Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-10 / 185. szám
Michael Douglas: Még visszajövök 2019. augusztus 10., szombat, 12. évfolyam, 32. szám Kiállították az igazi Hófehérke síremlékét Előkerült az „igazi Hófehérkeként” emlegetett Maria Sophia von Erthal bárónő rég elveszett síremléke, amelyet a dél-németországi bambergi egyházmegyei múzeumban állítottak ki. A ~ / m r M észak-bajor/ % m országi Lohr JL, ■■■> ■ m am Main közelében lévő Tauberbischofsheim egyik várában felnőtt és 1796-ban meghalt Sophiáról úgy tartják, hogy a Grimm testvérek róla mintázták Hófehérke alakját - olvasható a BBC News honlapján. Holger Kempkens, a múzeum igazgatója szerint a lány élete jól ismert történet volt a 19. század elején. A Grimmtestvérek hosszú ideig éltek a Lohr am Maintól mindössze 50 kilométerre lévő Hanau közelében, és előszeretettel dolgozták fel azokat a történeteket, amelyeket a környezetükben élő emberektől hallottak. Jacob és Wilhelm Grimm Hófehérkéje 1812-ben jelent meg, és Walt Disney 1937-es rajzfilmjével vált világhírűvé, noha több másik feldolgozás is született. „Vannak arra utaló jelek, noha ezeket nem tudjuk alátámasztani, hogy Sophiáról mintázták Hófehérke karakterét. Ha ma filmet készítenek egy történelmi személyről, akkor abban kitalált elemek is helyet kapnak. Én úgy vélem, hogy ebben az esetben is megvolt a történelmi alap, amelyet fikcióval egészítettek ki” - jegyezte meg Kempkens. Az 1980-as években egy lohri történész, Karlheinz Bartels számba vette Sophia életének és a Grimm testvérek meséjének hasonlóságait. Az 1725-ben Lohr am Mainban született Sophia édesapja, Philipp Christoph von Erthal nemesember volt, aki újraházasodott első felesége halála után. A lány mostohaanyja híres volt zsarnoki természetéről és arról, hogy saját gyermekeit részesítette előnyben. Lohr, amelyet „Hófehérkevárosnak” is neveznek, az üvegáru és tükörgyártás egyik központja volt, és Sophia szülővárosában a lány élete és a mese között több hasonlóságot fedeztek fel. Sophia apjának tulajdonában volt a tükörgyár, és az egyik helyi múzeum ma is büszkén őriz egy Amour propre (önszeretet) feliratú tükröt. A mesében szerepel egy félelmetes erdő, a Lohr szomszédságában lévő sötét .Hófehérkeváros" vára, a Spessart Museum otthona, amelyben a varázstükröt őrzik (Fotó: Shutterstock) A varázstükör (Fotó: spessartmuseuni.de) Maria Sophia von Erthal (Fotó: Historum.com) rengeteg hajdanán rablóktól és veszélyes vadállatoktól hemzsegett. Hófehérke a mesében hét dombon át menekül, mire elér a bányában dolgozó törpék lakhelyére; Lohr határában van egy használaton kívüli bánya, amelyhez hét dombon át lehet eljutni. A bányában egykor dolgoztak törpék és/vagy gyerekek, akik csuklyát viselve védekeztek a lehulló kövek ellen. A Grimm testvérek meséjének bizonyos részeit, például az üvegkoporsót, a mérgezett almát és a herceget nem Sophia inspirálta. A bárónő életének nem volt kifejezetten boldog a vége: fiatalon megvakult, sosem ment férjhez, és 71 évesen egy kolostorban halt meg. Kempkens szerint a sötétszürke márványból készült, ovális sírkő feliratát, amely a kereszténység nemes szívű hősnőjeként említi Sophiát, krétaréteg borította, amelyet gondosan eltávolítottak. A sírkő történelmi jelentőséggel is bír, mivel akkoriban a nőknek csak ritkán készítettek saját sírkövet. Sophia síremlékét eredetileg Bamberg egy régi templomában őrizték, amelyet azonban lebontottak. A mindössze néhány apró fehér csillaggal díszített sírkövet ezután egy kórházban állították ki, amelyet Sophia egyik bátyja alapított. » Még egy Hófehérke? Néhányan, többek között Eckhard Sander hesseni tanár és helytörténész, úgy tudják, hogy Grimm testvéreket nem is Maria Sophia von Erthal bárónő ihlette, hanem a 16. században élt, német grófnő, az 1554-ben Brüsszelben elhunyt Margaretha von Waldeck. A Bad Wildungen-i városi levéltár adatai szerint Margarethát rendkívüli szépséggel áldotta meg a teremtő, de nagyon szigorú mostohája volt. Tizenhat éves korában pedig apja Habsburg Mária udvarába küldte abban a reményben, hogy ott rangjához méltó férjet szerez. Több magas rangú uraság is harcolt a kegyeiért, de intrikákba és nehézségekbe keveredett. Egészsége meggyengült, majd rohamosan romlott, és 21 éves korában meghalt. Waldecki krónikák szerint a lányt arzénnel megmérgezték, (ú) Amikor az 1970-es években egy új klinikát nyitottak azon a helyen, a sírkövet eltávolították, és egy helyi családhoz került, majd nyoma veszett. A közelmúltban került csak elő egy bambergi házból, amelynek új tulajdonosa, aki örökölte az ingadant, utánanézett a sírkőnek az interneten, és amikor rájött annak jelentőségére, a múzeumnak adományozta. Aki szeretne többet megtudni a mese eredetéről, a sírkőről és Maria Sophia von Erthal bárónőről, annak érdemes felkeresnie „Hófehérkevárost” vagy a bambergi egyházmegyei múzeumot, amely keddtől vasárnapig 10-től 17 óráig látogatható. A bátraknak meg ajánlható egy kirándulás a régi uradalom területén levő „félelmetes erdőben”, hátha ráakadnak a régi bányára, ne adj’ Isten egy gonosz boszorkányra is. (MTI, ug) Maria Sophia von Erthal bárónő síremléke a bambergi egyházmegyei múzeumban (Fotó: © Pressestelle Erzbistum Bamberg/Dominik Schreiner) A bambergi egyházmegyei múzeum (Fotó: Wikipedia/Andreas Praefcke)
