Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-19 / 192. szám
10 GYÓGYHÍREK egészség ■ 2019. augusztus 19. www.ujszo.com Nagyobb az esélye a rákra annak, aki túlsúlyos Sokkal nagyobb szerepe van a daganatok kialakulásában az elhízásnak, mint azt korábban hitték. így jelzi a máj, ha túl sok benne a méreganyag A máj optimális működése létfontosságú, mert egyebek mellett fontos szerepet játszik a zsírbontásban, a méregtelenítésberrés ezenkívül mintegy ötszáz testi folyamatban. A véltnél legalább kétszer jobban növeli a rák kockázatát a túlsúly és az elhízás egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint. A tanulmányt, mely az International Journal of Epidemiology című szaklapban jelent meg, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez (WHO) tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (LARC) vezette, a Bristoli Orvostudományi Egyetem tudósai is részt vettek benne. A kutatócsoport az elhízással összefüggést mutató daganatok nyolc gyakori típusának genetikai elemzését végezte el. A testtömegindex (BMI) és a rákkockázat közötti összefüggést az úgynevezett genetikai mendeli randomizáció technikájával hasonlították össze, amit még azzal a céllal fejlesztettek ki évtizedekkel ezelőtt, hogy összetett genetikai variációk ok-okozati viszonyait határozzák meg. A túl nagy mennyiségű testzsírról már bizonyították, hogy fontos tényező a rák kockázatában: a magas jövedelmű országokban az összes rákos eset hat százaléka írható a számlájára a becslések szerint. Az új elemzés eredményei azt mutatják, hogy a túlsúlynak és az elhízásnak tulajdonítható ráktípusok aránya valójában jelentősen nagyobb ennél. Richard Martin, a Bristoli Orvostudományi Egyetem klinikai epidemiológiai professzora a lapnak elmondta: az új elemzés rámutatott, a múltban alábecsülték a túlsúly hatását a rákra, a korábban véltnél sokkal nagyobb szerepet játszik a daganatok kifejlődésében. (hazipatika) R észt vesz a vér méreganyagainak semlegesítésében és kivonásában, hogy azok biztosan kiürüljenek a szervezetből. Nélküle a különféle toxinok csak keringenének a szervezetben, és komoly kárt tennének benne. íme a májbetegség korai jelei: Állandó fáradtság A májprobléma első tünete lehet, ha valakit állandó levertség, kimerültség nyomaszt, és még a legkisebb feladat elvégzése után is borzasztóan kimerült lesz. A máj energiaraktárként is funkcionál, betegsége esetén viszont a szervezetnek keményebben kell dolgoznia a szükséges energia fenntartásához. Emellett a lassabban ürülő méreganyagok is súlyosbíthatják a fáradékonyságot. Hányinger, étvágytalanság, emésztési zavar A hányinger, illetve valakinél a hányás ugyancsak lehet a májbetegség jellegzetes korai tünete, ha a szerv nem képes megfelelően kiszűrni a méreganyagokat. Ilyenkor az anyagcsere állapota is leromlik, melynek következtében a hányinger fokozódhat. Megváltozik a vizelet és a széklet színe Az egészséges vizelet halványsárga színű, ám a májbetegségek jóval sötétebbre színezhetik még elegendő folyadékfogyasztás mellett is. A bilirubin nevű anyag ugyanis a májból a véráramon keresztül bekerülhet a vizeletbe is. A bilirubin felelős továbbá a széklet barnás árnyalatáért, ha pedig akár az epe, akár a máj működésében zavar lép fel, akkor nem kerül a székletbe, amitől az egyre halványabbá válik. Szürke, palaszínű, illetve alkalmanként akár halványsárga is lehet. Ha valakinél rendszeresen eltér a normálistól a széklet vagy a vizelet színe, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. A hízáshoz is köze lehet Megtörténhet, hogy valaki bár egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog, és hormonrendszerével sincs probléma, mégis hízik. Ilyenkor szintén érdemes kivizsgálást kérni, hátha valamilyen májprobléma áll a háttérben. Ahogy fent említettük, a májnak egyebek » Az epetermelődés zavarai gyomorégést, hasmenést, gyomorpanaszokat, puffadást, epekövet, székrekedést is okozhatnak. mellett az elfogyasztott ételek megemésztésében és lebontásában, így bizonyos enzimek és