Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-17 / 191. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2019. augusztus 17. I 3 A pénzügyminiszter szerint is le kell fékezni a választás előtti költekezést Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter szerint a kiegyensúlyozott költségvetés reális elképzelés volt, elérése viszont jelenleg már erősen kétséges (jASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A közelgő parlamenti választásra készülve a kormánypártok masszív pénzszórásba kezdtek, ettől remélve a népszerűségük növekedését, pechjükre azonban a szlovák gazdaság épp most kezdett el gyengélkedni, és a kettő kombináciéja katasztrofális hatással lehet az államkasszára. A Statisztikai Hivatal e heti, Szlovákia gazdasági növekedéséről szóló jelentése a rendszerint visszafogottan reagáló pénzügyminisztériumnál is kiverte a biztosítékot. Míg az idei első negyedévben még 3,7 százalékkal nőtt a gazdaságunk az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévre ez 1,9 százalékra esett vissza, ami a visegrádi országok közül messze a legrosszabb eredmény. Nem csoda, hogy Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter megkongatta a vészharangot, és az összes minisztériumot felszólította, hogy azonnal kezdjenek el spórolni, ellenkező esetben képtelenek lesznek betartani a kiegyenlített költségvetéssel kapcsolatos ígéretüket. Mentsük a menthetőt! „Az idei lett volna az első olyan költségvetés, amelyben a kiadások összege nem haladta volna meg a bevételekét, a legfrissebb statisztikai adatok szerint azonban ennek az elérése erősen kétséges. A helyzet súlyos, így a fö célunk már csak az, hogy a lehető legkisebb károkat szenvedjük el” - mondta Kamenicky. A pénzügyminiszter felszólította a minisztertársait, hogy ne kalapozzanak nála újabb pénzekért, inkább a saját tárcáik háza táján tegyenek rendet, felmérve, hol spórolhatnának. A minisztériumok közül eddig az Érsek Árpád vezette közlekedési tárca reagált a pénzügyminiszter felvetésére. „A közlekedési tárca regisztrálta a pénzügyminiszter spórolással kapcsolatos felhívását. Minisztériumunk már dolgozik a jövő évi költségvetés előkészítésén, és ennek apropóján megvizsgáljuk azt is, hol faraghatnánk le a kiadásokból” - áll a minisztérium nyilatkozatában. Veszélyes optimizmus A kormány azonban nincs könnyű helyzetben. „A gazdasági növekedés lassulása miatt az állam jóval kisebb adóbevételekre tehet szert, mint azt eredetileg eltervezte. Ráadásul mi már korábban figyelmeztettünk arra, hogy az idei költségvetés kidolgozói eleve nagyobb bevételekkel számoltak a valósnál, a baj így nagyobb, mint gondolnánk” - állítja Ivan Sramko, a szlovák államkassza őrének számító Költségvetési Tanács elnöke. Szerinte még nincs minden veszve, a pénzügyminisztérium azonban nincs irigylésre méltó helyzetben. Elszállhat a deficit „A kormánynak több lehetősége is van arra, hogy lefaragja a költségvetési hiányt. A bevételi oldalon növelheti az adókat vagy más, nem adójellegű bevételeket, ez azonban nem megy olyan gyorsan, és az idei költségvetésre már csak elenyésző hatása lenne” - mondta Sramko. A kiadási oldalon nagyobb a kormány mozgástere, néhány nagyobb befektetést például későbbre halaszthatnának, Sramko szerint azonban ez is csak átmeneti megoldást jelentene. „Ami biztos, hogy a kormánynak valamit lépnie kell, ha idén kiegyenlített költségvetést szeretne. Ha semmit sem tesz, számításaink szerint a deficit elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 1,02 százalékát, vagyis mintegy 975 millió eurót” - tette hozzá a Költségvetési Tanács elnöke. Egymásra mutogatnak A helyzet súlyossága ellenére a kormánypártok egyelőre azzal érvelnek, hogy az általuk javasolt választócsalogató intézkedések nincsenek hatással az állami költségvetésre. „Az általunk javasolt intézkedések pozitív hatással vannak a szlovák gazdaságra” - állítja Andrej Danko, az SNS elnöke, az alkalmazottak üdülési utalványaira hivatkozva. Szerinte ők csak olyan javaslatokkal rukkoltak elő, amelyek nincsenek hatással a már elfogadott költségvetésre. Danko közvetve bírálta ugyanakkor a Smert, amely a minimálbér drasztikus emeléséért harcol. „Megkértem őket, hogy a minimálbérről higgadt vitát folytassunk, ez ugyanis látványos hatással lehet az ország gazdálkodására” - mondta Danko. Bastmák Tibor, a Híd frakcióvezetője szerint pártja az elkövetkező időszakban is felelősen áll hozzá a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekhez. „Az eddigi javaslataink anyagi vonzata nem volt közvetlen összefüggésben a költségvetéssel, így például az iljú házasok kedvezményes lakáshiteleinek a kidolgozásánál is figyelembe vettük az államkassza lehetőségeit” - mondta Bastmák, visszautasítva azt az állítást, hogy a pártja két kézzel szórná az adófizetők pénzét. Vége a jó időknek Az ellenzék szerint azonban a jelenlegi