Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-20 / 193. szám

www.ujszo.com | 2019. augusztus 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Fél év sárlavina Az igazság feltálalva, a maga kendőzetlen valóságában MÓZES SZABOLCS A Threema-dosszié be­vezetője annak, ami a következő hetekben vár ránk. Ehhez képest a 2011 -es Gorilla-menet piskóta volt. Maffiózó által irányított politiku­sok, háttéremberek mindennapjai. Marian Kocner titkos üzenetei egy hete tartják extázisbán a közélet iránt érdeklődőket, joggal korbá­csolják fel az indulatokat. A politi­kusok magyarázkodnak, de ez nem ér semmit sem. Hogy Bugár Béla életében egyszer találkozott Kocnerrel, és a hírhedt Maldív­­szigeteki reggelinél pár mondatot váltottak csupán? Akár igaz is le­het, ám abban a helyzetben, amibe saját magát és pártját kormányozta az elmúlt három év során, ez már senkit sem érdekel. Aki az állam elrablóival száll egy bárkába azzal a naivan ostoba fedősztorival, hogy majd féken tartja a gonoszt, az ne csodálkozzon, ha a vérből rá is fröccsen. A sok arrogancia és ki­oktatás miatt pedig senki sem fogja megsajnálni az „áldozatot”. A Threema-kommunikációban rejlő tartalmat sejthette a „tévénéző”, ám az mindig megrázza a választót, ha valaki az arcába csapja a kendőzet­len valóságot. Már nem „állítólag”, „talán”, „háttér-információk sze­rint”, hanem nagyon is konkrétan leírva, feltálalva az igazság a maga kendőzetlen valóságában. Az üze­netek csak felerősítik a felrajzolódó választóvonalat a „régi” és az „új” pártok és politikusok között. Akár­mennyire sematikus is, valóban ebbe az irányba tartunk - és nem is gond, sőt, törvényszerű. Valami újnak kell jönnie, hogy ezt a sűrű kapcsolati hálóval átszőtt, magate­hetetlenné váló polipot felváltsa. Nincsenek földi messiások, sem egyszerű megoldások, ám van, amikor tiszta lappal kell indítani. Ez az a pillanat. A Smer túl sokáig volt hatalmon, túl sokáig építhette és működtethette - itt tegyük hozzá: hű koalíciós kiszolgálói segítségé­vel - ezt a maffiarendszert. Menet közben nem sikerült korrigálni, önkorrekcióra nem került sor - így most egy éles váltásnak kell követ­keznie. Összeomlásnak, majd épít­kezésnek. A Threema-ügy egyben előrevetíti azt is, mi várható a kö­vetkező hónapokban. Bő fél év maradt a választásig, és ha már au­gusztusban ilyen a menü, képzeljük el, mi lesz ősszel és télen! Sorra dőlnek majd ki a csontvázak a szekrényből, a kormánypártok szekrénye pedig elég széles és mély, ráadásul nem is mindegyikük érdekelt abban, hogy ne egymásra zúdítsák a tartalmát. Sőt, minél na­gyobb lesz a baj, annál nagyobb késztetést fognak érezni arra, hogy egymásra is rásózzanak ezt-azt. Ennek a folyamatnak egy nagy hátránya van, hogy 2012-höz ha­sonlóan ismét túlharsogja az összes többi, társadalmi szempontból fontos témát. Ha minden a korrup­cióról, az állam elrablásáról, az oli­garchákról, a politikai maffiáról szól, akkor nincs idő az egészség­ügyről, az oktatásügyről, a költ­ségvetésről és más szakpolitikai témákról beszélni. A megtisztulás­hoz viszont a legégetőbb téma túl­­harsogása vezet, így ez a szükséges rossz ahhoz, hogy előrébb lépjen a társadalom - akár a többi, közéleti­­leg fontos ügy megoldása terén is. Merkel Sopronban, a vasfüggöny megbontásának évfordulóján (Cartoonizer) Nagyobb teret kapnak a médiában a klímaváltozás tagadói, mint a kutatók A klímaváltozás tagadói na­gyobb figyelmet kaptak az el­múlt években a médiában, mint a klímakutaték, ami ösz­­szezavarja a közvéleményt és lassítja a hatékony fellépést a globális felmelegedés ellen a Kaliforniai