Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-02 / 178. szám

4 I RÉGIÓ 2019. augusztus 2.1 www.ujszo.com Újabb tömeges halpusztulás Érsekújvárban SZÁZ ILDIKÓ Két érsekújvári szakaszon észleltek a napokban újabb tömeges halpusztulást a nagy hőség miatt egyre jobban apadó Nyitra folyóban. A Kamocsai hídnál tizennégy hal­fajta, mintegy ezer hal, a Berek parkerdő és a csónakház közti sza­kaszon nyolc halfajta, csaknem fél­száz hal pusztult el. Terepszemle kérésre Az összegzést Jozef Lengyel zoo­lógus, a Szlovák Állami Természet­­védelem, Dunai Berkek Tájvédelmi Körzet dolgozója végezte el az em­lített két szakaszon, és feljelentést tett a rendőrségen. Renáta Cuháková, a nyitrai Kerü­leti Rendőrkapitányság szóvivőjé­nek tájékoztatása szerint az ügyet je­lenleg vizsgálják, és a vizsgálat ide­je alatt, a bizonyítékok begyűjté­sekor nem nyújthatnak bővebb tájé­koztatást a sajtónak. „A lakosok ké­résére mentem ki a terepre. Nem ki­zárt, hogy a nagy esőzések során a szomszédos szántóföldekről is jelen­tős mértékű hordalék került a vízbe, mivel a halak a hétvégi záport köve­tően pusztultak el. Kiadós esőzéskor a megáradt folyóba különféle mérge­ző anyagok kerülhetnek, többek kö­zött permetanyag a szántóföldekről, de azt sem tartom kizártnak, hogy va­lamilyen úton-módon szennyvíz ke­rült a folyóba, láttam néhány folyóba vezető csövet a vizsgált három kilo­méteres szakaszon” - egészítette ki az A fényképes dokumentációt Jozef Lengyel zoológus továbbította a rendőrségnek (Jozef Lengyel felvételei) Jozef Lengyel elmondottakat a zoológus. Jozef Lengyel elmondta, nagyon sajnálja, hogy a korábbi, néhány héttel ezelőtti tömeges halpusztulás során már nem tudták vizsgálatnak alávetni a halte­temeket, mivel azok a nagy meleg­ben hamar oszlásnak indultak. „A korábbi esettel kapcsolatban azt a vá­laszt kaptam a Szlovák Környezet­védelmi F elügyelet szakértőitől, hogy a halak a folyó apadásakor megful­ladhattak a ritka iszapban” - mondta JozefLengyel. Százméteres szakasz A szakirodalom szerint például a süllő ezért tenyészthető jobban a tisz­tább vizű halastavakban, mert a se­kély vízben felkavarodó iszap bera­kódik a kopoltyúikba és megfullad­hatnak. Andrej Vajzer állatorvos el­mondta, a nagy forróságban jócskán felmelegszik az egyébként is sekély folyó vize, ami azt eredményezheti, hogy a halakat különféle paraziták tá­madják meg. Az Érsekújvárhoz kö­zeli kis vízerőmű sincs jó hatással a Nyitra folyó halállományára, leg­alábbis az érsekújvári lakosok egy ré­sze a vízerőmű megépülése óta arra panaszkodik a közösségi oldalakon, hogy gyakoribb lett a tömeges hal­­pusztulás a környéken. A mostani eset során négy harcsa, száztíz keszeg, nyolcvan laposkeszeg, mintegy há­romszáz küsz, kilencven máma, húsz északi csuka, két balin, egy felnőtt busa, tíz ponty, valamint több fogas- és fenékjáró süllő pusztult el. Jozef Lengyel elmondta, azért tartja ag­gasztónak a történteket, mert a töme­ges halpusztulás a Nyitra folyó mint­egy száz- méteres szakaszát érinti csupán, de nem tartja kizártnak, hogy esetleg a folyó más szakaszán is ta­lálnak majd a horgászok elpusztult halakat. Haltetemek Kisváradnál Május végén és június elején az érsekújvári járásbeli Kisvárad és Nagysurány térségében bukkantak fel haltetemek a Nyitra folyóban. Később Érsekújvárnál is egyre több lakos jelezte, hogy a kis vízerőmű környékén több elpusz­tult hal sodródott ki a folyó partjá­ra. Jozef Lengyel a nagysurányi térségben végzett ellenőrzéskor 284 haltetemet talált. Akadt köztük tör­pehal fajta szélhajtó küsz, keszeg, jászkeszeg, fogassüllő, máma, ponty és európai harcsa. A zooló­gus a nyitrai járásbeli Nagycétény és Nyitraszőlős környékén tartott terepszemlébe bevonta a vizsgálati folyamatba a rendőrséget, a Szlo­vák Környezetvédelmi Felügyelet és az Alsó-Nyitra Vízügyi Igazga­tóság szakértőit. A Szlovák Horgászszövetség ér­sekújvári szervezete is figyelmez­tette