Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-19 / 192. szám
www.ujszo.com | 2019. augusztus 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mint Smer a reformját Ha sikerült is előállnia egy-egy jó tervvel, azt utólag megtorpedózta I gazságtalan lenne azt állítani, hogy a Smer kormányzása 2006-tól csupán a korrupcióra épült, és az oligarchák és maffiózók államigazgatásba való bevonása volt a lényege. A párt minisztereinek időnként voltak világos pillanatai, amikor megpróbáltak belevágni valamilyen átfogó reformba, lényegi változtatásokba a tárcájuknál és az egész rendszer működésében. Mindig nehezebb ilyesmibe belekezdeni, bátorságot és tudást követel a rendszerszintű változások kivitelezése, teljesen más tészta, mint amikor átírnak néhány paragrafust és csökkentik egy kicsit az adót vagy megemelik a segélyeket. A jó reform sokkal mélyebb nyomot hagy egy ország működésében, mint az összes zászlórúd és felavatott emlékmű együttvéve. Gondoljunk csak Miklós egyenadójára vagy Zitnanská postafiókcégek elleni törvényére. De amikor egy smeres miniszter fogott hozzá valami nagyszabású dologhoz, az végül valahogy mindig meghiúsult vagy félúton elakadt. Éppen ez a helyzet most Zuzana Kalavskával és a kórházreformmal, és tökéletesen illusztrálja a Smer eddigi komolyabb reformkísérleteit. Pedig Kalavská javaslatai valóban változást hoznának az ellátásban, javítanák a betegek helyzetét, mi sem bizonyítja jobban a tervek életképességét, mint hogy az ellenzéki pártok előzetes támogatását is elnyerték, és a szakma meg a szigorú elemzők is helyeslik azokat. Utoljára 2012-ben sikerült valami hasonló a Smemek, amikor - mint utólag kiderült, csak átmenetileg - elfogadta a nyugdíjkorhatárról szóló törvényt, amely a várható élettartamból indult ki. De nem is a Smer lenne az, ha később nem torpedózta volna meg a saját, sokat dicséit törvényét. így ma már a nyugdíjplafon van törvénybe iktatva, Kalavská meg sem kezdett reformja elé pedig egyre több akadályt gördítenek. Marek Mad’aric kulturális miniszter is lógó orral vonult vissza, amikor 2017-ben a közmédia vezérigazgatója megválasztásának módját akarta megváltoztatni, végleg leválasztva azt a parlamenti frakciók háttéralkuiról. 2011 -ben a Smer ellenzéki pártként nagyon felelős hozzáállással támogatta az adósságfékről szóló alkotmánytörvény elfogadását, hogy aztán kormányra kerülve elkezdjen lázasan dolgozni a megváltoztatásán, az államadósság növelése és a féktelen költekezés reményében. Ha nem kilencven szavazat kellene ehhez, F icóék már rég kiherélték volna a törvényt. Csak egy maradt meg a Smer nagy reformjai közül, mégpedig Robert Kalinák volt belügyminiszter államigazgatási reformja. Bátran megszüntette a kerületi és a körzeti hivatalokat és létrehozta az ügyfélközpontok hálózatát, aminek a terv szerint 700 millió eurós megtakarítást kellett volna eredményeznie az államnak. Csakhogy mára kiderült, igazából nem tudni, mit is hozott a reform: a kormány költségvetési tanácsának és az Állami Számvevőszéknek is beletört a bicskája abba, hogy kiszámolja, ténylegesen mekkora a megtakarítás, pontosabban bejelentették, hogy ezt nem is lehet megbízhatóan kiszámolni. Fico módra fogalmazva: szereti a Smer a reformot, mint kecske a kést. A párt az elmúlt tíz évben kivételes esélyt kapott, hogy rendszerszintű változtatásokat vigyen végbe az államigazgatásban és a közszférában, egy szinttel magasabbra emelve az egész rendszer működését. Csakhogy ilyen ambíciói valójában sosem voltak. Minden intézkedés a hatalom megtartásáról szólt, és minden más mindig másodrendű volt. A szerző a Trend hetilap kommentátora A Smer gyűlöli saját reformjait (Danglár/Trend hetilap) Válságkertészet VERES ISTVÁN • • reg vagyok én már ehhez - támasztotta hátát Bandika a veranda f korlátjának. Mihez?