Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-07 / 182. szám
4 KULTÚRA 2019. augusztus 7. I www.ujszo.com Meghalt Toni Morrison New York. Rövid betegség után 88 éves korában hétfőn este elhunyt Toni Morrison Nobeldíjas amerikai írónő. Legismertebb regénye az 1988-ban megjelent Beloved (A kedves), melyért Pulitzer-díjat is kapott, de jelentős művei közé tartoznak az irodalmi pályafutását indító, önéletrajzi fogantatáséi The Bluest Eye (Nagyonkék), a Song of Solomon (Salamon ének), a Jazz és a Paradicsom (Paradise) című regények is. Munkáiban öntudatosan vállalta fel a fekete Amerika örökségét, és arra törekedett, hogy minél teljesebben, érzékletesebben mutassa be az afroamerikai közösség életét, gyökereit és hiedelemvilágát. 1993-ban első fekete nőként kapta meg az irodalmi Nobeldíjat, 2012-ben pedig Barack Obama elnök is kitüntette a Szabadság-medállal. Mielőtt világhírű íróvá vált volna, 19 éven át dolgozott a Random House kiadó szerkesztőjeként, ahol számos fiatal fekete írónak biztosított publikálási lehetőséget. Összesen tizenegy regénye jelent meg, A kedves címűből - amely egy felszabadított fekete rabszolganő kálváriáját meséli el - Oprah Winfrey főszereplésével készült film. (MTI, k) Toni Morrison (Fotó:tasr/ap) Elmarad Anna Netrebko várva várt debütálása Bayreuth. Kimerültség miatt lemondta részvételét a Bayreuthi Ünnepi Játékokon Anna Netrebko, aki a Yuval Sharon rendezte Lohengrinben, Elsa szerepében debütált volna a Wagner-fesztiválon augusztus 14-én és 18-án. Az orosz sztárszoprán várva várt bayreuthi debütálásának elmaradását a szervezők jelentették be, hozzátéve, hogy bár a betegség nem támadta meg az énekesnő hangszálait, az orvosok sürgősen három hét pihenést írtak elő neki, hogy teljesen talpra állhasson a megfázásból, amelyet Netrebko szerint egy légkondicionáló okozhatott. Netrebko már a múlt héten is lemondta egy fellépését a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Az énekesnő három éve, Drezdában debütált a Lohengrinben, Elsa szerepében, amikor Christian Thielemann vezényelte az operát. Az orosz operadíva helyett Annette Dasch ugrik be Elsa szerepében Bayreuthban, a világ egyik legjelentősebb operafesztiválján. Anna Netrebko debütáló fellépése a 2019-es bayreuthi fesztivál egyik fénypontjának ígérkezett. (MTI) Két nő, két gyerek, két világ Maryam Touzani marokkói filmrendezőnő alkotása Cannes után Karlovy Varyba is eljutott Nisrin Erradi és Lubna Azabal kiváló alakítást nyújt a filmben (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Marokkóban évente húszhuszonöt hazai gyártású játékfilm készül. A többi: külföldi produkció. Amerikai és európai forgatócsoportok paradicsoma az ország. VI. Mohamed király tárt karokkal várja őket, hiszen ő maga is imádja a mozit. Maryam Touzani első játékfilmjét is van oka szeretni. Touzani egyik napról a másikra lett Marokkó híres filmrendezője. Rövid- és dokumentumfilmjei révén ez idáig csupán a hazája határain belül ismerték, debütáns nagyjátékfilmjével, az Adammal azonban betört az elsőfilmes külföldi rendezők élvonalába is. Harmincnyolc évesen az idén kijutott Cannes-ba, ahol az Egy különös nézőpont elnevezésű szekcióban szerzett komoly elismerést, hetekkel később pedig Karlovy Vary fesztiválján a Horizontok programján szerepelt a filmje. Nem kis siker ez számára következő terve megvalósításához. Marokkó harminchárom millió lakosára mindössze harmincegy filmszínház jut. Ennyi maradt a korábban működött háromszázötven moziteremből. A nagyhalak felfalták a kisebbeket. A filmgyártás 1958-ban kezdődött az országban. Marokkó ma a harmadik helyen áll a legtöbb filmet produkáló afrikai országok listáj án. Az első helyen a Délafrikai Köztársaság áll, utána jön Egyiptom, majd VI. Mohamed királysága. A súlyos mozihiány nem gátja az évi filmtermésnek. Az elmúlt tizenöt esztendő során kialakult egy új filmes generáció, amelynek rendezői állami támogatással vagy a marokkói filmközpont anyagi segítségével hozzák létre alkotásaikat. Részleges függetlenségüket azok tudják megőrizni, akik nem hagyatkoznak csupán központi forrásokra. Ők készítik a legbátrabb filmeket. Ezzel együtt hangsúlyoznunk kell azt is: az arab világban Marokkóban születnek a legerősebb társadalombírálattal átitatott alkotások. Eszak-Afrika legnagyobb filmes mustrája is itt van. Marrakesh fesztiválja Aranycsillaggal jutalmazza a győztes munkákat. Maryam Touzani opusa, az Adam két nehéz sorsú marokkói nőt állít a történet középpontjába. Egy húszéves lányt és egy gyermekét egyedül nevelő asszonyt. A lány terhes. Családját és faluját odahagyva, magára maradva keresi menedékhelyét a nagyváros forgatagában. Nem árulja el, kitől várja a gyermekét, csak azt tudjuk, a „tettes” eltűnt az életéből, otthon pedig, ebben a helyzetben, nem volt maradása. Samia úgy gondolja, ha munkát talál a városban, akkor a gyermeke megszületéséig meg is tud húzódni valahol. S miután örökbe adja a csecsemőt, szépen hazaballag. Nincs könnyű dolga. Marokkóban sem nyílnak meg a kapuk egy