tagjait, hogy a Nyitra felső szakaszáról nagyobb számban sod­ródtak le elpusztult halak. Tovább­ra is talány, mi okozza a víz minő­ségének a romlását, illetve a halak pusztulását. Feld Lajos művei a krasznahorkaváraljai Andrássy Képtárban ÖSSZEFOGLALÓ Szeptember 29-ig tekinthető meg a Rozsnyói Bányászati Múzeumhoz tartozó kraszna­horkaváraljai Andrássy Képtárban Fold Lajos munkáiból nyílt kiállítása. I M:1 [/IW-TiT-TETH A múzeum minden év nyarán más­más képzőművész képeiből állít össze válogatást a képtárban. Idén a hányatott sorsú, a koncentrációs tá­bort túlélő Feld Lajos életművének egy szeletét ismerhetik meg az ér­deklődők. Feld Lajosról és munkás­ságáról a kiállítás kurátora, Mgr. Michal Stofa, a kassai Kelet­szlovákiai Galéria munkatársa be­szélt, ismertetve a művész szemé­lyiségét és kiállított alkotásait. 2016- ban, az alkotó halálának 25. évfor­dulója alkalmából a Kelet-szlovákiai Galéria nagyszabású kiállítást szer­vezett, mintegy 150 művét mutatták be. Az Andrássy Képtárban most a Kelet-szlovákiai Galéria 44 alkotása szerepel, kiegészítve a Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjtemé­nyének 9 darabjával, többnyire gra­fikák és akvarellek. Éva Lázárová, a rozsnyói múzeum képzőművészeti alapjának kurátora elmondta, hogy Feld Lajos a 20. század 70-es évei­ben gyakran több hétig tartózkodott Krasznahorkaváralján, érdekes té­mákat keresve műveihez, többször különböző szemszögből megfestette a falu ékességét, a krasznahorkai várat. „A kiállítás a Kassai moder­nek alkotócsoport egyik legkülön­legesebb tagjának műveiből mutat be válogatást. Feld Lajos élete so­rán szívélyes, barátságos termé­szetéről, valamint a precíz rajzolás, portrékészítés, Kassa szegleteinek és Kelet-Szlovákia vidéki tájainak megörökítése iránti lelkesedéséről volt ismert. Holokauszttúlélőként ismerik a mai napig, gyakran Men­­gele festőjének nevezik” - nyilat­kozta korábban Michal Stofa. Feld sokak számára elsősorban portré­festőként ismert, aki a tájképfestői munkái során a régiókban mindig talált időt a helyi lakosok arcképe­inek elkészítésére. Képességét, hogy portréin gyorsan és való­sághűen tudta megmintázni a sze­mélyeket, fogsága idején az Auschwitz-Birkenau koncentráci­ós táborban is kihasználták, ahol Mengele doktor utasítására meg­örökítette annak emberkísérleteit. Ezek a rajzok azonban nem marad­tak fenn, és azok, amiket Feld az emlékei alapján, évekkel az átélt borzalmak feldolgozása után ké­szített, ma magángyűjtemények nagyon értékes darabjai. Az idei ki­állításhoz több kísérőrendezvény is kapcsolódik, például Michal Stofa kurátor szakmai előadása, Andrea Sevcovicová előadása az ausch­witzi koncentrációs táborról, és szeptemberben levetítenek egy Feld Lajosról szóló dokumentumfilmet is. A krasznahorkaváraljai Andrá­ssy Képtár (Hársfa utca 122.) idei kiállítását szeptember 29-ig keres­hetik fel a látogatók, szerdától va­sárnapig 13:00-17:00 óra között. (Rozsnyóvidék.sk, Németi) A világszerte elismert magyar pszichológus mindent tud a gyer­mekekről. Évtizedek óta segíti a magyar szülőket tanácsaival, hogyan neveljenek úgy boldog gyerekeket, hogy közben ők is jól érezzék magukat. A Vasárnap július 30-án megjelenő számában főként arról beszélgetünk vele, mennyire és vajon miért mások a mai gyerekek, ahol azt is elmondja, ők még mindig hihetetle­nül normálisak, csak mi nem engedjük, hogy azok is maradjanak. Ugyanakkor a gyerekek rettentően fárasztóak, idegesítőek, és szörnyen unalmasak. Lerágják az ember húsát, és kiszívják a vérét. Néha meg kell szabadulni tőlük, hogy egy pihent, jóked­vű anyát, apát kapjanak vissza. Miért annyira mások a mai gyarokek? ► História: Petőfi Sándor látomása beteljesedett, a segesvári csatában lelte halálát, 170 évvel ezelőtt, pontosabban a csata után, 1849. julius 31-en és rádióműsor augusztus Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Misán mj) jyleveluje

Next

/
Oldalképek
Tartalom