Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-24 / 197. szám
www.ujszo.com I 2019. augusztus 24. KÖZÉLET 3 Négy jelölt közül választják ki a Legfelsőbb Bíróság elnökét Stefan Harabint csak egy személy jelöltea Legfelsőbb Bíróság élére (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Négy jelentkező jelölését hagyta jóvá a Bírói Tanács, közülük választják ki a Legfelsőbb Bíróság következő elnökét. Ajelöltek között van Stefan Harabin is. „A nyilvános meghallgatáson a jelölteknek egymás után lesz lehetőségük elmondani elképzeléseiket a betölteni kívánt funkcióról” - mondta Lenka Prazenková, a Bírói Tanács elnöke. Hozzátette, a megfelelő bíró kiválasztásánál figyelembe veszik a jelöltek képességeit, és azt, hogy képes lesz-e szavatolni a Legfelsőbb Bíróság megfelelő működését, tekintettel az intézmény jelentőségére és súlyára. Jana Bajánkovát a Legfelsőbb Bíróság 15 bírája, valamint néhány kerületi és járási bíróság is jelölte a posztra. Iveta Macejkovát, az Alkotmánybíróság volt elnökét a Legfelsőbb Bíróság 26 bírája, míg Sofia Mesiarkinovát a Bírói Tanács egyik tagja jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Stefan Harabint a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája javasolta. Macejková neve akkor kezdett ismertté válni, amikor az általa vezetett Alkotmánybíróság elutasította — formai okokból - az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt. Ennek következtében a szlovák állampolgárságot megvonó törvényről nem mondták ki, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal, vagy sem. Macejková úgy nyilatkozott, világos és konkrét elképzelései vannak a Legfelsőbb Bíróság következő időszakának vezetéséről. A legnagyobb médiavisszhangot Jciváltó jelölt Stefan Harabin, akit 1998-ban és 2009-ben már megválasztottak erre a posztra. Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter korábban lapunknak úgy nyilatkozott, nagyon negatívan értékelné, ha Harabint választanák az LB elnökének. A PS és Spolu koalíciója jelezte, a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelleméhez nem férhet kétség. „Ezért tekintünk Harabin jelöltségére úgy, hogy veszélyes az igazságügyre nézve” - mondja a koalíció. így vélekedik az OEaNO is. Mint írják, a Legfelsőbb Bíróság élén olyan személynek kell állnia, aki garancia az igazságosságra. „Harabin már bebizonyította, hogy minden funkcióban csak a saját érdekeit tartja szem előtt, ezzel rámutatott, hogy nem morális tekintély, és egyáltalán nem garancia az igazságosságra” - véli a párt elnöke, Igor Matovic. A Legfelsőbb Bíróság új elnökéről szeptember 9-én szavaz a Bírói Tanács. (szh.TASR) r MÁV: magyarul is feltüntetjük az állomásneveket Budapest. Magyarul is szerepel majd a szomszéd országok vasútállomásainak neve a MÁV utastájékoztató kijelzőin és tábláin a külföldi hivatalos elnevezések mellett - közölte a vasúttársaság pénteken. A MÁV lépése nagyrészt Vujity Tvrtkónak köszönhető, aki augusztus elején a Facebookon kérdezte meg, miért nem szerepelnek magyar nyelven is a MÁV tábláin a szomszéd országok városainak nevei, például Kolozsvár vagy Pozsony. A MÁV-közlemény szerint az idegen nyelvű elnevezés használata miatt gyakran előfordul, hogy az utasok helytelenül azonosítják a településneveket, így például Qradeát tévesen Aradként értelmezik, holott az Nagyvárad román neve. ^ MÁV fokozatosan vezeti be a kettős írásmódot, szeptember 4-étől a nagy budapesti pályaudvarok kijelzőin és a szerelvények tábláin már magyarul is szerepelnek a településnevek. Az első „kétnyelvű” vonatot Tvrtko indítja szeptember 4-én Kolozsvárra. (ú, MTI) Vincze képviselné a szlovákiai magyarokat Vincze Lóránt (FUEN-fotó) KÓSAANDRÁS Vincze Lóránt RMDSZ-es EP- képviselő, az Európai Nemzetisógek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke szeretne a szlovákiai magyarság órdekkópviseletóért is dolgozni az Európai Parlamentben. Tusnádfürdőn arról beszélt, mivel a szlovákiai magyarság elveszítette európai parlamenti érdekképviseletét, ezért az RMDSZ szívesen átveszi azt. Mire gondolt pontosan? Az európai választásnak a Kárpátmedencei magyarság számára legszomorúbb eredménye az, hogy a felvidéki magyarok képviselőinek nem sikerült bekerülniük az Európai Parlamentbe. Különösen bosszantó, hogy csupán pár száz szavazaton múlt a siker. Á nemzetpolitikai keretben, amennyire csak lehet, ezt a hiányt megpróbáljuk enyhíteni azzal, hogy a következő öt évben az ott dolgozó magyar képviselők a felvidéki magyarság ügyeit is képviselik az Európai Parlamentben. Az RMDSZ- szel és az MKP-val egyeztetve kértem fel Mészáros Anikót, aki az