helyzetért a kormány is felelős. „Szlovákia legnagyobb problémája, hogy egyáltalán nincs felkészülve a közelgő recesszióra. Épp ellenkezőleg, a kormány semmit sem tesz a vállalkozói környezet javítása érdekében, ráadásul az államkasszából olyan intézkedésekre szórja el a pénzt, amelyek csak tovább rontanak a helyzeten” - állítja Jana Kissová, az SaS alelnöke, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke. „A kormány több éve halogatta a kiegyenlített költségvetés kidolgozását, és most, amikor végre ilyen költségvetése van Szlovákiának, képtelen lesz betartani a vállalt kötelezettségét. Épp ezért felszólítjuk a pénzügyminisztert a további pénzszórás azonnali leállítására, és az uniós támogatások hatékonyabb merítésére” - nyilatkozta Eduard Heger, az OLaNO parlamenti képviselője. „A legfrissebb statisztikai adatok azt mutatják, hogy a jó időknek vége. A kormánynak csak azt üzenhetjük, hogy végre kezdjen el dolgozni” - tette hozzá Heger. Ezzel a véleményével az ellenzék azonban nincs egyedül. Ugyanerre hívta fel a figyelmet a Statisztikai Hivatal szerdai jelentését követően Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője is, aki szerint a kormány a gyors gazdasági növekedés időszakát nem használta fel arra, hogy a legszükségesebb reformok meghozatalával felkészüljön a nehezebb időkre, így ha beüt a válság, azt már nem lesz képes hatékonyan kezelni, (mi, tasr) Gyakoriak az utasbiztosítással összefüggő csalások ÖSSZEFOGLALÓ A nyári utazási szezon előtt az utazási irodák és a biztosítók is rendszeresen felhívják a turisták figyelmét az utasbiztosítás fontosságára, ennek ellenére sokan biztosítás nélkül vágnak neki az útnak, ráadásul, ha megtörténik a baj, nem riadnak vissza a biztosítási csalásoktól sem. Pozsony. „A biztosítás megkötését elmulasztók a leggyakrabban azzal érvelnek, hogy az eddigi útjaik során soha semmilyen baj nem érte őket, a biztosítás így feleslegesen kidobott pénz. Ez az állítás azonban helytelen. Csak a mi társaságunknál havonta átlagosan 700 ilyen káresetet jelentenek be, a nyári hónapokban ez a szám ráadásul 20 százalékkal nagyobb” - nyilatkozta Jaroslava Zemanová, a legnagyobb hazai biztosítótársaság, az Allianz - Szlovák Biztosító ellenőrzési részlegének a vezetője. Szerinte manapság egy főre már napi 1,70 euróért köthetünk komplex utasbiztosítást, ami egyáltalán nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy káresetre a biztosító átlagosan 529 eurót fizet a károsultaknak. A biztosítóknak egyre nagyobb fejfájást okoznak azonban a csalók, akik olyasmiért is pénzt követelnek tőlük, amire nem jogosultak. „A leggyakoribb csalási formának az számít, ha a károsult azt követően köti meg a biztosítást, miután már megtörtént a baj, és így próbál meg utólag pénzt kicsikarni a társaságtól. Gyakori eset az is, hogy a szerződést ugyan megköti, ám csak a baj megtörténtét követően fizeti ki a biztosítást, és így igényli tőlünk a pénzt. Fontos tudni azonban, hogy az utasbiztosítás csak azt követően lép életbe, miután az ügyfél kifizette az ezért felszámolt díjat” - mondta Zemanová, aki példaként egy valós esettel is szolgált. Szerinte egy társaság az alkalmazottai számára szervezett külföldi utat, és ugyan minden alkalmazottjára kötött utasbiztosítást, a biztosítást azonban nem fizette ki. Az egyik alkalmazottjuk az utazás másnapján szívrohamot kapott, és több napig válságos állapotban feküdt egy ottani kórházban. „Az ellenőreink kiderítették, hogy a biztosítás megtérítésére nagyjából két órával azt követően adták meg a fizetési felszólítást, hogy az alkalmazotthoz kihívták a mentőt, vagyis a kritikus pillanatban a biztosítás érvénytelen volt, az említett cég ráadásul mindent elkövetett annak érdekében, hogy ne derüljön ki, mikor fizetett. A gyógykezelést, a kórházi költségeket és a beteg hazaszállítását így neki kellett kifizetnie” - mondta Zemanová. A biztosítási csalók fantáziájának az Allianz ellenőrzési részlegének a vezetője szerint nincsenek határai, így egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak. Akadnak olyanok, akik kitalált betegségre hivatkozva az utolsó pillanatban próbálják meg lemondani az útjukat, ettől remélve azt, hogy a teljes pénzösszeget visszakapják, és olyanok is, akik más nevére kiállított biztosítási szerződés alapján követelik a költségeik megtérítését. „A biztosítási szerződés megkötése ugyanakkor ma már nem jelent problémát, hiszen otthonról, az interneten keresztül is mindent elintézhetünk. Nem árt azonban tudni, hogy a szerződést még Szlovákia területén kell megkötni, akár a repülőtéren is. Ha ugyanis erre már külföldön kerítünk sort, akkor ez csak egy 6 napos átmeneti időszak után lép életbe, vagyis a szabadság első hat napján így biztosítás nélkül maradunk” - figyelmeztet Zemanová. (mi) A biztosítás csak akkor lép életbe, ha az ügyfél kifizette érte a pénzt (TASR-feivétei)