az epe lebontásában egyaránt nagy szerepe van. Ha valaki képtelen az elfogyasztott ételeket megfelelően megemészteni, akkor az étvágytalansághoz, fogyáshoz, hiánybetegségekhez vezethet. Az epetermelődés zavarai, valamint a megemészteden ételek pedig további problémákat, gyomorégést, hasmenést, gyomorpanaszokat, puffadást, epekövet, székrekedést is okozhatnak. Ha a szerv nem tud megbirkózni a szervezetbe kerülő méreganyagokkal, gyógyszerekkel, alkohollal vagy a túl sok zsírral, akkor ezeket csak zsírként tudja elraktározni, és amíg az állapota nem áll helyre, a szervezet nem képes megszabadulni a súlyfeleslegtől. Érdekesség, hogy ha az anyagcserével probléma van, annak sok esetben a máj az oka. Elvégre ez szabályozza a zsíranyagcserét, a zsírraktárak működését és a vércukorszintet is. Ha azonban túl sok méreganyaggal kell megküzdeni, akkor a vércukorszint tartósan megemelkedhet, a máj pedig elzsírosodhat. Az érintett ilyenkor a hastájékon tapasztalhat látványos hízást. Májdiéta Lényeges feltételei közé tartozik a napi többszöri kis adag étel, a só- és cukorfogyasztás csökkentése, a vitaminpótlás, illetve az antioxidánsokban, rostban, fehérjében gazdag élelmiszerek előnyben részesítése, melyek regenerálják a szervet. (femina) A BETEG SZERVEZETÉBEN TÖBB A STRESSZHORMON, ÉS AGYÁNAK EGYES TERÜLETEI CSÖKKENT AKTIVITÁST MUTATNAK Tévhitek a depresszióról Számtalanszor hallunk olyan kijelentéseket, hogy a depresszió csak a fejben létezik, vagy hogy csak a nőket érinti, netán hogy a depresszió az egész életet elkíséri. Helytelen szóhasználat is okozhatja a félreértéseket, gyakran mondják, ha eluralkodik az emberen a levertség, szomorúság, hogy depressziós. Lássuk hát, melyek a depresszióval kapcsolatos leggyakoribb tévhitek. 1. tévhit: Nem valódi betegség: A klinikai depresszió súlyos kórkép, amely nemcsak az illető hangulatát befolyásolja, de a szervezetére is kihat. Kutatások bizonyítják, hogy a depressziónak genetikai és biológiai okai vannak. A depresszióval küszködök szervezetében több a stresszhormon, és agyuk egyes területei csökkent aktivitás mutatnak. 2. tévhit: Igaz, hogy betegség, de semmit nem lehet tenni ellene: A depresszió kezelhető, a betegek több mint 80 százalékának állapota javul a kezelés hatására. Az első lépés a kivizsgálás, hogy a tünetek okait, például a pajzsmirigyproblémákat kizárják. 3. tévhit: Az élet természetes velejárója, mindenki levert néha: Egyenlőségjelet tenni a depresszió és a levertség közé olyan, mint ha azt állítanánk, hogy a tüdőgyulladás ugyanaz, mint a nátha. Bizonyos negatív események hatására mindenki lehet néha levert vagy rosszkedvű, de ez csak néhány napig tart, míg a depresszió akár egy egész életen át. 4. tévhit: Nem más, mint önsajnálat: A depresszió csak az Egyesült Államokban mintegy 19 millió embert érint. Néhányan a leghíresebb depressziósok közül: Nagy Sándor, Napóleon, Abraham Lincoln, Theodore Roosevelt, Winston Churchill, Isaac Newton, Stephen Hawking, Charles Darwin, Ludwig van Beethoven, Michelangelo. Nem kifejezetten önsajnálatba süllyedt emberek. 5. tévhit: Akaraterővel leküzdhető: Éppen annyira nem, mint a diabétesz vagy a szívbetegség. A szervezetben végbement kémiai változások okozzák, az akarattól függetlenül, leküzdéséhez tehát nem elég csupán a pozitív gondolkodás. 6. tévhit: Magától is elmúlik: Rendívül ritka esetekben igen, de a többség hónapokig, évekig vagy akár egész életében is szenved tőle. Ideiglenesen elmúlhat, majd visszatérhet. A klinikai depresszió halálos betegség lehet, segítség nélkül akár öngyilkosságba is torkollhat. 7. tévhit: Az öregedés természetes velejárója: Igaz, hogy az idősek gyakrabban kerülnek olyan helyzetekbe, amelyek depressziót válthatnak ki, például a család, a barátok elvesztése, hanyadó egészségi állapot, elszigeteltség, anyagi nehézségek A mai 60 felettiek ráadásul olyan korban nőttek fel, amikor a lelki betegségekről nem illett beszélni, ezért az idősek gyakran a szégyenétzet miatt nem fordulnak orvoshoz. Forrás: Health Central