MKP jelöltlistáján a 7. helyen szerepelt, és Csáky Pál európai parlamenti asszisztenseként szakmai munkát végzett, hogy legyen brüsszeli csapatom tagja. Felvette már esetleg a kapcsolatot a felvidéki magyar politikai szervezetek vezetőivel? Milyen visszajelzéseket kapott tőlUk? A Magyar Közösség Pártjával nagyon jó munkakapcsolatunk van. Ők korábban a Minority SafePack aláírásgyűjtésben vitték a szlovákiai munka oroszlánrészét, az EP- képviselőkkel is mindvégig szoros szakmai kapcsolatban voltam. Abban is megállapodtunk, hogy mandátumom ideje alatt igyekszem a Felvidékre látogatni, ha igény van rá, kihelyezett fogadóórákat tartani. A Híddal intézményi kapcsolatunk nincs, hiszen másként gondolkodunk a magyar közösségi érdekképviseletről és eszközeiről, de Nagy József korábbi hidas EP- képviselővel együtt dolgoztunk, fontos referenciapont az általa kezdeményezett, kisebbségi standardokról szóló jelentés, közös érdek, hogy az EU jogszabályokat alkosson ezen a területen. Melyek a legfontosabb problémák, amelyek megoldásában az RMDSZ segíthet a szlovákiai magyarságnak? A felvidéki magyarok tudják a legjobban megítélni, milyen ügyeknek kell európai nyilvánosságot adni. Néhány téma adott: a Benesdekrétumok ügye, a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidékiek ügye, a valós kétnyelvűség érvényesítése. Sajnos a kisebbségi lét egyik velejárója Közép- és Kelet-Európában, hogy bármelyik nap születhetnek új témák, olyan ügyek, amelyeknek hangot kell adni Brüsszelben és Strasbourgban. A kisebbségi ffakcióközi munkacsoport ebből a szempontból szintén fontos testület. A FUEN elnökeként hogyan látja most az őshonos kisebbségek helyzetét az Európai Unión belül? Nagyon sokfélének, és nem csupán a közösségek nagyságát, prioritásait tekintve változatos a kép, hanem főként a megszerzett jogokat illetően. És erre az egyenlőtlenségre huny szemet az EU. Elnézi azt, hogy olyan országok is vannak, amelyek nem ismerik el a kisebbségek létét vagy ellenőrizetlenül elfogadják az államok sikerpropagandáját, nem kíváncsi a falvakban, közösségekben tapasztalható asszimilációs törekvésekre, a törvények be nem tartásából fakadó diszkriminációra vagy a többség-kisebbség párbeszéd leállására. Az unió számos területen hoz szabályozásokat, de az őshonos kisebbségek ügyét a tagállamok hatáskörében hagyta, ezáltal pedig megmaradtak az óriási egyenlőtlenségek, sőt, tovább nőttek. Nyilvánvalóan nem tudjuk elfogadni, hogy amit szabad a dél-tiroli német ajkúaknak vagy a finnországi svéd ajkúaknak, azt nem szabad a magyar közösségeknek a Felvidéken vagy Erdélyben. Hosszú távon a célunk az, hogy a kisebbségvédelem váljon az unió megosztott kompetenciájává, szülessen egy kisebbségvédelmi kerettörvény, és az unió bátorítsa a jó gyakorlatok átemelését. Miben kellene legelőször változást elérni? Meg kell tömi a jeget. El kell érnünk, hogy előrelépés történjen a kisebbségi jogok terén, és ha már egyszer ez a folyamat megindul, nem fogunk megállni. A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés lehet az az eszköz, amellyel sikerül megtörnünk a jeget. Folyamatosan lobbizunk annak érdekében, hogy az új Európai Bizottság foglalkozzon érdemben a kezdeményezéssel, amely több mint egymillió uniós polgár akaratát nyilvánítja ki. Mellette ott van az elmúlt tíz évből legalább négy olyan határozata az Európai Parlamentnek, amelyek maguk is jogalkotásra kérik az EB-t. Több eszköz is rendelkezésünkre áll, tehát élnünk kell velük. Az Európai Néppárt vezetésével is tervez tárgyalásokat azokról az ügyekről, amik a legégetőbbek a szlovákiai magyarok számára? Az RMDSZ-nek folyamatos a párbeszéde a néppárttal kisebbségi kérdésben, ebbe mostanra az európai kisebbségvédelem kérdéskörét is bevittük. Amennyiben mandátumot kapok a felvidéki magyar érdekképviselettől konkrét ügyek képviseletére, akkor azokról is tárgyalni tudunk, semmiképpen nem a felvidéki magyarok feje fölött, hanem az ő érdekeiket szem előtt tartva. Jelenleg hogy látja a Fidesz helyzetét a Néppárton belül? Mekkora veszélye van a távozásnak? A Fidesznek szüksége van a Néppártra, és a Néppártnak is szüksége van a Fideszre. Bízom benne, hogy a józan ész, a racionális érvek kerekednek felül végül, és feloldódnak a feszültségek, a Fidesz pedig marad a Néppártban. Ha a Fidesz elhagyja az EPP-t, az RMDSZ mit lép? Megőrzi a tagságát? Ne szaladjunk a dolgok elébe. A Fidesz az RMDSZ legfontosabb stratégiai partnere, ugyanakkor az RMDSZ az Európai Néppárt legrégebbi romániai tagszervezete, megbecsült tagja a néppárti családnak. Szervezetünkben nem merült fel a kilépés gondolata.
