Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-22 / 195. szám
2 I KÖZÉLET 2019. augusztus 22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Fico szakértőbb a szakértőknél Csak beoltott gyereket az oviba Pozsony. Csak azokat a gyerekeket vennék fel óvodába, akik megkapták a kötelező védőoltásokat - döntött tegnapi ülésén a kormány. A törvényjavaslatot az egészségügyi minisztérium terjesztette elő. A tárca azzal is számol, hogy olyan gyerekeket is felvehetnek az óvodák, akiknek a szülei orvosi igazolást mutatnak fel arról, hogy bizonyos fertőzésekkel szemben immunis a gyerek, vagy arról, hogy komoly ellenjavallat miatt nem kaphatja meg a védőoltást. (TASR) Személyit kap minden gyerek Pozsony. A kormány tegnapi döntése értelmében 2021 végéig minden 15 év alatti gyermek egy fénykép nélküli személyi igazolványt kap. Erre az egészségügy elektronizációja miatt van szükség, 2022 után ugyanis csak személyi igazolvány csipjével lesz elérhető az egészségügyi dokumentáció. A csip nélküli, korlátlan ideig érvényes személyivel rendelkező idősek is kapnak ilyen dokumentumot. Továbbá lehetőség nyílna arra is, hogy 4,50 euróért a szülők fényképes személyi igazolványt kérjenek a gyermeküknek, amely az útlevelet helyettesítené az unió országaiba. (tasr) „A demokrácia nem magától értetődő” Pozsony. „Az, hogy egy szabad, demokratikus államban élhetünk, ritka érték, nem magától értetődő, hiszen nem kis áldozatot hoztunk érte” — írta Zuzana Caputová államfő közösségi oldalára, miután szerda reggel Pozsonyban megemlékezett az 1968. augusztus 21- éről, amikor a Varsói Szerződés hadseregei megszállták Csehszlovákiát. Ez a hadművelet volt a legnagyobb szabású katonai akció Európában a második világháború óta. Csehszlovákia megszállása véget vetett a prágai tavasz néven ismert demokratizálódási folyamatnak, legalább 108 halálos áldozatot követelt. Andrej Danko (SNS) házelnök az 1968-as megszállást hibának minősítette, de erre utalva bírálta amerikai katonák szlovákiai állomásoztatását is. Cséfalvay Katalin (Híd) parlamenti képviselő,a külgyi bizottság elnöke szerint ma a szabadságra a legnagyobb veszélyt a dezorientált populisták jelentik, akik a saját politikai túlélésüket az állam és lakosainak érdekei fölé helyezik. „Az országnak nincs szüksége a demokratikus, szövetségesi kapcsolatok démonizálására, sem pedig a neototalitárius és autoriter rezsimek inspirálására, hanem az euroatlanti együttműködés további erősítésére, amely a legmegbízhatóbb garancia a szabadságra, biztonságra és jólétre” - mondta a képviselő. (szh, tasr) Robert Fico szerint a minimálbér emelése pozitívan hat a gazdaságra (tasr) NAGY ROLAND Pozsony. Robert Fico (Smer) szerint a szakértők tévednek, amikor azt állítják, hogy a minimálbér emelése károsan hathat Szlovákia gazdaságára. A Smer elnöke úgy véli, az utóbbi évek emeléseinek is köszönhető, hogy a munkanélküliség még sosem volt ilyen alacsony az országban. Az INESS gazdaságkutató intézet szerint viszont korántsem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy Fico állítja. Robert Fico tegnap megismételte azt a javaslatát, amely szerint egy képlet alapján minden évben automatikusan határoznák meg a minimálbér összegét. A mechanizmusnak köszönhetően a minimálbér sosem csökkenne az éves átlagbér 60 százaléka alá. A Smer elnöke hangsúlyozta, hogy