Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-02 / 178. szám
4 I RÉGIÓ 2019. augusztus 2.1 www.ujszo.com Újabb tömeges halpusztulás Érsekújvárban SZÁZ ILDIKÓ Két érsekújvári szakaszon észleltek a napokban újabb tömeges halpusztulást a nagy hőség miatt egyre jobban apadó Nyitra folyóban. A Kamocsai hídnál tizennégy halfajta, mintegy ezer hal, a Berek parkerdő és a csónakház közti szakaszon nyolc halfajta, csaknem félszáz hal pusztult el. Terepszemle kérésre Az összegzést Jozef Lengyel zoológus, a Szlovák Állami Természetvédelem, Dunai Berkek Tájvédelmi Körzet dolgozója végezte el az említett két szakaszon, és feljelentést tett a rendőrségen. Renáta Cuháková, a nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivőjének tájékoztatása szerint az ügyet jelenleg vizsgálják, és a vizsgálat ideje alatt, a bizonyítékok begyűjtésekor nem nyújthatnak bővebb tájékoztatást a sajtónak. „A lakosok kérésére mentem ki a terepre. Nem kizárt, hogy a nagy esőzések során a szomszédos szántóföldekről is jelentős mértékű hordalék került a vízbe, mivel a halak a hétvégi záport követően pusztultak el. Kiadós esőzéskor a megáradt folyóba különféle mérgező anyagok kerülhetnek, többek között permetanyag a szántóföldekről, de azt sem tartom kizártnak, hogy valamilyen úton-módon szennyvíz került a folyóba, láttam néhány folyóba vezető csövet a vizsgált három kilométeres szakaszon” - egészítette ki az A fényképes dokumentációt Jozef Lengyel zoológus továbbította a rendőrségnek (Jozef Lengyel felvételei) Jozef Lengyel elmondottakat a zoológus. Jozef Lengyel elmondta, nagyon sajnálja, hogy a korábbi, néhány héttel ezelőtti tömeges halpusztulás során már nem tudták vizsgálatnak alávetni a haltetemeket, mivel azok a nagy melegben hamar oszlásnak indultak. „A korábbi esettel kapcsolatban azt a választ kaptam a Szlovák Környezetvédelmi F elügyelet szakértőitől, hogy a halak a folyó apadásakor megfulladhattak a ritka iszapban” - mondta JozefLengyel. Százméteres szakasz A szakirodalom szerint például a süllő ezért tenyészthető jobban a tisztább vizű halastavakban, mert a sekély vízben felkavarodó iszap berakódik a kopoltyúikba és megfulladhatnak. Andrej Vajzer állatorvos elmondta, a nagy forróságban jócskán felmelegszik az egyébként is sekély folyó vize, ami azt eredményezheti, hogy a halakat különféle paraziták támadják meg. Az Érsekújvárhoz közeli kis vízerőmű sincs jó hatással a Nyitra folyó halállományára, legalábbis az érsekújvári lakosok egy része a vízerőmű megépülése óta arra panaszkodik a közösségi oldalakon, hogy gyakoribb lett a tömeges halpusztulás a környéken. A mostani eset során négy harcsa, száztíz keszeg, nyolcvan laposkeszeg, mintegy háromszáz küsz, kilencven máma, húsz északi csuka, két balin, egy felnőtt busa, tíz ponty, valamint több fogas- és fenékjáró süllő pusztult el. Jozef Lengyel elmondta, azért tartja aggasztónak a történteket, mert a tömeges halpusztulás a Nyitra folyó mintegy száz- méteres szakaszát érinti csupán, de nem tartja kizártnak, hogy esetleg a folyó más szakaszán is találnak majd a horgászok elpusztult halakat. Haltetemek Kisváradnál Május végén és június elején az érsekújvári járásbeli Kisvárad és Nagysurány térségében bukkantak fel haltetemek a Nyitra folyóban. Később Érsekújvárnál is egyre több lakos jelezte, hogy a kis vízerőmű környékén több elpusztult hal sodródott ki a folyó partjára. Jozef Lengyel a nagysurányi térségben végzett ellenőrzéskor 284 haltetemet talált. Akadt köztük törpehal fajta szélhajtó küsz, keszeg, jászkeszeg, fogassüllő, máma, ponty és európai harcsa. A zoológus a nyitrai járásbeli Nagycétény és Nyitraszőlős környékén tartott terepszemlébe bevonta a vizsgálati folyamatba a rendőrséget, a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet és az Alsó-Nyitra Vízügyi Igazgatóság szakértőit. A Szlovák Horgászszövetség érsekújvári szervezete is