déli, keleti és nyugati, ki­csi és nagy tagállamok között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom