Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-30 / 201. szám
KÖZÉLET 2 I 2019. augusztus 30.1 www.ujszo.com ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia - legalábbis a földművelésügyi tárca szerint - készen áll arra, hogy blokkolja az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac országai között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást, csatlakozva ezzel a francia elnök amazonasi esőerdők védelmével kapcsolatos felhívásához. A francia államfő, Emmanuel Macron pár napja burkoltan megfenyegette brazil kollégáját, Jair Bolsonarót, hogy amennyiben nem fékezik meg az Amazonas-medence esőerdőinek a pusztítását, Franciaország nem fogja aláírni azt a történelmi jelentőségű szabadkereskedelmi megállapodást, amely az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac, a Mercosur országai - Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay - között jött létre 2019 júliusában, 20 évnyi tárgyalássorozat után. Az EU ez utóbbinak köszönhetően elsősorban az ipari termékek - például a gépjárművek és a számítástechnikai cikkek - piacán szeretne nagyobb hozzáférést kapni, a dél-amerikaiak pedig a mezőgazdasági áruk, köztük a Matecná Macron mellé állt a brazil bojkottban Gabriela Mateőná földművelésügyi miniszter hús, a szója, a kávé és a feldolgozott termékek exportját kívánják Európa felé növelni. Az Európai Bizottság által tárgyalt megállapodást azonban még a 28 tagállamnak és az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie. Ha Macron komolyan veszi a fenyegetéseit, és megvétózza a megállapodást, az a Mercosur-tagországoknaka hatályban maradó vámok miatt - milliárdos károkat okozna. Szlovákia - legalábbis a földművelésügyi tárca szintjén -máris csatlakozott Macron kezdeményezéséhez. Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter jelezte, felkészült arra, hogy az EU mezőgazdasági és halászati tanácsában blokkolja a szabadkereskedelmi egyezményt. „Nem tolerálhatjuk azt, ahogy Brazília az elmúlt időszakban az esőerdőivel bánik. Az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy változtasson a brazil hozzáálláson. Az egyik ilyen eszköz lehet a gazdasági nyomásgyakorlás. Le kellene állítanunk mindazon mezőgazdasági termékek és élelmiszerek behozatalát Brazíliából, amelyek előállítása során nem tartják be a szigorú európai környezetvédelmi szabályokat” - nyilatkozta Matecná. A tárcavezető szerint le kell számolni azzal a széles körben elterjedt gyakorlattal, hogy a brazil „gazdák, marhapásztorok, szójatermesztők az Amazonas-medencében található esőerdők felégetésével hoznak létre művelhető területeket, ami miatt Brazíliában idén eddig már 84 százalékkal több erdőtűz lobbant lángra, mint tavaly. A szlovák földművelésügyi tárca azonban azt is elismerte, hogy nem csupán az esőerdők védelme miatt nem tartja a legjobb ötletnek a szabadkereskedelmi egyezményt. „Brazíliában az elmúlt években rengeteg probléma volt az élelmiszerek minőségével. Ezek közül elég megemlíteni a brazil csirkehússal kapcsolatos, 2017-ben kirobbant botrányt, amikor romlott brazil hússal árasztották el az EU országait. És akkor még nem beszéltünk a tisztességtelen konkurenciáról, hiszen a délamerikai termelőkre jóval enyhébb környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szabályok vonatkoznak, mint az uniós kollégáikra” - mondta Matecná. Vladimír Machalík, a földművelésügyi tárca szóvivője emlékeztetett arra, hogy Matecná már 2016-ban is a Mercosur országaival megkötött szerződés ellen szavazott, és ennek az elfogadását az elkövetkező időszakban is blokkolni kívánja. A szabadkereskedelmi egyezmény blokkolását a szakmai szervezetek is helyeslik. „Teljes mértékben egyetértünk a tárcavezető felvetésével” - mondta Jana Venhartová, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) igazgatója. Venhartová is attól tart, hogy a megállapodás következtében tisztességtelen verseny alakul ki, mert egészen más körülmények között lehet gazdálkodni Dél-Amerikában, ahol a helyi szabályok és a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti feltételek lényegesen enyhébbek, mint az európai tenyésztőkre és termelőkre vonatkozó előírások. A silányabb minőségű dél-amerikai élelmiszerekkel Venhartová szerint ráadásul elsősorban régiónk országait árasztják majd el, hiszen a nyugati uniós tagországokban jobban odafigyelnek a hazai termelőkre és a minőségre, míg például a szlovákiai fogyasztók számára továbbra is elsősorban az ár a meghatározó, márpedig ebben - épp a fent jelzettek miatt - a brazilok verhetetlenek. (mi, TASR, MTI) Észszerűsíteni kell a kórházak működését NAGYROLAND Csökken a kórházi kezelések időtartama. A helyzeten az elkaszált kórházreform is javított volna. Pozsony. Ha az NCZI adatait összevetjük az Európai Unió statisztikai hivatalának felmérésével, eltérő adatokat kapunk. Az Eurostat szerint ugyanis a szlovákiai betegek átlagban 7,4 napot töltenek kórházban, vagyis 1 teljes nappal többet, mint az NCZI adatai szerint. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az Eurostat még nem dolgozott annyira friss adatokkal, mint az NCZI. Tomás Szalay, a HPI vezetője arra figyelmeztetett, hogy egyik felmérés adatait sem szabad teljesen pontosnak tekinteni, viszont arra tökéletesen megfelelnek, hogy megmutassák az egészségüggyel kapcsolatos trendeket. „Nem szeretnék túlságosan belemélyedni a módszertani kérdésekbe, hogy mit kell beleszámolni ezekbe a kezelésekbe, és mit nem, illetve hogy mennyire jó vagy rossz maga a módszertan. Egy biztos: az a fejlődési ív, amit ezek a felmérések mutatnak, vitathatatlan. Hosszú távon egyértelműen csökken a kórházi kezelések időtartama, amit több tényező is befolyásol. Ilyen például a technikai fejlődés, az új gyógyszerek, amelyeknek köszönhetően a betegeknek már nem is kell kórházban maradniuk” - magyarázta lapunknak a HPI vezetője. Kórházi vendégszeretet Szalay azonban úgy véli, hogy még mindig lenne hova fejlődni. Énnek elősegítésére szolgált volna a kórházreform is, melynek elindítását Robert Fico, a Smer elnöke akadályozta meg, mivel elmondása szerint felelőtlen lépés lenne kórházakat bezárni. „El kell ismemi, hogy Szlovákiában még mindig túl sok akut eset-A felújított pöstyéni kórház tel foglalkozó kórház van. Persze kórházakat bezárni nem túl népszerű döntés, és hatalmas felháborodást is váltana ki. Őszintén szólva azonban rengeteg olyan kórház van, ahol nincsenek kihasználva a kórházi ágyak. (TASR) Ezekben a kórházakban sokszor csak azért-tartják ott a betegeket, hogy úgy tűnjön, mintha azok kórházi kezelésre szorulnának, viszont orvosilag ezeket egyáltalán nem lehet alátámasztani. Kissé árnyaltan fogalmazva: ezeknek a kórházaknak az az üzlet, hogy egészséges embereket látnak el” - mondta Szalay. Új finanszírozás A HPI vezetője szerint sokszor olyan betegeket tartanak bent a kórházakban, akiket a rendelőkben is el lehetne látni. így viszont a kórházak azt mondhatják: mi igenis működünk, hiszen ki vannak használva az ágyak, nem zárhatják be az intézményt. Szalay egy olyan rendszer bevezetését szorgalmazza, amellyel kiszűrhetnék az ilyen eseteket. „Jelenleg a biztosítók nem a kezelések fajtái szerint fizetnek, hanem a beteg kórházban eltöltött napjai után. Az új finanszírozási rendszer értelmében viszont már az egyes beavatkozások alapján fizetne a biztosító. Vagyis ugyanakkora összeget kapna a kórház, ha a beteg 7, 10 vagy 13 napot fekszik bent. így a kórháznak át kell értékelnie, hogy megéri-e bent tartani a beteget 3 nappal tovább” - zárta a szakember. RÖVIDEN Kiszivárgott Kocner házirendje Valaki kiszivárogtatta a lipótvári börtön azon belső utasítását, amely arról szól, milyen rendkívüli intézkedéseket foganatosítanak Marián Kocner fogvatartása miatt. A gyanúsított nagyvállalkozó ügyvédje, Marek Para a Kocner ellen folyó váltóhamisítási irathoz csatolta a dokumentumot. Az országos büntetésvégrehajtási testület szóvivője, Katarina Nováková azt közölte, egy kizárólag belső használatra szánt dokumentumról van szó, és nincs törvényes módja annak, hogy az valahogyan külső személyhezjusson. (DenníkN) A forint történelmi mélyponton A tegnap délutáni hullámszerű gyengülés oda vezetett, hogy új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben. Egy euró közel 332 forintot ér. Mivel a dollár is erős, így vele szemben a 300-as kerek szintet is átlépték a forintjegyzések, azaz új 2,5 éves mélypontra ütötték a magyar fizetőeszközt, amely így ebben a viszonylatban is közeljárt a történelmi mélyponthoz. (Portfolio) Nagykövet lett ifj. Michal Kovád Zuzana Caputová államfő szerdán átadta a megbízóleveleket az új argentínai, egyesült arab emírségekben és izraeli szlovák nagykövetnek. Argentína fővárosába, Buenos Airesbe Rastislav Hindicky utazik. Az egyesült arab emírségekben nagykövet iíj. Michal Kovác, az első szlovák elnök, Michal Kovác fia lesz. A székhelye a fővárosban, Abu-Dzabiban lesz. Az izraeli szlovák nagykövetséget Tel Avivban Igor Mauks fogja vezetni. Caputová sok szerencsét kívánt a diplomatáknak. (TASR) Tanárokat keresnek Pozsony. A 2019/2020-as új tanév kezdete előtt ismét nőtt az iskolai alkalmazottak iránti kereslet. A munka iránt érdeklődők száma ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat. Január 1. és augusztus 25. között a szlovákiai iskolák több mint 3400 állást hirdettek meg az Edujobs.sk portálon. A pedagógusok iránt a legnagyobb a kereslet, amely ráadásul egyre növekszik. 2016-hoz képest a pedagógusok iránti kereslet 121 százalékkal nőtt. Az oktatási intézmények idén főleg alap- és középiskolai, matematika, fizika, informatika, szlovák és angol szakos pedagógusokat kerestek. Az állások többségét - nagyjából 56 százalékát - Pozsony megyében hirdették meg. Az oktatási ágazatban évről évre csökken az állások iránti érdeklődés. Egy iskola által meghirdetett állásajánlatra - legyen az pedagógiai vagy más jellegű - átlagban 6,9 pályázó jelentkezik, vagyis csaknem feleannyi, mint 2016-ban. Egy tanári állás iránt átlagban 6,4 pályázó érdeklődik. Az iskolai állások iránti érdeklődés csökkenése az alacsony bérekkel is összefüggésben van. A fővárosban a legsúlyosabb a helyzet. Pozsony megyében egy középiskolai tanár átlagfizetése bruttó 989 euró. Ugyanebben a régióban a szintén egyetemi végzettségű alkalmazottak más területen átlagban akár 48 százalékkal is többet kereshetnek. (TASR)