figyelmeztette tagjait, hogy a Nyitra felső szakaszáról nagyobb számban sodródtak le elpusztult halak. Továbbra is talány, mi okozza a víz minőségének a romlását, illetve a halak pusztulását. Feld Lajos művei a krasznahorkaváraljai Andrássy Képtárban ÖSSZEFOGLALÓ Szeptember 29-ig tekinthető meg a Rozsnyói Bányászati Múzeumhoz tartozó krasznahorkaváraljai Andrássy Képtárban Fold Lajos munkáiból nyílt kiállítása. I M:1 [/IW-TiT-TETH A múzeum minden év nyarán másmás képzőművész képeiből állít össze válogatást a képtárban. Idén a hányatott sorsú, a koncentrációs tábort túlélő Feld Lajos életművének egy szeletét ismerhetik meg az érdeklődők. Feld Lajosról és munkásságáról a kiállítás kurátora, Mgr. Michal Stofa, a kassai Keletszlovákiai Galéria munkatársa beszélt, ismertetve a művész személyiségét és kiállított alkotásait. 2016- ban, az alkotó halálának 25. évfordulója alkalmából a Kelet-szlovákiai Galéria nagyszabású kiállítást szervezett, mintegy 150 művét mutatták be. Az Andrássy Képtárban most a Kelet-szlovákiai Galéria 44 alkotása szerepel, kiegészítve a Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjteményének 9 darabjával, többnyire grafikák és akvarellek. Éva Lázárová, a rozsnyói múzeum képzőművészeti alapjának kurátora elmondta, hogy Feld Lajos a 20. század 70-es éveiben gyakran több hétig tartózkodott Krasznahorkaváralján, érdekes témákat keresve műveihez, többször különböző szemszögből megfestette a falu ékességét, a krasznahorkai várat. „A kiállítás a Kassai modernek alkotócsoport egyik legkülönlegesebb tagjának műveiből mutat be válogatást. Feld Lajos élete során szívélyes, barátságos természetéről, valamint a precíz rajzolás, portrékészítés, Kassa szegleteinek és Kelet-Szlovákia vidéki tájainak megörökítése iránti lelkesedéséről volt ismert. Holokauszttúlélőként ismerik a mai napig, gyakran Mengele festőjének nevezik” - nyilatkozta korábban Michal Stofa. Feld sokak számára elsősorban portréfestőként ismert, aki a tájképfestői munkái során a régiókban mindig talált időt a helyi lakosok arcképeinek elkészítésére. Képességét, hogy portréin gyorsan és valósághűen tudta megmintázni a személyeket, fogsága idején az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborban is kihasználták, ahol Mengele doktor utasítására megörökítette annak emberkísérleteit. Ezek a rajzok azonban nem maradtak fenn, és azok, amiket Feld az emlékei alapján, évekkel az átélt borzalmak feldolgozása után készített, ma magángyűjtemények nagyon értékes darabjai. Az idei kiállításhoz több kísérőrendezvény is kapcsolódik, például Michal Stofa kurátor szakmai előadása, Andrea Sevcovicová előadása az auschwitzi koncentrációs táborról, és szeptemberben levetítenek egy Feld Lajosról szóló dokumentumfilmet is. A krasznahorkaváraljai Andrássy Képtár (Hársfa utca 122.) idei kiállítását szeptember 29-ig kereshetik fel a látogatók, szerdától vasárnapig 13:00-17:00 óra között. (Rozsnyóvidék.sk, Németi) A világszerte elismert magyar pszichológus mindent tud a gyermekekről. Évtizedek óta segíti a magyar szülőket tanácsaival, hogyan neveljenek úgy boldog gyerekeket, hogy közben ők is jól érezzék magukat. A Vasárnap július 30-án megjelenő számában főként arról beszélgetünk vele, mennyire és vajon miért mások a mai gyerekek, ahol azt is elmondja, ők még mindig hihetetlenül normálisak, csak mi nem engedjük, hogy azok is maradjanak. Ugyanakkor a gyerekek rettentően fárasztóak, idegesítőek, és szörnyen unalmasak. Lerágják az ember húsát, és kiszívják a vérét. Néha meg kell szabadulni tőlük, hogy egy pihent, jókedvű anyát, apát kapjanak vissza. Miért annyira mások a mai gyarokek? ► História: Petőfi Sándor látomása beteljesedett, a segesvári csatában lelte halálát, 170 évvel ezelőtt, pontosabban a csata után, 1849. julius 31-en és rádióműsor augusztus Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Misán mj) jyleveluje