-kérdezte Ervin. Hagyom az egészet a I francba - folytatta Bandika, és lepöccintett a korlátról egy megszédült darazsat. A rovar éppen egy pocsolyába esett. De hisz nem is csinálsz semmit. Munkanélküli vagy, meg rokkant, itt ténferegsz egész évben a faluban -jegyezte meg Ervin. Hát ez az - nyúlt a zsebébe amaz a cigarettás dobozért. Kinyitotta, és üres volt. Hát ez meg mi? Én nem szoktam üresen visszatenni a cigis dobozt. Biztosan az inverz görbe miatt van, jelentette ki Ervin, majd hozzátette, az inverz kötvénypiaci hozamgörbe a múlt hét második felében olyan értéket mutatott, amely gazdasági visszaesést jelez az Egyesült Államokban. Kit érdekel? Attól még nekem le kell kaszálnom az udvart - telepedett a lépcső szélére Bandika. Ervin hozzátette, hogy az elmúlt ötven évben ez a görbe az összes amerikai recessziót előre jelezte, ezért lehet készülni az új gazdasági válságra. Sok nagy cég már most elkezdett az év első felében jóváhagyott terveket felülírva nem kifelé, hanem befelé tervezni. Bandika továbbra sem tudta, mihez kezdjen az értékes információval. Tegyek el kétszer annyi befőttet télire, mint tavaly, vagy mit csináljak? Ebben a faluban minden úgy néz ki, mint negyven évvel ezelőtt. Éppen ezért jár ide annyi turista. Talán nem is baj, ha ugyanígy marad minden. Ervin szerint viszont a válság talán abban mutatkozik meg, hogy kevesebb turista fog jönni. Bandika szerint ez illogikus, hiszen a válságban kevesebb a munka, tehát az embereknek több a szabadidejük. Vagyis több idejük jut pihenésre. Úgyhogy ő a maga részéről a következő válságtól fellendülést vár. Nálunk a válság hatása lesz inverz, azt jósolja a térdízületem - nyújtott Ervin felé egy újonnan feltépett cigarettásdobozt. Minek kínálsz meg mindig, ha tüdőd, hogy nem dohányzom? - kérdezte Ervin. Bandika széttárta karjait - mert ezt diktálja az illem. Kilátásba helyezte továbbá, hogy ha a válság kemény lesz, leszokik a cigarettáról. És mire költöd a megspórolt pénzt? - kérdezte Ervin. Megveszem neked Grönlandot. Igaz, hogy Donald Trump akaija megvenni, a dánok meg nem adják, de majd én rálicitálok - így Bandika. Szerinte ugyanis a következő harminc-negyven évben jó kis biokertészetet lehetne ott létesíteni, hisz a terület műtrágyát, gyomirtót, sem permeteket nem látott, és addig biztosan leolvad róla ajég. De addig még sok a tennivaló. Ervin helyeselt: menjünk is a dolgunkra, mert mindjárt itt a karácsony. A szerző a Vasárnap munkatársa zárni két olajfinomítót, a kétezer munkahely megszűnése miatt sztrájkok lesznek. A kamionok 85%-a nem lesz felkészülve a vámellenőrzésre a francia oldalon, emiatt két és fél napos késések lesznek. A kikötőkben komoly zavarok alakulnak ki, a forgalom három hónap után is csak a jelenlegi 50-70%-a lenne. Az utasforgalomban késésekre kellene számítani a repülőtereken, pályaudvarokon és Doverben. A gyógyszerellátásban is fennállna a súlyos késedelmek veszélye, kevesebb lenne a friss élelmiszer és megugranának az árak. Incidensekre kell számítani az Európai Gazdasági Térség halászhajóival, több