Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-27 / 199. szám

161 KULTÚRA 2019. augusztus 27. | www.ujszo.com Népszínházi évad indul Komáromban A Jókai Színház tervezett új bemutatói kozott lesz naturalista dráma, bohózat és gorög komédia mai átirata is LAKATOS KRISZTINA Komárom. A múlt évadhoz hasonló szellemben fogant, népszínházi jellegű szezont indított útjára Tóth Tibor direktor a Komáromi Jókai Színház tegnapi évadnyitó társulati ülésén. Hozzátette: sikernek értékeli a színház 2018/19-es programját, amely olyan nézőket is bevonzott, akik eddig-nem látogatták az előadá­sokat. Ezzel együtt azt ígéri, az új évad picit merészebb, provokatí­vabb lesz, fricskát mutatva a jelen társadalmi történéseknek. Bemutatók A Komáromi Jókai Színház 67. évadjának első bemutatója október 18-án várható: a horvát irodalom nagy klasszikusa, Miroslav Krleza (1893-1981) A Glembay ház című naturalista drámáját a teátrumba sokadszor visszatérő Martin Huba viszi színre. Dúsgazdag család, be­folyásos és tekintélyes polgárok, az üzleti - és pénzvilág előkelőségei - ezek a Glembayak, legalábbis a fel­színen. A történet egyetlen este és éjszaka játszódik: a családi ünnep­ségen csap össze Ignjat Glembay, a családfő és Leone, az öreg első há­zasságából született fia, aki a művészetet választotta az üzlet he­lyett, és nem képes magában tarta­ni, amit a rokonokról, az üzleti és családi titkokról, nem utolsósorban apja fiatal második feleségéről tud. A produkció érdekessége, hogy Martin Huba a Szlovák Nemzeti Színházban 1986-ban Leonét ala­kította, néhány évvel ezelőtt pedig Prágában már színre vitte a darabot. Georges Feydeau Bolha a fülbe című bohózatát rendezőként Hor­váth Illés, a nyíregyházi színház művészeti vezetője jegyzi, a pre­miert január végére időzítették. Feydeau művét szokás azzal jelle­mezni, hogy a fergeteges szerep­cserék, félreértések, intrikák zűr­zavara mögött egyszersmind a tisz­tesnek mondott hazug, álszent pol­gári erkölcsöknek is görbe tükröt tart; ahogy Tóth Tibor megjegyez­te, ez a motívum, ez a gondolat többször visszaköszön az új évad előadásaiban. Zsinórban negyedszer rendez Ko­máromban Hargitai Iván, a székes­­fehérvári Vörösmarty Színház művészeti vezetője, aki ezúttal a legismertebb ókori görög komédia - Arisztophanész Lüszisztratéja - mai átiratát viszi színre Szeretkezz, ne háborúzz címmel. Az átiratot a Jókai Színház felkérésére Szilágyi Eszter Anna készíti, aki A Nyíregyház utca című darabjával tavaly elnyerte az évad legjobb drámájának járó díjat a Színházi Dramaturgok Céhétől. A premier március 27-én lesz. A 2019/2020-as évad utolsó saját nagyszínpadi bemutatója Móricz Zsigmond Rokonok című regénye, a Székely Csaba-féle átiratot Béres Attila, a miskolci színház igazgatója rendezi. Bórlethirdetés Tóth Tibor az évadnyitón kiemel­te: fokozott hangsúlyt fektetnek a bérlethirdetésre; a bérletek október 11-éig vásárolhatók meg. A felnőtt bérletet váltóknak a fent felsorolt saját produkciók mellett egy ven­dégelőadást is kínálnak: Stephen Sachs Valódi hamisítvány című vígjátékában (Orlai Produkció) Hernádi Judittal és Kern Andrással találkozhat a komáromi közönség. Természetesen idén is kínál a szín­ház stúdióbérletes előadásokat, ahogy ifjúsági és mesebérleteket is. Saját ifjúsági-családi előadásuk idén az Óz, a csodák csodája című zenés mesejáték lesz (rendező: Méhes László), decemberi premierrel. Emellett Szarka Gyula Tücsöklako­dalom című lemeze alapján tavaszra készül egy előadás a legkisebbek­nek, koprodukcióban a soproni Pe­tőfi Színházzal. Évfordulók Két évfordulót kíván kiemelten megülni a következő hónapokban a Jókai Színház. Trianon századik évfordulója alkalmából két előadás érkezik Komáromba: Sárosi István dokudrámája Gáspár