Egyetem kutatói­nak tanulmánya szerint. Az amerikai kutatók a sajtóban vagy az interneten 2000 és 2016 kö­zött megjelent százezer cikket ele­meztek, klimatológusok megnyilat­kozásai és egyetemi tanulmányok idézetei, üzletemberek és politiku­sok kijelentései után kutatva a glo­bális felmelegedésről. Azt találták, hogy a globális felmelegedést két­ségbe vonók 50 százalékkal több fi­gyelmet kaptak, mint a tudósok. „Azt fedeztük fel, hogy a klímaváltozás tagadói 49 százalékkal jobban jelen vannak a médiában, mint maga a klí­maváltozás” - írta az Alexander Pe­tersen vezette kutatócsoport. Meglepetésére még a mértékadó angol nyelvű napilapok, a The New York Times és a Wall Street Journal című amerikai és a The Guardian című brit lap is gyakrabban idézi a klímaszkeptikusokat. A fosszilis üzemanyagok égetése okozta globális felmelegedés óriási veszélyt jelent a civilizációra, a földi életre. Csupán egyetlen Celsius­­fokos hőmérséklet-növekedés, amely az iparosodás kezdete óta be­következett a Földön, a tengerszint emelkedését, szélsőséges időjárást eredményezett, és a Föld jó úton van afelé, hogy a század végére újabb 3 Celsius-fokkal legyen melegebb az átlaghőmérséklet. A klímaváltozás tagadói sikere­sen hallatják hangjukat a politikában és a tudományos közösségben. Ez az aránytalanság hamis színben tünteti fel a tudományos szakemberek né­zeteit, aláássa a klímakutatók hite­lességét -jegyezték meg a kutatók. Azóta, hogy az ENSZ klímakuta­tói múlt év októberében közzétették jelentésüket a globális felmelegedés felgyorsulásáról, a közvélemény egyre jobban figyel a klímaválto­zással kapcsolatos problémákra és egyes nyugati kormányok meghir­dették, bogy hazájuk 2050-re szén­semlegessé válik. (MTI) így küldték el Ficót melegebb éghajlatra HEGEDŰS NORBERT R obert Fico hatalma és befolyása egyre csökken, és ezt rajta kí­vül lassan mindenki észreveszi. Az exminiszterelnök körül egyre fogy a levegő, aki teheti, elhatárolj a magát a Smer toxi­kus vezetőjétől. Szinte már „csak” a régi harcostársak követik őt feltétel nélkül - mint Kalinák és Gáspár -, akik bármire képesek, hogy hatalomban tartsák, mert Fico bukása az ő bukásukat is jelenti. Bár a Kocner telefonjából előkerült üzenetek számos vezető politikusra vetettek árnyékot, az egy pillanatig sem kérdéses, hogy a,kétes vállalko­zó” leginkább a Smerrel ápolt bensőséges kapcsolatot - micsoda véletlen, hogy a pártelnökkel egy ideig szomszédok voltak. Nagyon súlyos kép raj­zolódik ki előttünk, melyben a maffia politikai megrendeléseket teljesít, és a Kocner-félék keze elér az ügyészségen, bíróságon és a rendőrségen ke­resztül gyakorlatilag bárhová. A „vállalkozó” Threema-üzenetei kézzel­foghatóvá tették azt, amit eddig a többség csak sejtett: ha megfelelő kap­csolataid vannak, ebben az országban bármit megtehetsz. Amikor az üzenetek tartalma megjelent a sajtóban, mindenki érezte, hogy nagy a baj, ezért az érintett politikusok egyre-másra határolódtak el Kocnertől: sosem látták, nem ismerik, az nem is úgy volt. És tény, hogy egy notórius hencegő és hazudozó szavait nem szabad készpénznek venni, de az is tény, hogy a botrányban a fél politikai elit érintett valamilyen mó­don, és két fiatal halála kellett ahhoz, hogy ez a sok mocsok egyáltalán napvilágra kerüljön. Tehát igen, kezeljük óvatosan ezeket az üzeneteket, de a politikus urak is jobban válogassák meg, kivel ülnek le egy asztalhoz. Robert Fico szerint a Threema-ügy a „Smer elleni dzsihád”, sőt, ők az áldozatok, hiszen több rendőr és ügyész ismerőse attól fél, hogy „a média meglincseli őket”. Bizony, ilyen