Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-09 / 184. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2019. augusztus 9. I 5 Bíres a gazdákat okolja a pestis terjedése miatt Már harmadszor ölték le a sertéseket a Bodrogközben (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Az afrikai sertéspestis terjedése miatt tegnap újabb házi sertéseket öltek le a Bodrogközben. Egyelőre nem tudni, hogyan terjed a kór, már 59 régióbeli településen figyelik az állatokat. Szerdán két újabb fertőzést iga­zoltak a vizsgálatok. Fertőzött álla­tot találtak Radban, illetve a Szomo­­tor községhez tartozó Kisújlak tele­pülésrészen. Az újabb gócpont miatt tegnap délelőtt Radban 11, a Szo­­motorhoz tartozó Kisújlakon pedig 14 házisertést likvidáltak. Ahogy korábban Őrösben és Nagyköves­­den, itt is áramütéssel végeztek az állatokkal. „Szomotoron valójában egyetlen fertőzött disznót sem találtak, de mi­vel Kisújlak és Bodrogvécs is a mi önkormányzatunkhoz tartozik, a fertőzés bennünket is érint” - tájé­koztatott Juhász János (Híd), Szo­­motor polgármestere. Kisújlak és Rad a gócpont „Kisújlakon egy gazda udvarában ütötte fel a vírus a fejét, de egy nap­pal később már az összes sertésén je­lentkeztek az afrikai sertéspestis tü­netei. Nála és a másik négy kisújlaki gazdánál tegnap összesen 14 darab sertést, köztük nyolc kismalacot kellett leölni” - mondta Juhász Já­nos. Elmondta azt is, már hónapok­kal korábban felszólították a lako­sokat, hogy kivétel nélkül mindenki jelezze a hivatalban, mennyi sertést tart. „Mivel itt mindenki mindenkit ismer, senki sem merte eltitkolni, hogy tart-e sertést vagy sem. Szomo­toron és Bodrogvécsen 17 gazdánál van sertés, az ellenőrzést is ez alapján végezték el az illetékesek. Ezeket a gazdákat és a települést egyelőre csak a megfigyelési zónába sorolták be, likvidálásra csak Kisújlakon és Rad­ban került sor” - magyarázta Szomo­­tor első embere. Keresik a fertőzés forrását Gabriela Matecná (SNS) mező­­gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a szakemberek egyelőre nem találták meg a fertőzés forrását. „Minden leölt állatból mintát vesz­nek, melyeket a zólyomi laboratóri­um fog megvizsgálni. Egyelőre nem ismerjük a fertőzés forrását” - mond­ta a miniszter, aki megjegyezte, in­tenzíven keresik a sertéspestis terje­désének útját. Matecná kitért arra is, hogy az előírások szerint védelmi zó­nát kell kialakítani ott, ahol az afrikai sertéspestis felüti a fejét, pontosan a gócponttól három kilométeres kör­ben. „Már 12 települést soroltunk be a védelmi zónába, az előírások sze­rint tíz kilométeres körzetben megfi­gyelési zónát kell kialakítani, melybe már 59 település tartozik a Tőketere­­besi járásban” - tájékoztatott a mi­niszter. Jozef Bíres, az Állami Állategész­ségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója elismerte, hogy számoltak az afrikai sertéspestis fel­bukkanásával, de a vadállománynál, nem a házi sertéseknél. „Magyaror­szágon csak az első félévben több mint 700 fertőzött vaddisznót re­gisztráltak, az nagyon meglepett ben­nünket, hogy a vírus a házi sertésnél ütötte fel a fejét. Emberi mulasztás? „Eddig a kisgazdáknál ütötte fel a fejét a betegség, eddigi vizsgálódá­saink alapján valószínűleg megsér­tik azokat az óvintézkedéseket, me­lyeket a kór terjedésének magaka­dályozásáért vezettünk be. Ha nem fogják betartani az előírásokat, a prognózisaim nagyon negatívak - mondta Jozef Bíres, aki szerint, ér­tik, hogy a gazdákat érzékenyen érinti az állatok leölése, hiszen a megélhetésüket jelentik. Béres sze­rint az utóbbi napokban - a fertőzé­sek felbukkanása után - kellőképpen felvilágosították a gazdákat az óv­intézkedésekről, a felügyelet igaz­gatója szerint ugyanis a gazdák hi­bájából üthette fel a fejét a vírus a ré­gióban. „Kizártuk a kapcsolatot a vaddisznóállománnyal. Év elejétől 800 elpusztult vagy elejtett vaddisz­nót vizsgáltunk meg, egyik sem volt fertőzött, vagyis a vadállományt mint a fertőzés forrását kizártuk. Itt az emberi tényező játszott szerepet. Kérdés, az hol mondott csődöt” - je­gyezte meg a felügyelet igazgatója azzal, hogy a fertőzés a mezőről, az élelemmel, a ruházatról is bekerül­hetett a gazdaságokba. Szomotoron viszont úgy vélik, a vaddisznókon keresztül jelentkez­hetett a vírus. „Nagykövesd és Őrös légvonalban elég távol van tőlünk, és egyelőre fertőzött vaddisznókról vagy mozgásukról sem kaptunk je­lentéseket, nem igazán értem az esetek közti összefüggést. Ettől függetlenül én a vaddisznóállo­mányra gyanakszom, hiszen a mi környékünkön is rengeteg van be­lőlük. Felvilágosítottak bennünket a vírus terjedéséről, de ez csak újabb kérdőjeleket vet fel. Hiszen szinte egyik gazda sem a mezőről hordja be a takarmányt vagy a szénát” - mondta Juhász János, aki annál a gazdánál is járt, akinél felütötte fe­jét a vírus. „A disznó valóban beteg volt, tele volt kiütéssel és vérzett is. Másnapra két másik malaca is el­kapta a kórt” - zártja Juhász. Elhallgatják az állatokat Lapunknak több forrás is meg­erősítette, hogy a megfigyelési zó­nában valamennyi településen fel­kérték a lakosokat, jelentsék be, mennyi sertést tartanak. Többen nem tesznek eleget ennek a felszó­lításnak. Sokan attól tartanak, akkor is leölik a nehezen nevelgetett disz­nót, ha nem beteg. Még az 1000 eu­­rós büntetést is megkockáztatják, és eltitkolják az állatot. Sokan a na­pokban akarják levágni a saját rész­re nevelt sertéseket. Bár a vírus em­berre nem, csak az állatra jelent ha­lálos veszélyt, a lappangási idő hosszú, és nem lehet tudni, nem fertőzött-e mégis az az állat, mely most nem mutatja az afrikai sertés­­pestis tüneteit. (nr, ie, TASR) Spirít/í-lotel Thermal Spa ir it it it ■k superior SPIRIT NYÁR €368-fő.4éj ártól Élményteli nyaralás az egész családnak, Spirit Kids' Spa programokkal +36 95 889 500 | spirithotel.hu DP190087

Next

/
Oldalképek
Tartalom