megesett lány előtt. Samia mégsem adja fel. Nem fordul vissza. A sokadik elutasítás után is reménykedik. Abla nyolcéves kislányával él a bazársoron. Férjét elvesztette, új kapcsolatról hallani sem akar. Pékségében ő a főnök és az egyetlen beosztott is. Szeretik és tisztelik őt a helybeliek. Szívesen vásárolnak nála. A bevételből szerényen megél a csonka család. De Samia hiába könyörög, Álba elutasítja, nem akarja alkalmazni őt. Kislánya az, aki hatni tud a lelkiismeretére, és a város forgatagában a nyomába ered a reményét vesztett lánynak. Samia bővíti a pékség kínálatát. Olyat süt, amire gyorsan rákapnak a vevők. Fellendül az üzlet forgalma. Álba és az új munkaerő - a nyolcéves kislány ragaszkodásának köszönhetően - egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Álba elmondja, miért hárítja el a naponta feltűnő férfi közeledését. Samia a legtitkosabb tervét fedi fel, hogy el fogja ajándékozni a gyermekét. Mindkét nő hatással van a másikra. Álba engedni fog a férfi hódításának, Samia meginog az elhatározásában. Mélyre, egyre mélyebbre merülünk a két nő lelkében. Touzani pasztellszínekkel festi meg a két karaktert, képsorai szöveg nélkül is beszédesek, hitelesek. A nézőnek végig az az érzése: ott áll a pékség ablaka előtt, testközelben azokkal, akiket egyre jobban kedvel, megértve minden kínjukat, fájdalmukat, gyötrelmüket. Az együttérzés mágikus ereje járja át a filmet, egyetlen percre sem ereszt el bennünket a történet. Nem árulok el titkot, ha elmondom: Samia a végén meggondolja magát, de az az út sem lesz könnyebb, ami ezután vár rá. Bátor film az Adam. Biztató. És egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az egyébként konzervatív Marokkóban szabadon alkothatnak a rendezők. Maryam Touzaniról pedig még sokat fogunk hallani. Mert nemcsak rendezni, írni is remekül tud. Az Adam forgatókönyvét is ő jegyzi. A szerző a Vasárnap munkatársa Tíz éve nincs köztünk Cseh Tamás Tíz éve, 2009. augusztus 7-én halt meg Cseh Tamás énekes, zeneszerző, egy korszak hangulatának legendás tolmácsoléja. Budapest. 1943. január 22-én született Budapesten, rajztanári diplomát szerzett, majd 1967-től hét évig rajzot tanított egy kőbányai általános iskolában. 1970-ben kezdett dalokat írni Bereményi Gézával közösen, aki a szövegek szerzője volt. Barátságuk és munkakapcsolatuk egy albérletben kezdődött, itt születtek a legendás, egy nemzedék életérzését kifejező dalok - elsőként Az ócska cipő. Egykori lakóhelyükön, a ház bejáratánál ma tábla található egy különleges lakónévsorral, a lemezeken szereplő személyek neveivel (Antoine és Desiré, Fáskertiné, Ács Mari, Poremba Éva, Vetró Irén és a többiek). Negyven év közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. Cseh Tamás 1971 tavaszán egy Kex-koncert szünetében játszott először közönség előtt, három dalt adott elő gitárkísérettel. Első lemeze, a Másik Jánossal közösen készített Levél nővéremnek 1977-ben jelent meg. Ennek folytatása húsz évvel később Levél nővéremnek 2. címmel készült el. O maga az 1978-as Fehér babák takarodója című lemezét szerette legjobban. Őszinte, sallangmentes előadó volt, valóságos kultusz alakult ki körülötte. Pályája több szakaszában forgattak róla filmet (Elek Judit 1974-ben, Fehér György 1978-ban, Fonyó Gergely 2001-ben), Szász János Utóirat címmel dalaiból készített tévéfilmet 1988-ban. Életének meghatározó része volt az indián kultúra iránti vonzódása. Társaival 1961-ben a Bakony hegység egyik eldugott völgyét „indián területté” nyilvánították, ettől kezdve haláláig minden évben megszervezték az indiántábort, és elmélyült kutatást folytattak választott törzsük történetéről. Cseh Tamás 1997-ben adta ki Hadiösvény című regényét, amelyet maga illusztrált. 2006-ban jelent (Képarchívum) meg válogatásában és fordításában a Csillagokkal táncoló Kojot, északamerikai síksági indián mesék című kötet, amelyet hangoskönyvként is kiadtak. Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 1998-ban a Pro Űrbe Budapest díjat vehette át. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki müfajteremtő előadóművészi teljesítményéért, egy korszak életérzését emlékezetesen tolmácsoló, a hétköznapok prózáját és költészetét egyidejűleg megragadni képes dalaiért. 2009-ben posztumusz Magyar Örökség díjat kapott. 2006-ban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála. A következő évben jelent meg Bérezés László beszélgetőkönyve Cseh Tamással. Dalai emlékkoncerten csendültek fel a többi közt a Sziget Fesztiválon, nevét felvette a Bárka Színház egyik terme, Gyöngyössolymoson domborműve látható. Egykori lakhelyétől nem messze, a budapesti Szent Gellért téren 2013 óta egész alakos szobor őrzi emlékét, mellette egyik dalának néhány sora olvasható. Cseh Tamás nyomában Budán címmel évek óta emléksétát is szerveznek. A budai Várban, az egykori Mailáth-palotában működik a Cseh Tamás Archívum, amely hagyatékát őrzi. Képzőművészeti munkáiból több alkalommal szerveztek kiállítást, 2014-ben megjelent grafikáit tartalmazó albuma. (MTI, juk)
