Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-07 / 182. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. augusztus 7. I www.ujszo.com RÖVIDEN Négy ukrán katona életét vesztette Észak-Korea új rakétatesztje Phenjan az Egyesült Államok és Dél-Korea soron következő hadgyakorlata miatt neheztel Kijev. Négy ukrán katona meghalt tegnap, amikor az ellenséges erők tüzet nyitottak rájuk a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében. A kijevi védelmi minisztérium szerint az orosz megszálló erők kétszer nyitottak tüzet az ukrán hadsereg állásaira. OlekszandrDaniljuk, az ukrán államfő alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerint a tűzszünetnek e durva megsértése nem marad figyelmen kívül. (MTI) Kína katonai ellenlépéseket tesz Peking. Kína ellenlépéseket fog tenni abban az esetben, ha az USA közepes hatótávolságú rakétákat telepít Ázsiában - jelentette ki Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverfelügyeleti osztályának vezetője. Arra ugyan nem tért ki, hogy milyen ellenlépéseket terveznek, de hangsúlyozta: Kína a jövőben sem fog részt venni nukleáris fegyverkezési versenyben. A nyilatkozat előzménye, hogy Mark Esper új amerikai védelmi miniszter azt mondta, az USA hónapokon belül szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat szeretne telepíteni az ázsiai-csendesóceáni térségbe. (MTI) Irán a szankciók feloldását kéri Teherán. Teherán kész tárgyalni Washingtonnal, de elvárja az Egyesült Államoktól, hogy előbb oldja fel az ellene hozott összes szankciót - erősítette meg Haszan Róháni iráni elnök tegnapi beszédében. Róháni gazdasági terrorizmusnak nevezte a Teherán elleni washingtoni szankciókat, és kitért a Hormuzi-szorosra is, leszögezve: elképzelhető, hogy az ott áthaladó hajók nincsenek biztonságban. (MTI) Trump zároltatta Maduróék vagyonát Washington. Donald Trump amerikai elnök rendelettel zároltatta a venezuelai kormány minden vagyonát. „Úgy döntöttem, mivel Nicolás Maduro törvénytelen rezsimje továbbra is visszaél a hatalmával, Venezuela kormányának minden vagyonát zároltatom” - írta Trump. Az elnöki rendelet értelmében a venezuelai kormány javait, értékpapíijait nem lehet az országból „átutalni, kivinni, visszahívni vagy bármi módon manipulálni”. (MTI) Az Iszlám Állam 300 millió dollárja New York. Közel 300 millió dollárja maradt az Iszlám Állam terrorszervezetnek az iraki és szír területeken kikiáltott „kalifátusának” bukása után - áll Antonió Guterres ENSZ-főtitkár jelentésében, amely felhívja a figyelmet arra a potenciális veszélyre is, amelyet az őrizetben lévő terroristák jelentenek. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Tokió/Washington. Újabb két kilövési tesztet hajtott végre Észak-Korea tegnap reggel az ország nyugati partján, a Japán-tenger felé - közölte a dél-koreai hadsereg, hozzátéve, hogy ezek rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták voltak. Washington figyelemmel kíséri Phenjan rakétakísérleteit. Phenjan a kísérletekkel szinte egy időben szemére vetette az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának, hogy újabb közös hadgyakorlatukkal megsértik a vele megkötött diplomáciai megállapodásaikat. A nyugati parton elindított lövedékek előbb átrepültek az ország felett, mielőtt a Japán-tengerbe zuhantak. 37 kilométeres magasságot értek el, és 450 kilométer megtétele után csapódtak a tengerbe - közölte a délkoreai vezérkar. Tokió közölte, hogy a lövedékek nem érték el Japán területi vizeit vagy gazdasági övezetét. Egy japán kormányzati forrás is valószínűnek mondta, hogy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat tesztelt Phenjan, megjegyezve, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai tiltják ezt neki. A kísérlet előzménye, hogy az USA és Dél-Korea hétfőn elkezdte egy tervezett közös hadgyakorlatát, amelyet „válságkezelési gyakorlatnak” neveznek, és amely jórészt számítógépes hálózatokon folyik. Ezzel készítik elő rendes nyári közös hadgyakorlatukat, amelynek volumene jóval kisebb lesz, mint a korábbi években megtartott közös gyakorlatoké, ennek ellenére Phenjan kezdettől fogva hevesen tiltakozik ellene. Phenjan többször figyelmeztetett, hogy ha az idén is megtartják, akkor annak a vele való nukleáris tárgyalások látják a kárát. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető június 30-i találkozójukon megállapodott abban, hogy felújítják a megrekedt nemzetközi tárgyalásokat a Koreai-félsziget atomfegyvermentessé tételéről. Azóta azonban Phenjan arra panaszkodik, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea változatlanul megtartja szokásos közös hadgyakorlatait, és hogy ezeken mindig egyre modernebb fegyvereket próbálnak ki. Emiatt Észak-Korea az eltelt több mint egy hónapban számos rakétáját és tüzérségi lövedékét tesztelte. Washington nem fogja túlreagálni a legújabb észak-koreai rakétakísérleteket, de figyelemmel kíséri őket - jelentette ki Mark Esper amerikai védelmi miniszter tokiói látogatása előtt. Esper Észak-Koreával kapcsolatban hangsúlyozta: nyitva kell hagyni az ajtót a diplomáciának. Donald Trump amerikai elnök rendre kevés jelentőséget tulajdonít az észak-koreai kísérleteknek, és azt állítja, hogy Kim Dzsong Un nem sérti meg semmilyen megállapodásukat. Pakisztán harcias póza A pakisztáni hadsereg a végsőkig támogatja „a kasmíriak igazságos küzdelmét" - közölte tegnap Kamar Dzsaved Badzsva pakisztáni vezérkari főnök, miután India visszavonja Kasmír különleges státusát. Iszlámábád. Hangsúlyozta, hogy a hadsereg „bármeddig elmegy” a kasmíriak érdekében, ám nem fejtette ki, mit ért pontosan ezalatt. India hétfőn jelentette be, hogy visszavonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének, Dzsammúnak és Kasmírnak a különleges alkotmányos státusát. A muszlim többségű államban még aznap spontán tiltakozások kezdődtek Újdelhi döntése ellen. India már vasárnap este addig sosem tapasztalt körű kommunikációs és sajtózárlatot rendelt el a térségben, hogy elejét vegye az esetleges erőszakcselekményeknek. A mobiltelefon-, a vezetékes telefon- és az intemetszolgáltatás, valamint a televíziós műsorszórás továbbra is szünetel a térségben. A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben mintegy 45 ezer ember halt meg. (MTI) Kína rendet teremtene Peking. Kína a rend mielőbbi helyreállítását sürgeti, és teljes mértékben kiáll a Carrie Lam vezette hongkongi kormányzat mellett - közölte Jang Kuang, a kínai kormány hongkongi és makaói ügyekért felelős irodájának szóvivője a kilencedik hete tartó hongkongi tüntetéshullám kapcsán. A központi kormányzat nem tűmé el Carrie Lam lemondását, és felszólítja a hongkongi lakosságot, hogy támogassa a helyi kormányzat munkáját - hangsúlyozta a szóvivő. Hongkongot hétfőn megbénította a június 9. óta tartó tömegtüntetések legújabb megmozdulása, melynek során a demonstrálok a város vasúti és közúti közlekedését, valamint a repülőtér zavartalan működését is akadályozták, általános sztrájkra is felszólítva a lakosságot. Carrie Lam azonban továbbra sem engedett a tiltakozók követeléseinek, és hétfőn megerősítette: nem mond le. Megfigyelők szerint olaj volt a tűzre Carrie Lam hétfői nyilatkozata arról, hogy a hongkongi tüntetéshullám aláássa Peking szuverenitását. Az egyre hevesebb tüntetéseket eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet indította el, mely lehetővé tette volna, hogy Hongkong gyanúsítottakat adjon ki olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - akikkel korábban nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői attól tartottak, hogy Peking a politikai menekültek ellen használhatná fel a törvényt. A megmozdulások fókuszába azonban a kormánnyal szembeni elégedetlenség és a hongkongi demokratikus jogok megerősítése került, és egyre gyakoribbá váltak a Pekinget hergelő akciók. (MTI) Hirosima polgármestere felszólította a japán kormányt a város elleni atomtámadás 74. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen elmondott tegnapi beszédében, hogy csatlakozzon az atomfegyverek tilalmáról szóló ENSZ- egyezményhez.Amegemlékezést szokás szerint a város Béke-emlékparkjában tartották meg. A ceremónián mintegy 90 ország képviselői vettek részt, köztük az atombombát annak idején ledobó USA nagykövete. Japán mindeddig azért nem írta alá a dokumentumot, mert az USA nukleáris védőernyője alá tartozik, és az USA - a többi atomhatalommal együtt - nem írták azt alá. (íasr/ap) Olasz migrációs szigor Róma. Az olasz parlament felsőháza megszavazta a migrációs intézkedések további szigorítását: az új törvények az olaszországi partokhoz fedélzetükön migránsokkal érkező civilhajók kitiltását is lehetővé teszi. A 18 cikkből álló intézkedéscsomagról a belügyminiszter, Matteo Salvini bizalmi szavazást kért. A Salvini nevével fémjelzett úgynevezett második migrációs és biztonsági törvénycsomag a tavaly év végén hatályba lépett rendelkezéseket módosítj a és szigorítja. A migránsokkal olasz parton kikötő külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) hajóinak kapitányait - a korábbi intézkedésekhez képest szigorúbban - 150 ezertől 1 millió euróig terjedő közigazgatási szankcióval sújtják, a hajót az olasz hatóságok lefoglalják, és egy idő után állami tulajdonnak nyilvánítják, az NGO-nak való visszaszolgáltatás helyett. A törvény értelmében a hajó kapitánya 3 évtől 10 évig terjedő börtönt kockáztat, ha nem engedelmeskedik az olasz hatósági és katonai hajók tiltó felszólításának. A szavazáson résztvevő 238 szenátorból 160 voksolt igennel, 57 nemmel, 21 tartózkodott. A Salvini vezette kormánypárti Liga támogatta a törvényt, a másik kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom frakciótagjai közül néhány an nem vettek részt a szavazáson, így fejezve ki tiltakozásukat az intézkedésekkel szemben. Az ellenzéki balközép Demokrata Párt nemmel voksolt. A szintén ellenzéki jobbközép Hajrá Olaszország jelen volt az ülésteremben, de nem szavazott, a jobboldali Olasz Testvérek tartózkodott: ezzel nem támogatta az M5S kormányát, de segítette a Salvini-törvény elfogadását. (MTI) Szöuliakfigyelikaz újabb phenjani rakétakísérleteket (Tasr/ap)
