Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-14 / 188. szám
101 RÉGIÓ 2019. augusztus 14. | www.ujszo.com vataSőin Péter A neves, komáromi születésű festőművész, Szkukélek Lajos (1957) néhány éve a Megyercs melletti Violínban éli mindennapjait. Az augusztusi pozsonyi kiállítása kapcsán kerestük fel, hogy visszavonultségéban szabadságról, tájról és képzőművészetről beszélgessünk. MEGYERCS/VIOLi Megyercset északnyugati irányban elhagyva roppant nyitott tér tárul az ember szeme elé. A szlovákiai Kisalföld, illetve a Csallóköz teljes gazdagságában mutatkozik meg itt a zöld, a sárga és a kék legkülönfélébb változataiban és keverékeiben. Az 1920-as évek csehszlovák kolonizációja során alapított falucska, Violin közben álmosan, rezzenéstelenül közeledik felénk e tájon át. Ha nincs szerencséje, beletelik egy kis időbe, amíg a látogató rálel Szkukálek Lajos hajlékára. Viszont a termékeny síkságon hiába nyúlik el hosszan a néhány utcácska, igazán eltévedni aligha lehetséges - az egykori szlovák kolonisták leszármazottai készségesen igazítanak útba. Szabadság, függetlenség Talán semmi sem adja jobban vissza a violíni mindennapok augusztusi hangulatát, mint egy Szkukálek-életkép: „Ma reggel fölkeltem, fogtam a focilabdámat, belerúgtam, és elindultam. Elértem a kukoricás szélére, letettem a labdát, mondom: itt megvársz engem. Elindultam a dzsumbujba. Kerestem egy fürdőhelyet, biciklivel vagy kocsival szoktam elmenni, s mondom: én itt átvágok. Átvágtam, elérkeztem oda, letoltam a gatyámat, bementem a vízbe, úsztam egy jót. Ezt meg lehet csinálni. Itt lehet élni.” A legnagyobb kísérlete a saját élete, pontosabban az, hogy az élet úgy legyen vállalható, hogy még jól is érezze magát benne. Ezért az, hogy néhány évvel ezelőtt elhagyta Komáromot, tudatos döntés volt. Minden várossal szemben van fenntartása:,^ város úgy működik, mint egy vírus, felzabálja a környéket és kidobja a szemetét. Sok a látszatcse-Szkukálek Lajos én olyan hülye voltam, hogy ezt elhittem. No most amit az ember elhisz, az elkezd működni az életében.” A helyi csallóközi természet emellett inspirációforrás is: „A füvet nem vágom. Amikor ránézek, ilyen dzsumbujra, azt mondom: úristen, ez mennyire szép tud lenni.” Hazai képzőművészet Sok művészetkedvelő emlékezhet rá, hogy Szkukálek Lajosnak öt éven át volt galériája a komáromi Nádor utcában, ami szinte „privát kultúrházként” működött. Végül 60 éves korára soknak érezte a helyszínnel járó napi terheket, hiába jelentett pozitívumot az, hogy az évek során mintegy 300 embert vont be a galéria mint közösségi tér éltetésébe. A közösségalkotás, a művészet társadalmi bázisa miatt nem tudom megállni, hogy ne kérdezzem meg tőle, létezik-e olyasmi, hogy szlovákiai magyar képzőművészet. Válasza távolságtartó, precíz. „Ennek skatulyaize van, mert kirekesztő. Ténylegesen létezik, csak nem tudjuk, hogy mi az. Ha az, amit a szlovákiai magyar képzőművészek csinálnak, akkor az rendben van, de annak nem feltétlenül kell különböznie attól, amit a bronxi művészek csinálnak.” A lényeg, fejtegeti, hogy minden szlovákiai magyar képzőművész azt csinálja, ami belőle fakad, de ne próbálják egymást beleerőszakolni valami közös művészeti nyelv használatába. A szerelem fölött álló szabadság A csallóközi táj A violíni bűvös természetközei miatt úgy gondoltam, ezek a hangulatok talán mindig hatással voltak a szukáleki művészetre. Tévedtem. Pályája kezdetén a táj nem hatotta meg különösebben, nem látta a szépségét. A fordulópont az volt, amikor fiatal apaként és féijként arra kényszerült, hogy a művészetéből éljen meg, s rajzokon, vízfestményeken növényeket kezdett el megörökíteni, majd egy lépéssel továbbment: „A 20 forintos hátulján volt valamilyen romantikus tájkép, abból próbáltam valamit csinálni. A hónom alá csaptam, és hétvégén elmentem képet árulni. Mondom: képeket árulok. Jó, én meg kapálok. Egyszer csak azt mondta valaki, hogy gyűjjön be, megnézte. Ilyenekkel foglalkozik? Aztán mennyibe kerül? No, abból a 20 koronásból veszek, hogy legyen magának mit enni. Estére volt 1500 koronám.” Ezután kezdett olajjal festeni, 10 perc alatt hozott össze tájképeket, A nyári műterem hétvégére megszáradtak, s onnantól kezdve annyit keresett, amennyit akart. Ilyen téren amúgy is az a lényeg, ki hogyan akarja magáévá tenni a világot: „Azt hittem, hogy ha valaki festő - mert festeni marha jó -, az lehet megoldás az életre. Tehát anyagilag is meg lehet ebből élni. S