mint kétszáz hajó jelenhet meg „illegálisan” a brit vizeken a brexit napján. Mindez országos tüntetésekhez vezethet, ezért jelentős mértékben meg kell erősíteni a rendőrséget-áll a jelentésben. (MTI) FIGYELŐ Zavargások lesznek a brexit után Rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit uniós tagság. A The Sunday Times birtokába került friss kormányzati dokumentumokból kiderül, hogy a lakosság és a vállalkozások csak kis mértékben vannak felkészülve a rendezetlen brexitre, és belefáradtak az évek óta húzódó folyamatba. A Citromsármány művelet kódnevű jelentés szerint a fizikai határellenőrzés visszaállítása az ír Köztársaság és Eszak-írország között tüntetésekhez és útelzárásokhoz fog vezetni. A vámellenőrzés miatt hónapos késések lesznek, az üzemanyaghiány miatt fennakadások várhatók Londonban. Az importtarifák miatt be kell A sztálini időkből kaptak ukázt az orosz tudósok Nyugtalanok az orosz tudósok az oktatási és tudományos minisztérium rendeleto miatt, amely azt „tanácsolta" a kutatóintézetek munkatársainak, hogy korlátozzák kapcsolataikat külföldi tudósokkal. A Troickij Variant című lapban közölt rendelet szerint a tudományos intézetek vezetőinek öt nappal előre értesíteniük kell a tárcát külföldi tudósok látogatásáról, és arról utólag be kell számolni. A találkozón legalább két orosznak kell jelen lennie. A dokumentum szerint az orosz tudósok szabad idejükben csak a felettesükkel való egyeztetés után találkozhatnak külföldi kollégákkal. A minisztérium azt akaija, hogy a külföldiek az információ gyűjtésének és feldolgozásának műszaki eszközeit kizárólag nemzetközi szerződések által körülírt esetekben használhassanak. Alekszandr Fradkov, az orosz akadémia egyik gépészettudományi laboratóriumát vezető tudós nyílt levélben szólította fel Mihail Kotyukov minisztert, hogy vonja vissza a szovjet stílusú rendelkezést. Indoklása szerint az ukáz nemhogy nem erősíti az ország biztonságát, de árt az orosz tudománynak, elszigetelődéshez vezet, lejáratja a hatóságokat és akadályozza annak a Putyin elnök által kitűzött feladatnak a megvalósítását, hogy Oroszország vezető tudományos hatalommá váljon. A közoktatási minisztérium közölte, a rendelet nem utasítás, csupán ajánlás, és tagadta, hogy a tudósok ellenőrzése a cél. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak megígérte, hogy az elnöki hivatal kideríti a közoktatási tárcánál a rendelet részleteit, az utasítást túlzásnak nevezte. Ugyanakkor megjegyezte, nem árt egy bizonyos fokú éberség, mert „a külföldi szakszolgálatok nem alszanak, és a tudományos ipari kémkedést senki sem szüntette meg”. Szavai szerint az ilyen kémkedés a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában folyik, különösen a fiatal tudósok ellen. Az orosz tudományos életben nagy port vert fel, hogy tavaly júliusban letartóztatták és hazaárulással vádolták meg Viktor Kudijavcevet, a Roszkoszmosz vezető kutatóintézete, a Központi Gépipari Tudományos Kutatóintézet veterán munkatársát. A vád szerint Kudrjavcev elektronikus levelezésben szolgáltatott ki titkos adatokat a belgiumi Sint-Genesius- Rode-ban működő, Kármán Tódorról elnevezett von Karman Folyadékdinamikai Intézetnek a hiperszonikus repülőszerkezetek kifejlesztésénél Oroszországban alkalmazott technológiákról. Idén nyáron pedig egyik kollégáját, Roman Kovaljovot, a Hőcsere- és Aerodinamikai Központ vezetőjét vádolták meg hazaárulással. (MTI)