a 60 százalékos határt nem a Smer találta ki, hanem az Európai Szociális Charta és a Munkaügyi Világszervezet (ILO) ajánlása. Fico abban bízik, hogy a parlament már idén elfogadja a javaslatát, így jövőre már a képlet alapján határoznák meg a minimálbér 2021-re érvényes összegét. A volt miniszterelnök szerint az így kiszámított összeg 2021-ben túllépné a 600 eurót. Ján Richter (Smer) a jövő évre 580 eurós minimálbért javasol, ami az idei, 520 eurós összeghez képest 60 eurós emelkedést jelent. Gyengítheti a gazdaságot Fico szerint ezzel elérhető, hogy a minimálbér összege ne legyen politikai kérdés. Az ellenzéki képviselők folyamatosan bírálják Ficót, szerintük a volt kormányfő a minimálbér emelésével mindössze a pártpreferenciát akarja növelni, viszont ezzel csak árt a szlovák gazdaságnak. Hasonlóan vélekednek a gazdasági szakértők is. Róbert Chovanculiak, az INESS elemzője legújabb tanulmányában rámutatott, hogy a munkanélküliség példátlan csökkenése nem a belső politikai történéseknek, hanem külső tényezőknek köszönhető. „Az utóbbi 5 évben az egész EU-ban csökkent a munkanélküliség, átlagban 11 százalékról 6,4 százalékra. Ha a V4-es országokat nézzük, náluk még gyorsabb tempóban csökkent, mint nálunk” - írja az INESS elemzője. Kettészakad az ország Chovanculiak arra is felhívta a figyelmet, hogy a minimálbér emelése a gazdasági szempontból elmaradott régiókra is negatív hatással lehet. Az 580 eurós minimálbér ugyanis a közép- és kelet-szlovákiai régiókban már a helyi átlagbértől sem sokkal maradna el. Ennek következtében az alulkvalifikált munkaerő még nehezebben találna munkát, mint most, így a munkanélküliséget tekintve még tovább mélyülne a szakadék az egyes régiók között. „A nyugati országrészekben a munkanélküliség 3 százalék körül mozog. Pozsony megyében egy munkanélkülire átlagban két szabad munkahely jut. A keleti régiókban azonban sokkal rosszabb a helyzet. A Késmárki, a Rozsnyói, a Nagyrőcei és a Rimaszombati járásban a munkanélküliség meghaladja a 15 százalékot. Ezekben a járásokban egy szabad munkahelyre több tucat jelentkező jut” - közölte Chovanculiak. Magas járulékterhek A minimálbér emelése a munkáltatókra is rendkívül negatívan hathat. A jelenlegi, 520 eurós minimálbérből ugyanis a munkavállalók mindössze 427 eurót kapnak meg, azonban a munkáltató teljes költsége, vagyis az úgynevezett szuperbruttó 703 euró. Chovanculiak szerint ha jövőre a minimálbér bruttó 60 euróval nőne, az nemcsak a kis- és középvállalkozóknak, hanem a nagyobb cégeknek is gondot okozhat. Már több szektor is tiltakozott Fico ötlete miatt, köztük a Szlovák Kórházszövetség (ANS) is. A munkáltatók ezért inkább az adómentes alap növelését javasolják, így a munkavállaló is több pénzt kapna kézhez, és nekik sem kellene annyit fizetniük az államnak. Az INESS szakembere ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy 5 évvel ezelőtt a minimálbérért dolgozókat 29 százalékos adó- és járulékteher sújtotta, idén ez már 40 százalékos. Fico azonban nem tervezi, hogy csökkentse az adómentes alapot. „A tanulság az, hogy azokban az országokban a legmagasabb az életszínvonal, ahol a legnagyobbak az adóterhek” -jelentette ki a Smer elnöke. Csak marketingfogás Az INESS szerint az lenne a legjobb, ha a minimálbérről szóló döntések kikerülnének a kormány kezéből. „A