lekvés, az alibi: munkába járnak, aktákat tologatnak, egymással cseszekednek. Meg függnek másoktól. Te nem rám szavaztál? Holnaptól nincs villany. Csúnyán néztél, tüntettél? Víz sincs.” „Az önsors feljavítása az, hogy én játszom. A vezé rfo n a I, a m i re ezt felfűzhetném, az, hogy: játék, játék, játék". A szkukáleki gondolatvilág magja valahol a szabadság és a függetlenség fogalmai körül kering: „Amikor egymás mellé teszik a szabadságot és a szerelmet, akkor a szerelem csodálatos, de a szabadság fölötte van. Mert egy rakás ember nem tudja, mi az, hogy szabadság, nem ismeri a fogalmat. Hall ilyet, hogy szabadság, de soha nem élte meg.” Szavai szerint az sem igaz, hogy a kapcsolatokba - így a szerelmi viszonyokba is - bele kell tenni valamit. Kivenni sem kell belőle semmit. „A kapcsolatokba már azzal beletesz az ember, hogy önazonos. Hogy sugárzik, nem lop” -mondja. Ez a fajta törekvés abban is tetten érhető, hogy számára a művészet, de minden más tevékenység is akkor jó, ha az játék, nem munka. „Az önsors feljavítása az, hogy én játszom. A vezérfonal, amire ezt felfűzhetném, az, hogy: játék, játék, játék. Én nagyon sokat dolgozom, de amikor észreveszem, hogy ez már munka, abbahagyom. Közösen nyit kerékpárkölcsönzőt Esztergom és Párkány utóbbiakat a turistáknak szánjuk” BUCHLOVICS PÉTER A napokban mutatták be azt a kerékpárkölcsönző rendszert, amelyet Párkány és Esztergom közösen épít ki a Mária Valéria hídon keresztül. A sikeres pályázatnak köszönhetően 14 új kerékpárkölcsönző és dokkoló állomást létesítenek a két város főbb pontjain. A határon átnyúló Interreg program keretében, melynek összértéke közel egymillió euró, nyolc esztergomi és hat párkányi állomást létesítenek, hatvan hagyományos és negyvenöt elektromos kerékpárral. „Ez a közösségi közlekedésnek egy családbarát, korszerű, hozzáférhető és energiahatékonyság szempontjából is feltétlen környezetbarát formája” -fogalmazott Romanek Etelka, Esztergom polgármestere. A szolgáltatást főképp a két város közt rendszeresen ingázó helyi lakosoknak és munkába járóknak szánják, a kölcsönzőnek tehát nem csak turisztikai vonzata van - tette hozzá Eugen Szabó párkányi polgármester. Hernádi Ádám, az Esztergom városát érintő kiemelt turisztikai fejlesztésekért felelős miniszteri biztos szerint az ilyen típusú fejlesztés a korszerű, környezetbarát közlekedésről kialakult közgondolkodás fejlettségét is mutatja. „Minél többen kerékpároznak, annál fejlettebb az adott város közlekedéssel kapcsolatos közgondolkodása. Itt érdemes megemlíteni Koppenhágát és Amszterdamot, ezek a városok Európában élenjárnak ebben. Ebben a rendszerben nemcsak hagyományos kerékpárok lesznek, hanem 45 darab elektromos drótszamár is. Ezért azok is megtalálhatják ebben az örömüket, akik nem mindennap bicikliznek. A Mária Valéria hídnak van egy emelkedő szakasza, 514 méteren meg lehet izzadni” - mondta Hernádi. Hozzátette, egész más kerékpárral bejárni egy települést, mint például autóval, amikor csak áthaladunk, átsuhanunk rajta. A biciklikölcsönző informatikai és digitális hátterét a T-Systems Magyarország Zrt. adja. „A kölcsönző egész évben működni fog, ez időjárásálló, vandálbiztos rendszer. Ennek megfelelően kétféle jegy, illetve bérlettípus lesz. Lesznek a féléves, éves bérletek, amelyeket a lakosság használhat, és lesznek eseti jellegű napi-, hétvégi és hetijegyek, közölte Fóti Balázs, a T-Systems Magyarország Zrt. képviselője. A bicikliket, a műszaki és karbantartási feladatokat, az alkatrészutánpótlást Magyarország legnagyobb kerékpárüzeme szavatolja öt évig. A kerékpárok könnyűszerkezetűek lesznek, lesz rajtuk GPS- nyomkövető és biztonsági elektronikus jelzőrendszer is. A kerékpárok indokolt átszállítását szintén a Neuzer Kft.végzi, pozsonyi, győri, budapesti példák alapján. „Tizenkét órán keresztül van logisztikai szolgálat, és 24 órás a rendszerfelügyelet, tehát gyakorlatilag a mi működésünk 24 órás, de csak 12 óra az, amikor logisztikát kell biztosítanunk” - taglalta Neuzer András, a cég tulajdonosa. A kerékpárkölcsönző próbaüzemelése idén ősszel lesz, internetes, bankkártyás, telefonos és személyes fizetéssel is igénybe vehetjük a szolgáltatást. A Mária Valéria Bike ősztől próbaüzemei, a részletekről a két város illetékesei és a projektben érintettek tájékoztattak (A szerző felvétele) Szkukálek Lajos képeiből augusztus 30-áig látogatható kiállítás nyílt a pozsonyi Mihály-udvari Galériában (A szerző felvételei)