Sándorral a székesfehérvári Vörösmarty Szín­házból, a Wass Albert Tizenhárom almafa című regényén alapuló elő­adás Vidnyánszky Attila rendezé­sében a budapesti Nemzetiből. Le­hár Ferenc születésének 150. évfor­dulója előtt A vig özveggyel, a sop­(Töltésy Rudolf felvétele) roniak vendégjátékával tiszteleg a teátrum. Együttműködés A kölcsönös együttműködés je­gyében a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház a Naplemente előtt című Hauptmann-drámával szerepel Ko­máromban, Martin Hubával a fősze­repben, a Jókai Színház pedig A félkegyelművel, Martin Huba ren­dezésével vendégeskedik Pozsony­ban az ősz folyamán. Változásokkal indul neki az új évadnak a társulat is: három főisko­lás - Hostomsky Fanny és Melecsky Kristóf Pozsonyból, Horváth Csen­ge Budapestről - erősíti a csapatot, Bandor Éva pedig egyéb elfoglalt­ságai miatt a jövőben már vendég­ként lép színpadra Komáromban. William Kentridge műveinek fekete-fehér világa Kentridge megrázó módon dokumentálja az erőszakot (jASR/AP-archivum) Minden idők legnagyobb kiállítása nyílt meg a világ egyik legismertebb kortárs képzőművészének, a dél­­afrikai William Kentridge-nek az alkotásaiból két helyszínen a dél-afrikai Fokvárosban vasárnap. Fokváros. A 64 éves művész csaknem négy évtizeden átívelő pá­lyafutásán az Afrikai Kortárs Művé­szetek Zeitz Múzeumának (Zeitz MOCAA) és a Norval Foundation művészeti múzeumnak két egymás­sal összefüggő tárlata kalauzolja vé­gig az érdeklődőket - a több száz al­kotás 2020 márciusáig nézhető meg. A Zeitz MOCAA kiállításán Kentridge rajzai, animációi, filmjei, installációi és nyomatai kaptak he­lyet. Az alkotások szinte kivétel nél­kül fekete-fehér színűek, hasonlóan a művész ruhatárához, Kentridge ugyanis szinte mindig fekete nadrág­ban és fehér ingben mutatkozik. A Norval Foundation tárlata Kentridge háromdimenziós alkotásait vonultat­ja fel az elmúlt 19 évből. A művész kifejezetten a kiállításra is készített néhány művet, köztük egy túlmére­tezett kávéfőzőt, valamint egy Pablo Picasso által inspirált macskát. Kentridge munkáit 1990-től a világ legfontosabb múzeumaiban mutatták be. 2010-ben a New York-i Modem Művészetek Múzeuma szentelt neki retrospektív kiállítást, 2011-ben a budapesti Szépművészeti Múzeum­ban nyílt tárlata, de a párizsi Louvre­­ban és a londoni Whitechapel Gal­­leryben is volt kiállítása. Az 1955-ben Johannesburgban született művész világszemléletére és munkásságára is hatással volt az apartheid elleni küzdelem, amelyben ügyvéd szülei aktívan részt vettek. A 80-as évek elején Párizsba költözött, ahol Jacques Lecoq Nemzetközi Színházművészeti Akadémiáján ta­nult. A 90-es években kezdte kombi­nálni a különböző műfajokat, ezzel multidiszciplináris művésszé válva. Alkotásaiban a valós politikai, társa­dalmi eseményeket alakítja át költői allegóriákká, megrázó módon doku­mentálja az igazságtalanságot és az erőszakot. (MTI, k) RÖVIDEN A Ruben Brandt, a gyűjtő újabb díja Szendrő. Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő című, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült alkotása nyerte a legjobb filmnek járó díjat a Duna Film­feszten a szerbiai Szendrőn va­sárnap. A Dunai hajó elnevezésű fődíjat a zsűri egyhangúlag ítélte oda az egyedi látványvilágú ak­­cióthrillemek, mely az utóbbi egy évben számos fesztiválon zsebelt be díjakat. A Duna menti országok filmművészetét bemu­tató fesztiválon a közönség hat nap alatt mintegy negyven alko­tást tekinthetett meg. A Duna Filmfeszt legjobb rendezője a román Comeliu Porumboiu lett, a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést pedig a szerb Maja Todorovic és Ana Marija Rossi érdemelte ki. (MTI, k) Változásokkal indul neki az új évadnak a társulat is

Next

/
Oldalképek
Tartalom