kormány marketingfogásként használj a a minimálbért, ezt láthattuk az utóbbi években. Ebben az esetben a megoldás az lenne, ha egy meghatározott gazdasági mutató alapján döntenének a minimálbérről” - olvasható a tanulmányban. Az intézet szerint a legalkalmasabb gazdasági mutató ebben az esetben a munkatermelékenység növekedése lenne, nem pedig Fico javaslata. Komárom Marián Kocner hálójában CZÍMER GÁBOR A Kuciak-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Marién Koőner nagyvállalkozó és Alena Zsuzsová arról kommunikált, hogy egy komáromi családsegítő központ klienseinek személyes adataival fognak visszaélni, hogy pártot tudjanak alapítani. Pozsony. Silvia Téglásová, az érintett Slunce Családsegítő Központ vezetője tagadta, hogy visszaélt volna kliensei személyes adataival. A központ Komáromban több adományozási akciót is szervezett, élelmiszert, ruhát, sőt még bútorokat is juttatott a rászorulóknak. Ezen túl közösségi központot, szociális boltot és úgynevezett védett műhelyt is működtet, amelyben egészségkárosultakat foglalkoztat. Téglásová hangsúlyozta, büntetőfeljelentést tesz mindenki ellen, aki őt vagy szervezetét rossz színben tünteti fel. Családsegítő szervezetét a Komáromhoz tartozó Kava településrészen, annak is a kieső részén jegyezték be. A JoJ tudósítója Kocner és Zsuzsová a titkosított kommunikációjukban azt is megemlíti, hogy a JoJ televízió komáromi tudósítója, Drahu Dobrovicsová is segített a párt bejegyzéséhez szükséges aláírások megszerzésében. Dobrovicsová azonban tagadta ezt, elmondta, hogy ugyan látta Téglásovánál az íveket, de ő maga nem gyűjtött aláírásokat. Dobrovicsová bosszantónak nevezte az egész ügyet. Kocner pártjának bejegyzése végül sikertelen volt. A leadott közei 13 ezer aláírásból 3130 érvénytelen volt. Pe-Marián Koőner (TASR) tar Lazarov belügyi szóvivő az Aktualitynak elmondta, elsősorban a pontatlan személyes adatok, nem létező személyigazolvány-számok miatt voltak érvénytelenek az aláírások. HaSiák fizetett? Kocner és Alena Zsuzsová nyilvánosságra hozott kommunikációjában Jaroslav Hascákot, a Penta befektetési csoport vezetőjét is megemlítik. 2017 októberében Kocner azt írta a nőnek, beszélt Hascákkal a váltóhamisítással és egy gyilkosság megrendelésével gyanúsított Pavol Rusko ügyéről. Kocner szerint Hascák fizeti Rusko ügyvédjét, de a ,rendőröket, bírókat és ügyészeket is”. A gyanúsítottak közti kommunikác ió arra utal, hogy Hascáknak és Kocnemak az lehet a közös érdeke, hogy Ruskót ne találják bűnösnek. Hascák korábban elismerte, hogy többször találkozott Kocnerral. A Penta bankját, a Privatbankát pedig egyszer meg is büntették, mert nem jelentette be a hatóságoknak Kocner egyik gyanús átutalását. Lapunk kiadója, a Duel — Press Kft. a Penta befektetési csoport tulajdonában van. VILLÁMINTERJÚ Silvia Téglásová, a Slunce PT vezetője Ismeri Alena Zsuzsovát? Igen, ismerem, úgy, ahogy több ezer másik embert is ismerek, akik segítséget kértek tőlem. Milyen kapcsolat fűzi Zsuzsovához? Közeli ismerősök? Az édesanyjáról és a lányáról gondoskodom, mivel nekik nincs senkijük, akire támaszkodhatnának. Hol illetve mikor ismerte meg Zsuzsovát? A gyerekeink együtt jártak iskolába. Ismeri Marián Kocner nagyvállalkozót is? Nem ismerem, soha nem találkoztam vele, én csakZsuzsovának, a lányának és az édesanyjának segítek.