kellemetlenségekhez vezet, ha az ember éveken át maffiózókkal barátkozik. A Smer elnöke rögtön fel is szólította Pellegrini miniszterelnököt, Saková belügyminisztert, Lucansky rendőr­főnököt és Ciznár főügyészt, hogy csináljanak végre rendet. És itt jött a csavar. Míg néhány éve egy ilyen ukázra haptákba vágta volna magát mindenki, a múlt héten nem ez történt. Sőt, a felszólított személyek egy­más utánjelezték, hogy Fico jobban tenné, ha csendben maradna. Saková megüzente, hogy hagyják dolgozni a bűnüldöző szerveket, Lucansky ki­jelentette, nem tud arról, hogy a rendőrség politikai nyomás alatt lenne, Ciznár pedig jelezte, hogy Fico felhívását is befolyásolási kísérletnek tart­ja. Virágnyelven ugyan, de mindannyian elküldték a Smer elnökét mele­gebb éghajlatra, ami még pár hónappal ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Persze még ne temessük Ficót, régóta játssza ezt a játékot, és még min­dig komoly befolyása van a pártján belül. Sarokba szorítva még mindig veszélyes lehet, de láthatóan egyre kevesebb szövetségese van. November végéig befejeződhet a Kuciak-gyilkosság ügyében indított nyomozás, és ki tudja, mi derül ki még addig Kocner telefonjából. Remélhetőleg tavaszig a választók emlékezete is kitart, és a Smer elnökét nem csak a szóvirágok szintjén küldik el üdülni. De még ha így is lesz, akkor se legyenek illúzióink: a Fico- és Kocner­­félék nem a semmiből jöttek, csak a haszonélvezői a társadalomnak, ami körülveszi őket. Ha nem vigyázunk, pár éven belül újra a nyakunkon lesz­nek, és itt fognak kísérteni. FIGYELŐ Trumpot tényleg érdekli Grönland Donald Trump gazdasági tanács­adója szerint az amerikai elnök tényleg érdeklődik Grönland meg­vásárlása iránt. Larry Kudlow a Fox News amerikai hírtelevízióban azt mondta: az elnök járatos ingat­lanvásárlási ügyekben, és majd megvizsgálja a kérdést. Hozzátette, hogy nem akar arról találgatásokba bocsátkozni, hogy egy ilyen ügylet hova vezethetne, de azt leszögezte, hogy Grönland értékes ásványkin­csei miatt stratégiai jelentőségű az Egyesült Államok számára. Sajtóértesülések szerint Donald Trump hol komolyabban, hol vic­celődve, de többször felvetette már vacsorák és beszélgetések alkal­mával Grönland megvásárlását, és a Fehér Ház jogi tanácsadói hiva­talának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg az ügylet le­hetőségét. Az 56 ezer lelket számláló Grön­land a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. A 2009-es nép­szavazás után a grönlandiak meg­kapták a rendelkezési jogot a ter­mészeti kincseik felett, és a nyel­­; vük, az inuit hivatalos nyelv lett. Mette Frederiksen dán kormányfő vasárnap Grönlandon járt, és is­mételten leszögezte: a sziget nem eladó. Trump elképzeléséről azt mondta, nagyon reméli, hogy az ; amerikai elnök mindezt nem gon­­j dolja komolyan. Trump egyébként : szeptember elej én Dániába látogat. : Grönland fontos hely az amerikai : nemzetbiztonsági érdekek szem­pontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés kor­­! látlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő ; Thule légitámaszpont működteté- I sére. Ez az USA legészakibb kato­­; nai támaszpontja, mintegy 1500 ; kilométerre fekszik az Északi­­; sarktól, és része a ballisztikusra­­kéta-j elző rendszernek. Ezt a tá­maszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Pa­rancsnokság is. Nem Trump az első amerikai elnök, aki elgondolkodott : Grönland megvásárlásán. Harry Truman 1946-ban vetette fel, és akkor Washington meg is próbál­­: kozott az ügylettel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom